Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1950-09-10 / 37. szám

a _________________ A megállapodás Irta: Vető Lajos ftrcngéllku» ftai fyjűteketeti Az egész magyar közvélemény nagy őrömmel üdvözölte azt a meg­állapodást, mely a Népköztársaság kormánya és a katolikus püspöki kar között jött létre. Tudjuk, hogy ebből a megállapodásból valóság is lesz és a katolikus egyház a megálla­podás értelmében elősegíti az or­szágban folyó építő munkát és tel­jes szívvel és erővel támogatni fogja a békemozgalmat, aminthogy az or­szág nagy katolikus tömegei már eddig is nagy erővel vettek részt a szocializmus építésében és a béke megvédésében. A katolikus egyház nevében eljáró püspöki kar azzal, hogy aláírta a kormánnyal kötött megállapodást, egészen új állás­pontra helyezkedett. A Mindszenty- féle katolikus politika káros követ­kezményeiről a magyar katolikus püspöki kar meggyőződött és fel­hagy azzal a politikával, amely a reakciós körök támogatására azámí- tott. Meggyőződésünk szerint a kato­likus püspöki kar képviselője egy­háza nevében olyan megállapodást írt alá, amely a római katolikus hiítételekkel megegyezik. A megállapodás négy pontból álL Az első pont kiemeli, hogy a püs­pöki kar állampolgári kötelességé­nek megfelelően támogatja a ma­gyar népköztársaság államrendjét és kormányát és ebből következően az egyházi törvények szerint eljár azok ellen az egyházi személyek eilen, akik Népköztársaságunk törvényes rerdje és kormányunk építő mun­kája ellen fordul. A következőkben hangsúlyozza a megállapodás, hogy a katolikus val­lásos meggyőződéz a legkevésbbé sem ellentétes a népi demokrácia melletti hűséggel is az ország fel­virágoztatásáért végzett munkával. A püspöki kar határozottan elítél minden a magyar Népköztársaság elleni felforgató tevékenységet. A megállapodás kijelenti azt is, hogy nem engedi meg a hívők vallásos érzületének, valamint a katolikus egyháznak államellenes célokra való felhasználását. A következőkben a püapők! kar állást foglal népi demokráciánk nemes céljai mellett és külön hang­súlyozza azt is, hogy a papság ne fejtsen ki ellenállást a termelő­szövetkezeti mozgalommal szem­ben. A negyedik pont • békemoxga­lommal foglalkozik és püspöki kar megállapítja „támogatja a békéért folyó mozgalmat, helyesli a magyar népnek a magyar Népköztársaság kormányának a béke megvédésére irányuló törekvéseit, elítél minden háborús Uszítást, elítéli az atom­fegyver használatát és ezért az em­beriség ellen elkövetett bűncselek­ményben bűnösnek tekinti azt a kormányt, amely először használja az atombombát.“ • A püspöki kar kötelezettség vál­lalásával szemben a magyar kor­mány is köleiezettségeket vállal. A Az írás Istentál von is Istentál ihletett: Máté Evang. 4:4. „meg van írva* —- János Evang. 10:35. „az írás fel nem bontható“ — II. Tim. 3:10. „a teljes írás Istentől ihletett*. — Az írás Jézushoz vezet és őbenne tel­jesül: Máté Evang: 26:54. „mi módon teljesednének be az írások ., .* — Lu­kács Evang. 4:21. „Ma teljesedett be ez az Írás a ti hallásotokra". — Luk. 22:37. „...az írásnak be kell telje­sülni...“ — Luk. 24:27. „magyarázza vala nékik minden Írásokban, amik ő felőle megíratlak“. — János Evang 5:39. „tudakozzátok az Írásokat —• azokban van a ti örök életetek és ezek azok, amelyek bizonyságot tesznek rólam“. — Ap. Csel. 18:28. „bebizo­nyítva az Írásokból, hogy Jézus a Krisztus“. — I. Kor. 15:3. „Krisztus meghalt a mi bűneinkért az írások szerint“. — Gat. 3:22. „De az Írás mindent bűn alá rekesztett, hogy az ígéret Jézus Krisz'usban való hitből adassák a hívőknek“. — Az írásban hinni és azt tudakozni, kutatni, ta­núim kell: Máté 22:29. „Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek... az Írá­si kát ...* — János 2:22. „hívének az írásnak és a beszédnek, amelyet kormány hozzájárult ahhoz. Hogy a katolikus egyházi iskolákban a ta­nítás ellátására szükséges meg­felelő számú férfi és női tanítórend működjék. Ezenkívül a kormány az anyagi gondoskodás keretein belül külön súlyt helyez a lelkészkedő papság megfelelő létminimumának biztosítására. Ezeknek a kötelezett­ségeknek a vállalására a kormány mar annakelőtte is hajlandó volt és nem a népi demokrácián múlott, hogy ebben az ügyben megállapo­dás nem jöhetett létre. Egyházunk ma már csaknem két- esztendös megegyezés birtokában és tapasztalataiból üdvözli a római katolikus egyházpolitikai fordulatot. Mi igen örültünk volna annak és az egész magyar keresztyénség ügyét előbbre vitte volna, ha a római ka­tolikus egyház ezt a megállapodást velünk egyidőben kötötte volna meg. Ügy látszik azonban, hogy a mi egyházaink történelmi tradíciói és az Isten igéjéhez való világosabb alkalmazkodása minket jóval ha­marabb hozzásegíthetett a kérdés teológiai tisztázásához és ahhoz a hitbeli döntéshez, amit mi annak­idején a megegyezés megkötésével tettünk. Hiszük, hogy a magyar köz­életben nagy megnyugvást fog kel­teni a katolikus egyház mostani döntése. A katolikus egyház ezzel a megállapodással velünk együtt az egyház és az állam szétválasztásá­nak elvére és gyakorlatára tért át A mi hazai tapasztalataink és pl. a nagy belső erővel rendelkező francia katolikusság régebbi tapasz­talatai azt mutat ják, hogy az egyház és az állam szétválasztásának elve helyes. Mi ettől a megállapodástól az egész egyházi kérdés tisztulását várjuk és azon leszünk, hogy egy­házaink és népünk érdekében a ka­tolikusok megállapodása is „bevál­jon és jól funkcionáljon', — amint azt a kormány képviselője nem­régen a mi megegyezésünkről meg­állapította. A magyar evpmgéHkns egyház a legnagyobb örömmel üdvözli a ka­tolikus egyházzal történt megálla­podást. már azért is, mert a ma­gyar közéletben nagy megnyugvást fog előidézni. A megállapodás, amely tizennyolc esztendőre szól, lehetővé teszi, hogy a katolikus egyház, a katolikus hívők önfeláldozásával megújuljon és olyan útra térjen, amely a keresztyén egyházi életet sokkal hathatósabban biztosítja, mint eddig. A katolikus egyház és a magyar kormány között létrejött megállapodás befejező aktusa annak a történelmi folyamatnak, amely az egyház és az állam teljes szétválasz­tásával bontakozik ki. Ezt a fejlő­dési menetet már a legtöbb ország megjárta és ebből az egyháznak csak haszna volt és az egyház min­denütt megújult. Ezt a folyamatot fogjuk majd Magyarországon is látni, ahol a formálisztifcw keresz­ténység és a keresztyénség mód­szereit fel fogják váltani a Krisztus- hívők mély vallásos megújulása. Jézus mondott vala* — Ján. 5:39. „tudakozzátok az Írásokat.. .* — Ján. 5:47. „Ha pedig az írásainak nem hisztek...“ — Ján. 7:15. »Mi­módon tudja ez az írásokat, holott nem tanulta?!“ -— Ap. Csel. 17:11. „naponként tudakozva az írásokat“ — Ap. Csel. 18:24. „Apollos... ki az írásokban tudós vala“ —• II. Tim. 3:15. .gyermekségedtől fogva tudod a Szent Írásokat“. — Az írásból a Szentlélek áldásait kapjuk: Rom. 15:4. „amelyek régen megírattak, a mi tanulságunkra írattak meg... hogy az Írásoknak vigasztalása által reménységünk legyen“ — II. Tun. 3:16. „a teljes Írás hasznos a taní­tásra, a feddésre, a megjobbilásra, az igazságban való nevelésre.“ — Az írásnak nem a betű szerinti értelme, hanem annak lelki tartalma az, ami megszentel: Róm. 2:29. „a szívnek lé­lekben, nem be!ű szerint való körül­metélése az igazi körülmetélkedés“ — Róm. 7:6. „szolgáljunk a léleknek ^új­ságában és nem a betű óságában“ — II. Kor. 3:6. „új szövetség szolgái le­gyünk, nem betűé, hanem lé’.eké. Mert a betű megöl, a lélek pedig meg­elevenít“. B&tía-atvasá Szept 10. Vasárnap. Péld. 10.-»; Róm. 12:10. 'A bölcsesség. Az emberi bölcsesség s Isién igazgató szereidének össz­hangjáról beszél ez az ige. Okos­kodásunkban is világosan felismer­hetjük, mennyire gazdagabb Isten bölcsessége': Amíg t, i. mi magunk­ban vagyunk bölcsek, titok és Jci- kufathatatlan feszültségek vesznek körül. Éppen az a tudományunk, hogy titkok világában haladunk, ahol a természet rejtett erői és ösz- szefűggései tárulnak előttünk. Az Isten szerinti bölcsesség is tit­kok világában halad. De nem csu­pán a természet erői jelennek meg fokról-fokra, hanem kitárul mögötte Isten csodálatos szeretete. Szept. 11. Hétfő. Zsolt 18:33$ IL Pét 1:3. Ar erá. Az erő nem az izmokban van igénk szerint, hanem a meg­ismerésben. De nem az emberi ku­tató rmmkában gyakorolt megisme­résben, hanem Krisztus megismeré­sében. Mindenre van erőm a Krisz­tusban — mondja Pál. Feladatok elvégzésére, gondokkal vívódásra, szenvedés elhordozására, félelmek­ben küzdelemre oly sok erőre van szükségünk. Az emberi erő csődjét pedig fáradt idegek, türelmetlen sza­vak, borúlátó életszemlélet oly vilá­gosan mutatják. Az erőgyűjtés döntő kérdése ez: ismered a Krisztust? Szept 12. Kedd. II. Sóm. 7:18; L Thess. 5:18. A háta. A Szív legmélyére mnfat ez az ige. Oda, ahol lehámlik min­den gőg és büszkeség s kénytelen bevallani az ember, hogy elesett nyomorult Isten saeretetének Is a legmé­lyére mutat, ő nem akarja a bű­nös halálát, hanem, hogy megtérjen és éljen. Sőt: előreviszi. A boldog élet legmélyebb titkára is rámutat, mindenben hálát adni. Nehéz lecke. De aki megtanult a szívébe nézni és megismerte Isten szeretetét, az tud szüntelenül, min­denért hálát mondani az Úrnak. Szept 13. Szerda. L Móz. 1:28; I. Kér. 3:0. Isten munkatársai. Nézd az édes­anyát. Isten megosztotta vele az életet teremtés csodáját. Nézd az embert, aki verejtékkel küzd a földdel; az anyaggal, a ter­mészet erőivel. Isten megosztotta vele az alkotás nagy titkát. Halld a bizonyságtevő hívőt. Isfen rábízla igéjét, kinyilatkoztatását Megosztotta vele szavát újonnan szülő Szemléikét. Valóban Isten munkatársai Va­gyunk. De el ne feledd: számadó munkatársaki Szept. 14. Csütörtök. Zzolt. »0:10; II. Kor. 5:0. Az élet. Zsoltárversünk úgy hang­zik, mint egy rezignált, csintalan elmélkedés az életről. Pedig nagy életbölcsesség tapasztalat rejlik benne. Az tud Így szólni, aki élele vége felé csendesen visszapillant az elmúlt évtizedekre. Pál azonban többet tud. Nem me­reng és nem elmélkedik az életről, mert tudja, hogy az élet célja nem pusztán maga az élet, hanem Isten dicsősége. Ezt így írja: hogy néki kedvesek legyünk, ö igyekszik. Szün­telenül munkálkodik, cselekszik, mert hisz. Az tud így szólni, aki élete min­den napjaiban előre és fölfelé tud pillantani. Szept. 15. Péntek. Zolt. 69:6; Jodás 24 -25. A szabadulás. Elkeserítő, amikor az ember észreveszi a bűneit. Eddig jónak, törekvőnek tudtam magam s most rájöttem, hogy bűnnel vagyok tele, baj van az életemmel. De még elkeserítőbb, hogy ezt Isten még jobban tudja, sőt hamarább tudja, mint én. Milyen jó az, ha szomjúságban forrásra lelünk, erőtlenségben erőre, tanácsla’anságban segítőtársra, bűn­ből szabadulásra. Nem tőlünk van ez. Kívülről jött a segítség. Attól az Úrtól, aki nem csak bűneinket tudja, de szeretni is tud. Ezért őríz a bűn­től s örvendezik szabadulásunkon. Dicsőség neki. Szept. 16. Szombat. Mai. 3:10; Jak. 5:7. Az áldás. Istent szaván lebet fogni. Áldását Ígéri s kétségtelenül meg 'S adja. Életünkben úgy benne rejtő­zik Isten áldása, mint a gabona­szemben a jövendő kalász. Ezért nem lehetünk mi soha borúlátók. Reménységeink bizonyosságában élünk s utunk végére tudunk szüntelenül nézni: Krisztus visszajövetelére. Ad­dig pedig: megadjuk a tizedet Isten­nek s béketüréssel munkálkodunk földi életünk dolgaiban. Koren Emil Darms József a bányai egyházkerület felügyelője egyhónapos szabadságra utazott. Vallási ügyosztály A Vallás- és Közoktatásügyi Mi­nisztériumban vallási ügyosztály alakult, melynek vezetője Ggetvag János dr. főosztályvezető. Ide tar­tozik egyházunk minden ügye is. A jüvőesztendel perlkopa-rend Az evangélikus püspökök legutób­bi értekezletén elhatározták, hogy a következő esztendőre istentiszteleti oltári igék és a szószéki igehirdeté­sek előírt textusaiként elrendelik az óegyházi perikopa-rend használatát. Ez az a perikopa-rend, amely a du­nántúli énekeskönyvben megtalál­ható. Gyülekezeteink tehát ádventtöl kezdve csakis ennek a rendnek alap­ján fogják hallgatni istentiszteletein­ken az igéket. „Csakis az áj életté váló hit üdvözít. Minden más hit szemféng- vesztés, öncsalás* — írt« Pass László debreceni lelkész. Az Evangélikus Tanáé* által szeptember 155—14-lg Alesrafcra egybehívott konferencia elmarad. Ácsán szeptember 1—3-ig a környező gyü­lekezetek részvételével evangéüzáció és hitmélyítő konferencia volt. ösz- szesen 400-an gyülekeztek össze 20 egyházközségből. Szeptember 3-án 850-«n voltak jelen a konferencián. Úrvacsorát 161-en vetlek. A szolgá­latot a környék lelkészein kívül Csepregi Béla, Józsa Márton lelké­szek és Pál Edit diakonissza testvér végezte. Teológusaink szeptember 16—20. között rendezik tanévkezdő csendesnapjaikat Gyenes- diáson. A reggeü áhítatokat Veöreös Imre, a lelkésznevelő Intézet igaz­gatója tartja. Délelőttönként Szabó József püspök tart előadássorozatot. A délutáni előadások a következők: „Jézus Krisztus és a történelem“, Groó Gyula, „A mai kor az evangé­lium fényében* Dezsérg László, „A szentek közössége az evangélium hordozója ebben a világban“ Ben­czúr László, „A korszerű evangé­lium“ Veöreös Imre. Az esti evan- gélizációkat Józsa Márton tartja. Dr. Velő Lajos püspök elnökletével őszi szigorlatokat tartot­tak a soproni Teológián. Rőder Pál budapesti teológus letette záróvizs­gáit és megkapta oklevelét. Rőder Pált 1950. szeptember 7-én, délután 6 órakor a Deák-téri templomban avatta fel lelkésszé a bányakerületi püspök, „A kérdés ez: Akarjátok-e az evan­gélikus sajtót“ — tette fel a kérdési multheti vezércikkünk. Evaitgéllzácid a bányák őrületbe» Cscpregi Béla, kerületi missziói lelkész részletes jelentést tett a ke­rületi közgyűlésen arról a munká­ról, amit az evangélikus evangélizá- ció a bányai egyházkerület területén végzett az elmúlt esztendőben. Je­lentése szerint a bányai kerület 66 gyülekezetében volt evangéüzáció az 1949/50-es munkaesztendőben. Az evangéüzációk helyei és munkásai a következők voltak: 1. Csepel (Gálát György), 2. Sződ- liget (Csepregi Béla), 3. Budahegy- vidék (Csepregi Béla), 4. Pilis (Po­ntosán Imre), 5. Csömör (Kemény Lajos, 6. Csabacsüd (Csepregi Béla belterület, Ka jós Jánjos külterület), 7. Gyón (Józsa Márton), 8. Aszód (Benkóczg Dániel), 9. Rákospalota (Zászkaliczky Pál), »10. Kerekegyhá­za (Gálát György), 11. Cinkota (Naggbocskag Vilmos) 12. Rákos­csaba (Győri János), 13. Monor (Csepregi Béla), 14. Mezőberény (dr. Deák János), 15. Nyáregyháza—Fel- sőszőllő (Fogarassg, Árpád), 16. Csévpuszta—Felsőnyáregyháza (Csep­regi Béla), 17. Vatyapuszta—Újlen­gyel (Kajos János), 18. Apostqg (Harmati Béla), 19. Medgyesegyháza (Kemény Lajos), 20. Elek (Kajos Já­nos), 21. Budapest-Angyalföld (Gá­lát György)-, 22. Pesiszenllőrinc (Zászkaliczky Pál), 23. Csillaghegy (Győri János), 24. Nagyrév—Uj- kécske—Csépa (Marschnlkó Gyula), 25. Mezőberény II. (Danhauser László), 26. Deák-tér ifjúsági (Kátdy Zoltán), 27. Alsógöd (Csepregi Béla), 28. Magyarbánhegyes (Csepregi Béla), 29. Kondoros (Pál Edit d. t.), 30. Csorvás (Dezsérg László és Pál Edit d. t.), 3t. Csanádapáca (Józsa Márton), 32. Csömör ifjúsági (Koz­ma Ferenc d. t.), 33. Vác (Torda Gyula), 34. Csővár (Józsa Márton), 35. Penc (Józsa Márton), 36. Tisza- sas—Kunszentmárton (MarscLalkó Gyula), 37. Rád (Józsa Márton), 38. Pécel (Győri János), 39. Óbuda (Olt Vilmos), 40. Mezőhegyes (Győri Já­nos), 41. Budafok (Scholz László), 43. Kelen völgy (Fertnczg Zoltán)-, 43, Pesterzsébet (Balikó Zoltán), 44. Mogyoród (Gyári János), 45. Békés­csaba (Danhauser László), 46. Gyula (Scholz László), 47. Budavár (Ba­likó Zoltán), 48. Pestújhely (Gálát György), 4J. Kistarcsa (GySry Já­nos), 50. Csepel (Sólyom Károly), 51. Kispest (Józsa Márton), 52. Bu­dapest—Gyarmat-u. (Csepregi Béla), 53. Nagyszénás (Kemény Lajos), 54, Szeged (Zátonyi Pál), 55. Ócsa—< Pusztavacs (Weiler Henrik), 56. Kl*- kunfélegyháza (Srfter Ferenc). özz-> Szesen 56 gyülekezet, Egy-kétnapos utólátogatások tör» téntek Békéscsabán, Pilisen, Nyár­egyházán, Kondoroson, Szarvason, Mezőberényben, Gyomán, Oroshá­zán, Rákóczi-telepen, Mezőhegyesen, Magyarbánhegyesen, Sződügeten, Vá­cott, Szegeden, Kiskunfélegyházán, Apostagon, Hévizgyörkön, Domony- ban, Aszódon. A fóti belmissziól otthonban. Szarvason, Nagyszénáson, Oroshá­zán, Békéscsabán, Magyarbánhegye­sen számottevő eredményű gyüleke­zeti találkozók voltak. Gyülekezeti konferenciákat tartot­tak Szegeden, Pilisen, Kiskárösön, Nagytarcsén, Mezőberényben és Acsdn. Csepregi Béla beszámolója kiterv jed a bermissziói otthonok munká­jára ás az evangéüzáció sajtószolgá-> latára is. A győri Diakonissza Anyaház Missziói Intézete, mint Észatí­Dunántúl egyik missziói központja, ez év júniusában kezdte meg szolgád lafát. Ezen a nyáron már négy kon-i ferenciát. és egy kéthetes kántortan- folyamot rendezhetett. A most kez­dődő őszi hónapokban havonként két „csendes vasárnap' megtartását tervezik, mégpedig a hónap 2. vasár­napján a fiatalabb (havonként fel-» váltva leány- és legény), a hónap 3- vasárnapján pedig a felnőtt egyháza tagok részére. Tervbevették ezenkívül október végére vagy november ele­jére egy gyermekbibliakörvezetői tan-i folyam, novemberre egy családi kon­ferencia, decemberben asszony-, ja­nuárban férfievangelizáció és ja­nuár—február hónapokban újahtí kántorképző tanfoiyam rendezéséi. Szeptember 10-én és 17-én csendest vasárnapokat tartanak. Ai Űj Harangozó volt olvasóinak _ figyelmébe Az Űj Harangszá felszámolás alatt álló kiadóhivatala kéri, hogy az 1959. január hó 1-i első számából egy-egy példányt 3 forint térítési díj ellené­ben címére küldjenek. Ugyanez a ké­rése az 1948. évi első és második számra vonatkozólag is. A lappéldá­nyok erre a címre küldendők: Űj Ha* rangszó kiadóhivatala, Győr, Petőfi­gyülekezetben aDetpfomfeer W-énr ÓL u. fél 4 órakor a templom alagsorá­ban evangéliumi bábszínház bemu­tató lesz. Belépődíj nincs. Pcstmegyel Alsó Egyházmegye augusztus 30-án tirtotta rendes köz­gyűlését A közgyűlés foglalkozott az egyházmegyei presbitérium jelö­lésével a megüresedett esperesi és tanügyi esperesi tisztségre vonatko­zólag. Egyhangú lelkesedéssel teszi magáévá az egyházmegyei presbité­rium határozatát és az esperesi tiszt­ségre Sikter András eddigi tanügyi esperest, soltvadkerti lelkészt, a tan­ügyi esperesi tisztségre pedig Ruttkag Miklián Géza gyóni lelkészt ajánlja a gyülekezeteknek. Sikter András he­lyettes esperes meleg szavakkal mond köszönetét a bizalomért. Majd l. Ko- rinthus 16:13 alapján (Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek fér­fiak, legyetek erősek) szól a közgyű­lés tagjaihoz. Isten mindnyjáimkat, lelkészeket és presbitereket egyaránt vigyázókul rendelt a gyülekezetekben. 1 nagyítás és 6 drb levsIezO-lap FORINT 7».— NYÁRI LESZÁLLÍTOTT ARAK HAGY ÍGY ŐST1 V., Váci-utca 11/b. Telelőn: 187—176, Nagymező-utcánál. Telefon: 124—724 Gondos javítás, modern alakítás. SÍREMLÉKEK LEGOLCSÓBB ÁRBAN E I C H B A U M-nál RudoU-tér 3. (Margit hídnál.) LÓDÉN, BALLON ts1ssikabá?ar MARTON ÉS SZÁSZ, V., Teleki Pál-utca 3 Raktáron levő SÍrkÖVCfe mélyen leszállított árban volt : LÖWY utódánál: IL. Fő-utca 79. Tel.: 150—573. Hol találom a Bibliában? Icáx

Next

/
Thumbnails
Contents