Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1950-10-01 / 40. szám
1950 október Y. Egyes szám ára 1 forint XT. évfolyam, 40. sz ía* AZ ORSZÁGOS LUTHBR-SZOVETSEG LAPJA Ä közgyűlés elé Ez a közgyűlés is, mint minden eddigi, egy munkaév — ezúttal tizenhét hónapos munkaév — számadása és szembenézés a jövendő feladataival. A legutolsó rendes évi közgyűlés óla eltelt idő mozgalmas és eseményekben gazdag volt. Mégis egy mondáiban összefoglalható az, ami történt: az egyház megtette első lépeseit a szocializmus épülő világában. Az egyház mind világosabban ráébredt, hogy egyház, Jézus Krisztus teste ebben a világban nem egyéb, nem több és nem kevesebb. S ebben a láiásban kezdte tisztázni helyzetéi ebben a világban, amelyben Era missziói parancsával szolgál és az Urától vett Ígéretek reménységében él. Ez a látás irányította azokat a fáradozásokat, amelyek konkrét esetekben az egyház földbirtoka, intézményei, sajtója, közösségei és mozgalmai tekintetében történtek. Két látszólag ellentétes és mégis párhuzamosan futó vonal látszódik meg ezekből a fáradozásokból: az egyik a köz- pontosítás, a másik ennek ellentéte, a decentralizálás gondolata. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egész egyháznak egyszerre kell lépni, egyféle hangot kell adni akkor, amikor nagy döntésekről, súlyos állásfoglalásokról van szó. S az egyház szolgálatának irányítása is egységet kíván. Nem egyformaságot, hiszen sokféle a Szolgálat és a kegyelmi ajándék, de egységet, mert egy az Ür. Meg kellett látnunk, hogy lejárt az egyesületi és mozgalmi kereszíyénség ideje, «mi egyébként annyi érléket jelentett azelőtt és olyan élénken színezte az egyház életét. Isten most a gyülekezetbe vezeti egyházát. Mindebben Voltaképpen nincsen semmi új. Hiszen eddig is tudtuk, hogy az egyház egy test s ennek a testnek sok tagja van; nem élettelen csavarok, ’hanem eleven, érző tagok. Ezeknek a tagoknak az egységen ■— önállóaknak kell lenniök. Az egyház számára anyagi téren az önfenntartás kora jön s ez az önfenntartás kicsinyben és alulról kezdődik. Megint csak a gyülekezetre irányul figyelmünk. A gyülekezetben kell hordoznunk a felelősséget az egyház éleiéért s a gyülekezeteknek kell hordozniuk az egyház egészét is. Et érvényesül a decentralizálás elve: nem lehet mindent felülről vámunk; hittel, bátran, felelőséggel kell döntéseket meghoznunk, úgy, mint egy testnek a tagjai, de mint élő, nem gép- szerűen mozgó tagjai. Mindennek még csak a kezdetén vagyunk. Ha végzett munkáról beli számot adnunk, nem tehetünk egyebet, mint bűnvallást teszünk mulasztásainkról, tévedéseinkről, engedetlenségünkről. De ha arra tekintünk, amit Isten cselekedett velünk, akkor meg kell telnünk hálával és örvendezéssel: mindeddig megsegített minket az Ür! Feladataink előtt nagy felelősségtudattal és munkakészséggel kell meg- állanunk. Hogy csak a legfontosabb- ját említsük: meg kell vetnünk alapjait lelkészképzésünknek, Teológiai Akadémiánknak — s ezzel évtizedekre döntőt!iink jövendő lelkésznemzedékek sorsa felöli Meg kell szerveznünk egyházunk háztartását a szabad egyház szellemében. Céltudatossá és egybehangolttá kell tennünk misz- sziói intézeteink munkáját, a laikusképzést, bibliaiskolát, kántortanfolyamokat. Meg kell szerveznünk a családgondozást, különös tekintettel a gyermekekre és az ifjúságra. Át kell szerveznünk szeretetmunkánkat és intézményeinket. Bizonyára van még több és egyéb is. Is'en most hűséget és engedelmességet vár tőlünk. Azt váTja, hogy mindnyájan egyetértve s minden megkörnyékézo kísértést félretéve munkálkodjunk az ö aratásában. Az aratnivaló mindig sok s a munkás mindig kevés. Mindenkire szükség van s mindenkit várunk és hívunk — nem mi, hanem az egyház Urának hívásával. Groó Gyula Az Országos Protestáns Napok előkészületei Olvasóink már értesültek arról, hogy az Országos Bethlen Gábor Szövetség feloszlott és munkakörét, valamint vagyonát átadla a magyar református egyháznak. A Bethlen Gá- ftw Szövetség közös protestáns tár- t*í!almi szerv volt, mely igen szép tevékenységet fejlett ki az elmúlt évtizedben évenként megrendezett reformációi ünnepi Protestáns Napjával. Azonkívül, hogy ezeket a minden évben nagyjelentőségű egyházi találkozókat megrendezfe, lapot tartott fenn és különösen az egyházi zene és az egyházi irodalom terén fejtett ki értékes munkásságot. Abba az elhatározásba, hogy a protestantizmus olyan munkáit, amelyeket eddig egyesületek végeztek, egyházi munkákká telítik, beleesett az Országos Bethlen Gábor Szövetség fel- oszla'ása és munkájának a református egyház munkájába való beillesztése is. Iiyenmódon az idei Protestáns Napokat már a református egyetemes konvent felügyelete és felelőssége alatt rendezzük. A református egyetemes konvent az evangélikus egyetemes egyházzal egyetértésben közös bizottságot jelölt ki a Protestáns Napok megrendezésére, mely első gyűlését meg is tartotta. Megalakította a Prhtestáns Napok elnökségét a református és az evangélikus egyház püspökeivel és egyházkerületi főgondnokaiból és felügyelőivel. Megalakított ezenkívül egy rendező- bizottságot. melynek tagjai a következek: elnök: Kiss Roland, a konvent világi elnöke; alelnökök: Finta István. a református egyetemes konvent főtitkára és Groó Gyula evangélikus egyetemes főtitkár; igazgatója: Hé- zser Zoltán ref. lelkész; tagjai: evangélikus részről: dr. Gyimesy Károly, Dávid János, Gádor András, Weltler Jenő; református részről: Harsányt •György, Szabó Sándor, Konkoly Thege Balázs, Szennyesi József, Dál- nok Lajos. Elha'ározták, hogy az 1950. évi XXI. Országos Protestáns Napok vezérigéje ez: „E földön békesség“ Budapest összes protestáns templomában egyhetes igehirdető sorozatot tartanak október 25-től 31-ig. Ennek a sorozatnak témakörét egy külön erre a célra kiküldött bizottság állapítja meg. Október 28-án, szombaton lesz a Kálvin-téri református templomban a Protestáns Napok ünnepi megnyitója. Október 29-én minden protestáns templomban úrva- csoraosz'ás lesz. Október 29-én, vasárnap délután, a Deák-téri evangélikus templomban a Lutherániia tart nagy hangversenyt Bach János Sebestyén ..Erős vár a mi Istenünk“ kantátájának előadásával. Október 31-én, kedden tartják a nagy protestáns reformációi emlékünnepélyt, melynek főszónoka Bereczky Albert református püspök. Híveink figyelmét már most felhívjuk ezekre az alkalmakra. Vidékiek számára utazási kedvezmények várhatók. Készüljünk a magyar protestantizmus szellemi erejének megmutatására. Budapest összes protestáns templomaiban 1950. október 25—30-ig tartandó hatnapos igehirdető sorozat egységes témája: E földön békesség. 1. Október 25, szerda. „Mcgigazulván hit által, békességünk van.“ (Róm. 5:1.1 2. Október 26, csütörtök. „A régiek elmúltak, imé újjá lett minden.“ (II. Kor. 5:17-20.) 3. Október 27, péntek. „Aki megszabadítja a fegyvertől, az ö szájoktól a szegényt.“ (Jób 5:15.) 4. Október 28. szombat. „Kövessétek a békességet és a szentséget.“ (Zsid. 12:14—15.) 5. Október 29, vasárnap. „Legyen bennetek só és legyetek békében egymással.“ (Márk 9:50/b.) 6. Október .10, hétfő. „A jövendő a béke emberéé.“ (37. Zsolt. 37.) Készül) az Ige hallgatására Gál: 5:1—14. Vasárnap templomainkban ez lesz a szószéki ige. Jó, ha előre elolvasod. Az igehirdetés első feltétele, hogy megértsük az igét, amit felolvasnak. Mikor templomba készülsz, tartsd fontosnak azt is, hogy megnézd a templomi igét. A vasárnapi ige, ami Krisztusban szerzett szabadságunk boldog bizonyságtétele. Pál apostol megtudta, hogy Galáciában újra fellépnek olyan hitétől:, akik ótestamehlumi törvények és vallásos szokások felelevenítésével akarják megtörni Krisztus kegyelmében megigazult hívők életét. Pál még idejében figyelmezteti őket. Ne kössétek meg magatok ismét szolgaság igájával. Ne vezessetek be újra vallásos külsőségeket, ne higyjétek, hogy egymás nyakába elviselhetetlen vallásos törvényeket kell akasztanotok. Ne süllyedjetek vissza abba a tévelygésbe. hogy a ti cselekedetetek fontosabbak Isten bűnbocsátó kegyelménél. Aki valamilyen vallásos törvényeknek való engedelmessége érdeméből akar igazzá lenni Isten előtt, az .fiiesett a kegyelemből“. (4. v.) Ezt jó nekünk ma is megfigyelnünk. Ne szabjunk magunk elé külsőséges törvényeket és ne verjük a mellünket Isten előtt dicsekedve, ha azoknak így- úgy megfeleltünk. Ha mi vallásos törvényeknek való engedelmesség útján kedvességet találhattunk volna Isten előtt, akkor nem kellett volna Istennek emberré lennie, Krisztusnak meghalnia értünk. Ali ebben a dologban minket megzavar, s aki a középkori egyház tévelygését akarja visszacsempészni a mi soraink közé, az elveszi az Ítéletet, bárki legyen, (10. v.) Mi szabadságra hivattunk el. Az Isten bűnbocsátó kegyelme szabadított meg a bűntől, tehát a törvénytől is. Mégis naggon leli vigyáznunk arra, hogy ez a mi Krisztustól kapott szabadságunk ne legyen űrügy a testnek arra, hogy szabadoson, fegyelmezetlenül, zabolátlanul éljünk, hanem azon kell lennünk, hogy szeretettel szolgáljunk egymásnak. (Is. v.) Krisztus az egész törvényt, ami ránk vonatkozik, ebben az. egy igében foglalta össze; szeresd felebarátodat, mint magadat. (14. v.) Ez az ige igazolja azt, amit Luther Márton a keresztyén ember szabadságáról szól és amihez tartanunk kell magunkat minden áron. A keresztyén ember Isten kegyelme miatt mindenkitől szabad. Ugyanakkor a keresztyén ember mindenkinek szolgája abból a szerétéiből, amire minket éppen keresztyén szabadságunk vezet, a szabadság, amelyben minket Isten szeretete szabadított fel. Harcolnod kell az önelégült, kegyeskedő, törvényeskedés ellen és harcolnod kell a szabadosság ellen, amely nem akar és nem tud szeretelben szolgálni. E két kísértés között van Krisztus gyermekeinek keskeny útja. Luther a Bíblíatanulmáoyozásről A fiatal theológus Luther Mártonhoz, aki épp most került bajba hit- 1 éleleinek a templom kapujára való kiszögezése miatt, egyik barátja levelet írt, kérdezve, melyik a Biblia tanulmányozásának legjobb módszere? Luther cikornyásan válaszolt: „Eddig, óh legkiválóbb Spalatin, olyan dolgok felől érdeklődtél, melyekre képes voltam válaszolni. De arra, hogy a szent lrá'Sok tanulmányozásában irányítsalak — képtelen vagyok. Ha tudni akarod az én módszeremet, nem fogom azt előtted eltitkolni; Hollbizonyos, hogy pusztán tanulmányozás által nem juthatunk el a Biblia megértésére... Legfontosabb, hogy imádkozással kezdj hozzá. Könyörögj Istenhez, hogy nagy kegyelméből, adja meg neked Igéjének Igaz megértését. A Bibliának nincs más magyarázója, mint maga a Biblia Szerzője. Semmit ne remélj saját kutató munkádtól és a magad értelméből: bízz egyedül Istenben, s az ő Lelkének befolyásolásában.“ A Magyar Népköztársaság Kormányának felhívása a békekölcsön jegyzésére Magyarország dolgozó népéhez! A felszabadulás után, a barbár fasiszta hordák pusztítása nyomán romokban hevert országunk. A Szov jetunió, a dicsősségcs Szovjet Hadsereg segítségével, a kommunisták vezetése melleit megindult az újjáépítés munkája és a szabaddá lett nép csodákat művelt. A nép ellenségei, az imperialisták cinkoisai ellen folytatott harcokban egybeforrott népünk, megszületett Alkotmányunk, a dolgozók állama. A.károk helyreállítása, a dolgozók hatalmának megszilárdítása után új, nagyobb feladatokat tűzhettünk magunk elé: ötéves tervünket, a szocializmus építését városban és falun. Amikor országátalakíló ötéves tervünk indulása előtt, annak további biztosítására, most egy éve a kormány ötéves tervkölcsön jegyzésére szólította fel a dolgozókat, a felhívás lelkes fogadtatásra talált éts több mint 50%-kaí jegyezték túl a kibocsátott kölcsön összegéit. Azóta iparunk és mezőgazdaságunk, egész népgazdaságunk a tervnek megfelelően halad előre éfi a legtöbb területen, hála munkásosztályunk, a dolgozó parasztság, a haladó értelmiség, az egész nép erőfeszítéseinek, tervelőirányzatainkat teljesítjük, sőt túlteljesítjük. Népünk bátran néz a jövőbe, amely újabb harcokat és győzelmeket, fokozódó jólétet ígér számára. Amikor most két hete ötéves terv- kölcsönünk első sorsolását tartottuk, nemcsak a több mint 140.000 nyerői hanem egész népünk lelkes égybéfor- rottságban mutatta meg szeretetét és bizalmát szocialista államkölcsönünk iránt. Népünk büszke volt arra, hogy megtakarítót! forintjaival ő is hozzájárulhatott ötéves tervünk eddigi sikereihez, a szeme előtt folyó szocialista omzágépítC'shez, a béke megvédéséért folyó hdrehoz. ötéves tervünk és hatalmas beruházásaink teljesítése és túlteljesítése igen komoly erőfeszítéseket kíván tőlünk. Tervünk teljesítésének és meggyorsításának különös jelentőséget ad az imperialista kalandorok egyre fokozódó uszítása és gyalázatos támadása békijs népek ellen. A magyar nép megértette, hogy a békéért világméretekben folyó harcból neki is ki kell vennie résziét, de ugyanakkor tudja, hogy ebben a harcban nincsen egyedül. Mellette van az egész béketábor: a nagy Szovjetunió és a népi demokráciák országai, de a tökös országok elnyomott dolgozói is. A béketábor támogatása, a hála a Szovjetúnió iránt megerősítette népünkben azt az elszánt akaratot, hogy munkában és tettekben helytáll a békefront ránkeső szakaszán. Megértette, hogy ötéves tervünk eredményeinek fokozása, a béke megvédése az a feladat, melyre minden erőnket mozgósítanunk kell. Népköztársaságunk kormánya eziért 1 békekölcsön kibocsátását határozta el és felhívással fordul népünkhöz: bocsássa megtakarításait a nép államának rendelkezésére. A békekölcsön a mai nappal, 750 millió forint értékben kerül kibocsátásra. Mindenki szabadon választhat nyeremény- és kamatozó-kölcspnkötvények között. Mindkét kölcsönfajtát 10 év alatt minden kötvényjegyző maradéktalanul visszakapja. A nyeremények sorsolása félévenként történik. Minden második kötvény nyereménnyel kerül kisorsolásra. A főnyeremény a 20 sorsolás mindegyikében 100.000 forint. Ezenkívül mind a 20 sorsolás alkalmával jelentékeny számú 50.000, 25.0000, 10.000 és 5.0(K) forintos nyereményt fognak kisorsolni. A Magyar Népköztársaság kormánya meg van győződve arról, hogy felhívása a dolgozók közt visszhangra talál. Bizton tudja, hogy hazánk minden hű fia, városban és falen egyaránt, a béke ügyének védelmében fokozott áldozatkészséggel fog a felhívásra válaszolni. A békekölcsön, csakúgy, mint az ötéves tervkölcsön, a dolgozó nép saját államának nyuj, tott kölcsöne, melynek révén saják sorsát fogja e'.örelendíteni. A békekölcsön ötéves tervünk fejlesztéséért, állam» hatalmunk további megerősítéséért, % béke ügyét szolgálja. A békekölcsön minden forintja egy-egy o'apás a% imperialista kalandorokra, válasz gya, lázatos háborús terveikre! Kövessük a nagy szovjet nép példáját! Mutassuk meg, hogy méltók vagyunk a Szovjetunió és a béketábor országainak megbecsülésére^ A békekölcsön ügye — a bélke ügyel Jegyezzen mindenki békék 51» csonti Szolgáljuk ezzel is a béke, a haladás ügyét, boldog, erős, független Hazánk jövőjét! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának nevében: Rákosi Mátyás s. k. Dobi István s. k, A Magyar Népköztársaság kor» »lányának felhívása, amellyel népünket a békekölcsön jegyzésére hívja fel, az ötéves tervet’ él általában a szocializmus építésének ügyét szolgálja falun és városon. \ békekölcsön 750 millió forint értékben kerül kibocsátásra, de ? magyar közvélemény arra számig hogy népünk ezt a kölcsönt egy. milliárd forint fölé fogja emelni, vagyis a nagy célok érdekében tül- jegyzi. A magyar evangélikus hívők serege is felsorakozik a jegyzés si- kére érdekében. Ebből a óéiból mozgósítja erejét. A terv kölcsön! több, mint 50%-kal jegyezték túl és reméljük, hogy most sem fog elmaradni a várt eredmény. A békekölcsönt az állam 10 év alatt visszafizeti. A tervkölcsön sor* solásának tapasztalatai megerősítik népünket abban a hitében, hogy jé helyre adja áldozatát. Számítunk arra, hogy hazánk minden egyet polgára megteszi kötelességét t békekölcsön jegyzésénél. Ez Isten igéje „Hogy mindnyájan egyek legye- gyének ...“ János Evang. 17 :31„Krisztus főpapi imádsága hatalmas ígéret a hívőknek, hogy Ö st egész keresztyénséggel egy test. Eí pedig azt teszi, hogy mi néki őzömé és fájdalma, az öröme és fájdalma az egész testnek is. Nemcsak egy két szent, hanem égen-földön minőén próféta, vértanú, apostol, — valamennyi keresztyén vele szenved és győz, érti hadakozik, öt segíti, védi és menti. Áldott csereviszony ez, melyben a test hordozza a tag minden szükségét, búját-baját, viszont ä tag is részes a test minden javában és erejében. Kívánhatnánk-e nagyobb boldogságot annál, mint hogy testvéri közösségbe juthatunk az egész keresztyénséggel és tagjai lehetünk á Krisztus testének?! Álhat-e, bánthat-e valaki, ha ezzel dicsekedhetünk? Ehhez azonban hit kell. Meri ä világ szeme és esze mindezt bizony egészen másként — fordítva látja.“ Luther.
