Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1950-01-22 / 4. szám

4 ■* m Evangélikus Elet Rainer Maria, Rilke: Mesék a jó Istenről (FordítottaVidor Miidós) Néhány lépés után bizalmasabb lett: „Az előbb teljesen igaza volt. Furcsa, hogy senki sem akad, aki ezt a munkát vállalná, ezt itt. Régen nem is gondoltam rá soha. De most, hogy öregszem, néha támadnak olyan gondolataim, különös gondolatok, mint az, az éggel és még mások. A halál. Mit is tud róla az ember? Látszó­lag mindent és talán semmit. Gyakran gyerekek (azt sem tudom, kinek a gyerekei), körülállnak, mikor dolgozom. S épp akkor eszembe jut ilyesvalami. Olyankor ások, mint egy állat, hogy min­den erőmet elvonjam a fejemből s a karomba szálljon. A sír jóval mélyebb lesz az előírtnál s egész földhegy nő mellette. De a gyere­kek elfutnak, ha látják vad munkábafeledkezésemet. Azt hiszik, haragszon valamiért.“ Elgondolkozott. „S voltakép valamiféle harag is ez. Az ember eltörpül, azt hiszi, legyőzheti, aztán hirtelen, nem segít semmi. A halál megfoghatatlan, szörnyű.“ Hosszú úton, már egészen letarolt gyümölcsfák alatt, aztán balfelől megkezdődött az erdő, sötéten, mint az éjszaka, mely min­den pillanatban ránktörhet. „Elmondok egy történetkét“ próbál­koztam, „ép addig tart, míg beérünk a faluba.“ A sírásó bólintott, rágyújtott kiszítt, kurta pipájára. S én elkezdtem mesélni: „Volt valaha két ember, egy férfi s egy nő, akik szerették egymást. Sze­retni, ez annyit jelent, hogy senkitől nem kívánni semmit, mindent elfelejteni s egy embertől mindent akarni, azt is, amit már meg­kaptunk s amit még soha. Hát ezek ketten így szerették egymást. De az idő fut s egyik napon a sok közül, mikor annyi minden jön és eltűnik, mielőtt még az ember valóban ilyen helyzetbe kerülne, nem is alakulhat ki ilyen szerelem, az események minden oldalról betörnek s a véletlen megnyitja előttük valamennyi kapuját. Ezért a mi emberpárunk elhatározta, hogy elvonul az időből a magányba, messze a város óraütéseitől és lármájától. S valahol egv kertben építettek maguknak házat. S a háznak két kapuja volt a jobb- s a baloldalán. A jobboldali volt a férfi kapuja s min­den, ami hozzátartozott, azon kellett bejöjjön a házba. De a bal- feiőli a nőé; s ami vele volt kapcsolatos, annak a szemöldökfája alatt kellett belépnie. így is történt. Aki előbb ébredt föl reggel, fölkelt s kitárta a maga kapuját. S késő éjszakáig be-betért egy s más, bár nem volt az út mentén. Azok között, akiket befogadtak, ott volt a gazdaság s a fény s a szél, vállán könnyű illattal s még sokan mások. De elmúlt idők, sorsok is beléptek mindkét ajtón s épolyan egyszerű vendéglátásban részesültek, úgy, hogy már azt hitték, mindég is ebben a pusztai házikóban laktak. Hosszú ideig így volt ez s mindkét ember nagyon boldogan élt. A baloldali ajtó valamivel gyakrabban nyílt meg, de a jobbfelőlin tarkább vendé­gek léptek be. És ez előtt várt egyik reggel — a halál. A férfi, mikor megpillantotta, gyorsan becsapta ajtaját s egész nap zárva tartotta. Egy .idő múlva a bal ajtónál tűnt föl a halál. A nő resz­ketve bevágta előtte a kaput, rátolta széles reteszét. Nem beszéltek egymás előtt erről a dologról, de ritkábban nyitották ki mindkét kaput s igyekeztek megelégedni azzal, ami a házban volt. Persze, most már sokkal szegényesebben éltek, mint azelőtt. Eleségkészle- tük megcsappant s beköszöntöttek a gondok. Rosszul aludtak mind­ketten s egyik ilyen hosszú, átvirrasztott éjszakában, hirtelen egy­szerre figyeltek föl valami furcsa, kopogó, súrlódó zajra. A ház fala felől jött, egyenlő távolsára a kaputól s úgy hangzott, mintha valaki köveket emelne ki, hogy a házfal közepébe új kaput nyis­son. Mindketten úgy tettek ijedtségükben, mintha nem vették volna észre semmi különösen. Beszélgetni kezdtek, csinált hangossággal nevettek s mire elfáradtak, elmúlt a falban a vájás zaia js. S attól kezdve mindkét ajtó végkép zárva maradt. S most már úgy élnek, mint a rabok. Mindketten betegeskednek, furcsa képzelődéseik tá­madnak. A zaj időről-időre ismétlődik. S tudják, hogy az ásás mindig hangosabb és kivehetőbb lesz s nekik egyre hangosabban kell beszélni és nevetni, mind kopottabb hangjukon. Hallgattam. „Igen, igen“ — szólalt meg mellettem az én em­berem —, „így is van és bizony igaz történet.“ „Valami régi könyvben olvastam“ — fűztem hozzá —, „s még valami nagyon érdekes dolog volt ott. Azután a sor után, amely elmondja, hogy jelent meg a halál a nő ajtaja előtt is, régi, elfakult tintával apró csillagocska volt biggyesztve. Ügy tűnt elő a szavak mellől, mint felhők közül s egy pillanatra arra gondoltam, ha a szavak elhúzódnának, kiderülne, hogy csupa csillag áll mögöttük, ahogy meg is történik néha, ha a tavaszi ég késő este kitisztul. Aztán teljesen megfeledkeztem erről a jelentéktelen apróságról, míg a könyv belső tábláján ugyanazt a csillagocskát, mint valami lóban visszatükrözve, viszont nem láttam a síma, fényes papiro­son, s közvetlen alatta finom sorok kezdődtek, mint a síma, tükröző felszín átfutó hullámai. Az írás sokhelyütt olvashatatlanná vált, végül mégis sikerült csaknem teljesen kibetűznöm. (Vége következik.) MOSt jelent tnetj £ Farkas József—Sziksaai Béni saarkesztésében az Utitúrs 365 elmélkedés az egyéni, családi és gyülekezeti áhitatok céljára. Ara 1# forint. Rereczhy Albert legújabb műve, a Boldogok... (Nyolc elmélkedés Krisztus mondásairól). Ára 6 forint. Megrendelhető a Református Egyetemes Konvent Sajtóosztályától (Budapest, XIV., Abonyi-u. 21.) Csekkszámla: 40.526. Juhász Gyula KRISZTUSRÓL Krisztus alakja az egész világiro­dalomban a legnagyobbakat is szám­talan gyönyörű alkotásra ihlette. A magyar lírában is szebbnél szebb megörökítéseit találhatjuk az isten­ember végtelenül vonzó, eszményi alakjának. Az alig egy évtizede elhúnyt nagy modern magyar lí­rikus, Juhász Gyula több költe­ményében is megfestette Krisztust. Elmélyüli, magába süllyedő, a ma­gyarság, keresztyénség — de ezen túl az egész emberiség fájdalmát átélő költő Juhász Gyula, a nagy magányosok fajtájából való. Most bemutatott két költeménye pályája két szélső pontján mutatja be a köl­tőt. „A hegyi beszéd“ egyik legelső alkotása: pasztelles színeiből mintha a francia parnasszisták megjelenítő modorában bontakoznék ki előttünk egy bibliai jelenet teljes bensősé- gében. „A tápai Krisztus“ már az érett művész nagyszerű átélésében mutatja be a saját élménnyé vált Megváltót. Itt már a mindnyájunk szívében élő örök Krisztus-arc még inkább sajátunkká válik: „A magyar Krisztus, a fatusi szent“ magasodik elénk az országúti feszületen. Ab­ban a korban íródott ez a költemény, amikor még megváltásra várt a föld- relen, nincstelen magyar parasztság: megrázó erővel jeleníti meg előttünk Juhász Gyula a legigazibb s talán legmélyebben bennünk élő Krisztus- arcot: a szegények Krisztusát: A HEGYI BESZÉD A Genezáret holdfényes vizén Mint néma hattyú, hatkan ring a csónak, Fáradt halászok félhangon dúdolnak. A Mester arcán boldog égi fény. Ragyog a hegy ezüstös glóriában, A ciprus bűvös illatot lehel, A hold az ég tetőin vesztegel, Köröskörül tavaszi újjulás van. Szőlő virágzik dús lankásokon S a kékes árnyból, távol ormokon Nászdala búg az i tas gerlicéknek. A földre ráborul egy mély igézet. Jézus lehúnyja nagy, sötét szemét: Halkan fölcsendül a hegyi beszéd. Juhász Gyula A TÁPAI KRISZTUS Az ország útján függ s a földre néz, Arcán szelíd mosoly a szenvedés. A falu népét nézi csöndesen. Amint ballagva munkából megyen. Az Ősi népet, mely az ősi föld Zsellére csak és várja az időt, Mikor saját portáján úr leszen, Milcor az élet néki is terem. A magyar Krisztus, a falusi szent Hiszen nekik is megváltást izent, Olyan testvéri áldással tekirit Feléjük és biztatja híveit. Feje fölött a nyárfa is magyar, A fecske is és egy a zivatar, Mely őt paskolja s a falut veri És folyton buzgó öt szent sebei Nem a magyarság sorsát hirdetik? És ki segít más, ha ő nem segíti Juhász Gyula FILM Egy hajó története A szovjet flotta tengerészei ke­mény harccal vették ki részüket a Nagy Honvédő Háború diadalmas befejezéséből. Erről szól az „Egy hajó története“ c. film, amely a szovjet haditengerészet névtelen hő­seinek harcát és áldozatvállalását ve­títi elénk. A háborúban mindig van­nak katonák, akik úgynevezett „má­sodrendű“ feladatot hajtanak végre. Ezek a feladatok azonban éppen olyan fontosak a háború végső ki­menetele szempontjából, mint bármi más. Új öiümok egy sajtófogadáson Mi, protestánsok egyházi gyűlé­seinken és összejöveteleinken meg­szoktuk és nem új előttünk, amikor a nép egyszerű emberei minden is­kolázottság nyújtotta máz és mester- kéltség nélkül nyilatkoznak meg ter­mészetes józan látásukkal, úgy any- nyira, hogy az iskolázott ember is okulhat belőle. Ez a közvetlenség azonban az egyházon belül mond­hatnánk egészen családias. Muszka István vasestztergályos és Berki Mihályné főispán Moszkvából visszajövet, közvetlen egyszerűséggel adták elő moszkvai élményeiket. Útjukat elbeszélve előadták, hogy orosz földön nem láttak annyi mas- gyével tagolt földet, mint hazánk­ban, mert a vasútvonal mentén egy osztatlan tagban látták a szántóföl­deket megmunkálva. Moszkvában látták, amint a havat gépekkel szedik össze, mégis az arra elmenő járókelők megállnak és min­denki kedves kötelességének érzi egy lapáttal dobni fel a havat a gyűjtő- elevátorba. A Moszkva folyó partján pedig a felhalmozott hatalmas hó­rakásokat autóra szerelt fúvógépek fújják bele a Moszkvába. Látták, amint 2000 ház épül Moszkvában. Nagy élmény volt szá­mukra a háromdimenziós film és a televízió. Megfigvelték, hogy a váró­termekben, várakoz óh elyiségekben, villamoson és metrón mindenki ol­vas, mindenki tanul. Az utcákon nem látni őgyelgő, sé'áló és lézengő embereket, mert mindenki célja felé megy és siet. Az öntödék parkettel vannak kirakva. A munkahelyeken ragyogó a tisztaság. A luxusautók előállítási és szerelőtermeiben fehér orvosi köpenyben dolgoznak. Min­den futószalagon készül. A futószala­gon készülő autót egyszerre és egv- műveleftel 200—250 szerszám tá­madja meg és dolgozik rajta, úgy, hogy percek alatt kész a szerelés, ugyanígy a festés és szárítás is per­cek munkája. Mindent villannyal gépesítenek, minden gombnyomásra megy. Mint esztergályos arra volt kí­váncsi, bogy a gyorsvágóihoz ho­gyan köszörülik a késeket? Nem is köszörülnek. 20 másodperc alatt elektromos úton gépileg készülnek el a kések. Az egészségvédelem terén össze­hasonlíthatatlan a színvonal. A dol­gozó betelefonál az ambulanciára- hogy d. u. 4 órakor van ideje orvosi vizsgálatra, vagv orvosi rendelésre menni és d. u. 4 órakor már várják. A náthát azonnal elmulasztják. Ezt maguk is kipróbálták. A kollioszok mintaszerűek. Nenn- fénv-világítással van ellátva a fejős- kötény. Egy 1929-ben alakult kol- hoszon 4 év alatt 12 mázsáról 20 mázsára emelték a termelést. Egv munkanapra a beszolgáltatáson felül az egyéni saját részesedés 8 és fél rubel naponta, valamint naponta 10 kg burgonya és 25 kg cabona. Ez egv ottan 4 családtaggal dolgozó család részére négyszer annyi. A nötagja a családnak ebben a kol- hoszban brigádvezető. Mégis az az érdekes, bogy a szovjet ember szá­mára nem az a fontos, amit a maga személvére megkap, hanem hogy mennyit tudnak a köznek beszoigál- tai'ni és ebben a legteljesebb odaadás­sal versenyeznek, mivel ez bizlositja számunkra az általános jólétet. Mit tett érted? — Tulajdonképpen mit is tett éret­ted Jézusf — kérdezte valaki a meg­tért bennszülöttet. — Megváltott engem. — És mit értesz te az a'att, hogy megváltott téged? — faggatta őt to­vább a barátja. — Ggere csak ki az ajtó elé, ott majd megmutatom. Kint az ajtó előtt összeszedett egy csomó száraz falevelet és körbe el­helyezte. Azután felvett egy kis fér­ge! és azt a középre helyezte. Azután meggyújtotta a száraz faleveleket. Amint a tűz mind közelebb jött a szegény kis féreghez, az elkezdett vergődni, de semmi remény sem volt, hogy a tűz közepéből kikerüljön. Hirtelen megragadta a kis férget a bennszülött és kiemelte a halálos ve­szedelemből és oda helyezte a zöld fűre, ahol már nem volt többé élet­veszélyben. — Ezt tette értem Jézus! — mondta szelíden. „az Út“ ISTENTISZTELETI REND: Deák-tér: d. e. 9. ifj. Rimár Jenő, d. e. 10 (úrv.) ifj. Rimár Jenő, d. e. 11 Sülé Károly, d. u. 5 (evang.) Ga- láth György. Fasor: d. e. fél 10 ifj. Virágh Jenő, d. e. 11 Pásztor Pál, d. u. 4 Pásztor Pál. Dózsa György-út 7: d. e. fél 10 Pásztor Pál, Hermina-úts d. e. 8 Pásztor Pál. Bécsikapu.téri d. e. 9 Roszik Mihály, d. e. 11 Galáth György, d. u. (j (evang.) Csepregi Béla. Toroczkó-tér: d. e. fél 9 Ruttkay Ele­mér. Óbuda: d. e. 9 Komjáthy Lajos, d. e. 10 Dezséry László, d. u. 5 (evang.) ifj. Rimár Jenő. Margit-kőr- ház: d. u. 5 Komjáthy Lajos. Kiss J. aúgy.-utca; d. e. 9 Ruttkay Elemér, d. u. 6 (evang.) Turmezei Erzsébet dt. Márvány-utca 23: d. e. 10 Dan­hauser László. Fóthy-utca: d. e. fél 10 ifj. Lehel László dr„ d. e. 11 id. Ri­már Jenő, d. u. 6 (evang.) Scholz László. Tomori-u. irányiak.: d. e. 8 Benes Miklós dr. Zugló: d. e. II Szabó Aladár, d, u. 6 (evang.) Hafenscher Károly. Gyarmat-«.: d. e. 10 Scholz László. Thaly K.-u: d. e. fél 10 Gádor András, d. e. 11 dr. Ha. lász Kálmán, Kőbánya: d. e. fél 10 Koren Emil, d. u. 4 Korén Emil. SI- mor-u.: d. e. 11 Gádor András. Bimbó-u. 51: d. e. 10. d. u. 6. Fébé Diakonissza Ház: d. e. 10 Csengödy László dr. Vas-u. 2/c.: d. e. 9 Szimo- nidesz Lajos, d. e. 11 Szimonidesz Lajos. Újpest: d. e. 10 Sikter László. Alag: d. e. 10 Mezei József, Kisalag: d. e. fél 10 Komjáthy Béla. SZLEZÁK LÁSZLÓ harangöntő mester Magyarország aranykoszorús mestere BUDAPEST, XIII, Petneházy-utca 7« Telefonhívó: 203—261 _______ HI TTANKÖNYVEK, Bibliák, Zsoltárok, VIRÁGH SÁNDOR (TRAKTÁTUS) könyvkiadóinál, Budapest, IX. kér., Lónyay-utca 33. Fcnyőcsenieték: borókafenyő, érdiéi- fenyő, feketefenyő, jegenyefenyő, lucfenyő kiiskolázásna 50—150 Ft | ezrenkimt. Szükséglet kh-kérni cca i 2i5.000. KOLAUCH Faiskola, Szeged. ÁGYTOLL kedvezményes áronl Kérjen díjmentes árjegyzéket! Rübner, Budapest, Teréz-körút 25. HÁZIIPARI fonó- és kártológépek, kártolószalag és kefe. RÉVAI, Budapest, Teréz-körút 22. Figyelem! Ha nyugodtan akar aludni, mo­tort és szivattyút jótállással Diamantnái, Budapest, Váci-út 43. kell beszerezni. Min­den motor- és gépjavítást jótállással vállal. Lakatosok, bádogosok, szerelők! Fe­lesleges Pestre utazni. Horganyzott és vaslemezt, fehérbádogot, minden­féle anyagot, megállapított áron, utánvéttel, levélrendelésre leszállí- lítom. Gál Béláné vasüzlete, Bpest, Podmaniczky-utca 1. SZÜCSÁRUK és szücsipari munkák most is elismerten jutányosam KATZER ALADÁRNÁL, Budapest, VI., Ó-utca 36. (Nagy­mező-utcánál). Tel.: 124-724. Evangélikus Élet A* Országos Luther Szövetség Lapja Szerkesztésért felel: Dezséry László szerkesztő Budapest, III., Dévai Bíró Mátyás-tér I. Telefon: 162—635. Főmunkatársak: Benczúr László, Groó Gyula, dr. Gyhnesy Károly, Korén Emi! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII-, Üliői-út 24. Telefon: 142—074 és 137—886. Felelős kiadó: Dr. Geleji Dezső Előfizetési árak: Egy hóra: 2.80 Ft Negyedévre: 8.— Ft Félévre: 18.— Ft Egészévre: 32.— Ft Postaiakarékpénztári csekkszámla: 26-412. Evangélikus Élet, Budapest. Hirdetések árai milinuter soronkéut 2.£9 forint 10861.50 — Független-nyomda N. V. Budapest. Eötvös-ulea 12. Felelős: Földi Vilmos igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents