Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1950-08-13 / 33. szám
Evangélikus Éle* Isten $2-.Úszód népe között Látogatás a délszabolcsi egyházközségekben Találkozásom Vietórisz Józseffel Hárman voltunk a selyemutcai lel készi hivatalban Nyíregyháziéi. Margócsy Emil az egyházközség felügyelője, Fährt/ István a gyülekezet fiatal lelkésze és a riporter, akinek feladata, hogy tájékoztassa e gyülekezet életéről a testvérgyülekezeteket. A le’.készi hivatal alacsony, mestergerendás paraszt- szoba. Fehérre meszelt falak, egyszerű berendezés. Nincs benne semmi a hivatalok tintaszagú zordságából, feszélyező légköréből, ezért szívesen is keresik fel a Nyíregyházán időző tanyai hívek. Az egyliázkö/ség óriási területén 2.800—3.000 hívő él. A híveket két lelkész gondozza: Megy er Lajos és Fábry István. A térkép fölé hajolunk s Fábry lelkész megmutatja az egyházközség területét. — Úgy kell elképzelni, hogy Nyíregyháza egy kör középpontja. E köré kb. 50 km-es sugarú körivet húzunk s megkapjuk az egyházközség területét. Ezen a területen szétszórva élnek híveink. Hatalmas munka volt a gyülekezet tagjait felkutatni és összeszedni, de ma már a területen lakó minden evangélikus szerepel nyilvántartásunkban. A szekrényből előveszi a gyülekezeti kataszter dobozát, amelyben példás rendben sorakoznak a kartonok. A hívek lekipásztori szempontból fontos adatait a lelkészek gyűjtötték össze s a nyilvántartást Margócsy felügyelő készítette el. Ebből és még sóit más mozzanatból is kitűnik az a példaadó összhang, amely a lelkészek és a felügyelő között uralkodik, testvéri megértésben és munkában. Templomok képei függenek a falon. Nagy szeretettel és büszkeséggel beszélnek róluk. — Nyírszőlősön, Kálmánházán és Érpatakon vannak templomaink. Ez a geszterédi imaházunk. Itt pedig a borbányai templom terve látható. Ma már falai is állanak s nemsokára tető alá kerül. Az épülő templom felé fordul ma a gyülekezet s minden erejével igyekezik befejezéshez juttatni az épületet. Jellemző a bor- bányaiak templom után való vágyakozására az alábbi eset. Az épület- anyagot szállító teherkocsi megérkezett Borbányára. Éppen szombati napon. Ivét nap halasztást szenvedett volna a kirakodás, ami egyrészt az építésben jelentett volna késedelmet, másrészt anyagilag, a drága fekbérrel terhelte volna meg a gyülekezetét. Híveink az istentiszteletre kiszálló lelkésztől azt kérték, hogy adjon engedélyt a vagon kirakására vasárnap délelőtt, hiszen ezzel a munkával is Isten dicsőségét kívánják szolgálni. S megindult a munka. Egyházi énekek hangja mellett hordták a követ, téglát, gerendát a templomtelekre. A munkások között nemcsak evangélikus, hanem más vallásúak is voltak, akik velünk együtt szívügyüknek tekintették az Ür házának épülését. — Milyen a lelkészek munkabeosztása — kérdezem. — Az egyházközséget két részre osztottuk, két egymástól független munkaterületre. Ez természetesen csupán a lelkipásztori munka megkönnyítését célozza s nem az elkülönülést. A két lelkész rendes heti munkája a következő: 30 iskolában a hitoktatás ellátása 39 órában, 8 istentisztelet, 6 bibliaóra, 6 imaóra. Ezek már maguk is szép számok, de még jobban érzékelteti a munka nehézségét, ha figyelembe vesszük a távolságokat, amelyeket meg kell tennünk egv-egy igehirdetői alkalom elérésére. Régebben igen változatos volt a közlekedési lehetőség. Gyalog, kerékpáron, kocsin, vonaton, motoron közlekedett a lelkész. Egy régebbi adat szerint egy lelkész egy hónap alatt 900 kilométer utat tett meg, ami tehát napi 30 km-es teljesítményt jelent. — Működnek-e a gyülekezetben önkéntes segítőm uni ósok? — Szép számmal vállalkoznak híveink erre a munkára s főleg a fiatalok közül. Gondoskodunk arról, hogy megfelelő képzettségük legyen. A gyülekezet keretében is oktatjuk őket és különféle konferenciákra küldjük, hogy ott is tanuljanak. Nyíregyházi gyülekezeti termünkben és a tanyákon is rendszeresen tartunk közösségi napokat, amelyeken néha száznál is több résztvevő van. A gyülekezeti munkások nevelését szolgálja kis könyvtárunk is, amelyet nagy érdeklődéssel használnak - híveink. A pásztori szolgálat nagy segítségére vannak hitmélyítő kiadványaink és a pásztorlevelek. A hitmélyítő füzetek minden napra szóló áhítatokat tartalmaznak, valamint a házi áhítatok és istentiszteletek rendjét. A füzeteket ingyen küldjük meg minden családnak s csak önkéntes adományok fedezik a kiadás költsé- geit. A kis könyvtár könyvei magukon viselik a sokat használtság jeleit, kemény munkáskezek nyomait. Valószínűleg hasonlóan sokat forgatják a családokban az áhítatos füzeteket is. Megnézzük még a parókiát, a szabadságát töltő Megyer Lajos lakását. Ebben az egyszerű falusi házban van a gyülekezeti terem is. Ajtaja mindig nyitva: szórványból a városba jövő hívek pihenőhelye. Itt beszéljük meg a csütörtöki nyirszőlősi látogatásunkat. Nyírszőlős kb. 6 km-re van Nyíregyházától. Le-^ szállunk a kisvasütról és körülvesz bennünket a nyírségi homok. A nap már a látóhatár szélén majdnem elmerült az ég acélkék tengerében. Hüs alkonyi szellő fujdogál. Még előttünk áll egy kilométernyi út a templomig. Útközben már találkozunk a bibliaórára igyekvőkkel. Messzi tanyáról jönnek. Megérkezünk a templomhoz. Korán jöttünk, de voltak, akik bennünket is megelőztek. Fiatalok, öregek, főleg asszonyok. A csinos, pirostéglás templom egy domb tetején áll. Fel van szerelve a templom minden tartozékával, minden szép liturgikus rendben. Az oltár körüli falakat freskó díszíti: szántóföldjén álló és a termésért hálát adó gazda az egyik oldalon, egy asszony kosarában szőlőfürtökkel a másik oldalon. Ismét a templom homlokzata elé megyünk. A hívek többen vannak már. A templom lépcsőjén ülnek s pihenik a hosszú út fáradalmait. — Ott ülnek hárman — mondja Fábry lelkész, — akik magas koruk ellenére nem mulasztanak el egyetlen istentiszteleti alkalmat sem, bár több mint nyolc kilométernyire laknak a templomtól. Megkezdődik a bibliaóra. Figyelmes szemekkel, áhítatos tekintettel hallgatják az igét. Sajnos, az idő villámsebesen múlik s nekünk indulnunk kell vissza Nyíregyházára. A gyülekezet azonban nem oszlik széj- jel, együtt maradnak még, közösen imádkoznak, énekelnek. Az énekszó messzire kísér bennünket a sö létedő utcákon ... A vasárnapi terv szerint olyan szórványokba kellett mennünk', ahol nincsen templom. Vadas lesz az első állomáshelyünk. Tanyavilág. A tanyák egymástól 5—6 km-re vannak. A település Nyíregyházától kb. 14 km-re fekszik. Az egyik presbiter „taligán“ jön értem a városba. Ez a kétkerekű könnyű kis kocsi az egyetlen jármű, amely közlekedni tud a süppedő homokon. A táj, amerre nézünk, bájos fasorokkal, fákkal szegélyezett szántóföldekkel nyugtatja szemünket. A kocsi lassan halad s bőven van időnk beszélgetésre. Vadason háromszáznál több az evangélikus. Havonta kétszer van istentisztelet. Legnagyobb fájdalmuk az, hogy nincsen templomuk, s az iskolában kell az istentiszteleteket tartaniok. Egy öreg fasor zöld homályába fordulunk be s csakhamar megérkezünk az iskolához. Kissé megkéstünk. A lelkész megelőzött bennünket kis motorján. Az iskolateremben már folyik az igehirdetés. A terem zsúfolásig megtelt. Felhangzik az ének, lelkes, csengő hangokon árad a dallam s magával ragad minden szívet. Istentisztelet után rövid igemagyarázat és imaóra következett. A hívek más másfél órája ültek a padokban, de arcukról nem látszik az unalom vagy fásultság: lankadatlanul figyel mindenki. Az imaóra végén kezet szorítunk a távozókkal s örömmel látjuk soraikban a sok legényt és leányt. Vedas evangélikus fiatalsága istentiszteleten tölti vasárnap délutánjait. Az egyik presbiter barátságosan hív a tanyájára, de nekünk mennünk kell tovább Butykára, mert ott is várnak ránk. Újabb taliga áll elő, egy presbiter testvér fogata s máris indulunk a hét kilométerre fekvő községbe. Fábry lelkész motorja már rég elhagyott bennünket. — Ez a terület, amelyen most ke resztül haladunk, 1944 telén csatatér volt. Erre szorította vissza a Vörös Hadsereg a németeket. Borzasztó napokat éltünk át a felszabadulásig — mondja a kísérőm. Körülnézek, a harcok nyomait keresve. A vidék nyugodt síkját nem zavarja meg semmi sem. Mindenütt a szorgalmas és békés munka jelei. Aranysárga búzakeresztek fekszenek a tarlókon s a hatalmas gabonaföldeket csak itt-ott szakítja meg a kukoricatáblák zöld csíkja. Butykán egyik gyülekezeti tag házánál tartottunk bibliaórát. Sokat késtünk az út nehézsége miatt, de senki se türelmetlenkedett. A ragyogóan tiszta nagy szobából énekszó hangzik kifelé. A tanyai hívek hozzászoktak ahhoz, hogy a távolságok • és akadályok miatt a lelkész sokszor késhetik s megérkezéséig sem maradnak tétlenül: énekelnek. Az igehirdetés utáni közös imádságban mindany- nyian résztvesznek. Rövid, egyszerű szavú hálaadások és kérések hangzanak el, amelyek magukon viselik a szív mélyéből jövő őszinteség bélyegét. Az est sötétje már belopódzott a szobába. Már csak beszélgetünk s a hívek lassan távozni készülnek. Nekem is indulnom kell, hogy elérjem a vonatot. A házigazda azonban nem enged el bennünket a nélkül, hogy a terített asztalhoz le ne ülnénk. A vendéglátás után házigazdánk taligája visz ki az állomásig. Meleg kézszorítással búcsúzunk egymástól. A vonatablakból még látom a visszaigyekvő kocsi körvonalait s a motorján tovasuhanó lelkész alakját, s lassan mindent befed a sötétség. Eltűnnek az utak, a fasorok, a földek, a házak, csak a vonatablak világító négyszöge látszik a pálya mellett. Délszabolcsi tanyák szétszórt evangélikus népe, én láttam, hogy van, ami összetart benneteket távolságokon és sok nehézségen felül: az ige, az evangélium. Muncz Frigyes Gyülekezeti konferenciát tartott az elmúlt héten Pilisligeten a kőbányai gyülekezet. Apraja- nagyja képviselve volt. 4 évestől 74 évesig. A gyermekek részére Sátori Tilda vezetésével folytak az előadások, ahol a gyermekek a maguk módján elmélyülhettek a Miatyánk kéréseiben s azoknak a bibliai alakoknak rajzában, akiken Jézus tudott segíieni .s akiken nem tudott segíteni. A délutáni együtt- léteken a bibliai történetek a flanel- lograf képeiben színesedtek meg előttük, s ezekre bizony a felnőttek közül is "gyakran oda-odalopóztak gyermekké válni kívánó idősebbek. A felnőttek és érettebb ifjúság számára külön folyt a program. Reggeli áhítatokon a Cantate énekeskönyv 34 éneke mellett mélyedtek el" a 12-ik zsoltárban^ A bibliakörök is ehhez fűződőén adtak alkalmat a gyakorlati keresztyén élet sok kérdésének megbeszélésére. A délelőtti evangélizációt Görög Tibor tordasi lelkész végezte „Amint vagyok sok bűn alatt“ címen. Délután meghívott előadók beszéltek az Apostoli Hitvallás aktuális kérdéseiről. Este pedig a tíz szűz példázata elevenedett meg esti áhítatokon a Cantate 91-ik éneke nyomán. Egy- egy konferencia értékét nehéz emberileg lemérni, különösen ha résztvevőiben oly sokrétű közösségről van szó, mint ennél. De jó azt bizonyságul elmondani, hogy természettől fogva rakoncátlan és eleven gyermekek csendesedtek meg, nem fegyelmezés miatt, hanem az ige Íratására. Magyar gyülekezeteinkben talán kevesebben, de szlovák nyelvű gyülekezeteinkben mindenki ismeri a nevét, melyhez hatalmas, közkinccsé vált munka fűződik. Vietórisz József a Tranoszciusz fordítója. Tranoszciusz néven ismeretes az az énekgyüjtemény, amelyet Tranovszky György lip'tószentmiklósi evangélikus lelkész készített a legjelesebb szlovák, cseh, lengyel és német szerzők legszebb alkotásaiból, valamint a régi egyházi latinnyelvű énekeiből. A 781 oldalas kötet 1157 éneket tartalmazi Vietórisz József ma nyolcvankét éves. Nyugalmazott nyíregyházi gimnáziumi igazgató. Szemében fiatalos jókedv csillog, hangja friss és eleven. mikor élete munkájáról beszél. — 19'34-ben fejeztem be Tranosz- ciusz fordításomat, amelyen három esztendeig dolgoztam. A három év minden egyes nap ján egy vagy több éneket fordítottam. A kész szövegeket nyelvi és költői szempontból is többekkel átnézettem. Megboldogult Gccluly Henrik püspök és Kelló Gusztáv lelkész voltak munkámban igen nagy segítségül. A munka célja az volt, hogy az énekgyüjtemény gazdagsága egyházunk szlovák nyelven nem tudó hivő serege számára is hozzáférhető legyen, másodsorban pedig forrásmunka akar lenni a Magyar Tranoszciusz az utána szerkesztendő magyar énekeskönyvek számára. Az első törekvés eredményességét az mutatja, hogy a könyv első kiadása teljese elfogyott- A második pedig abban érte el célját részben, hogy az új szarvasi énekeskönyv több éneket vett át a gyűjteményből. — Milyen más hymnológiai munkássága van igazgató úrnak? — kérdezzük. — Mindig nagy szeretettel foglalkoztam egyháziunk énekkincsével. Magam is több egyházi éneket szereztem. De különös érdeklődéssel fordultam a reformáció korabeli ének- költészet felé. Ezen a téren való munkálkodásom eredménye egy 50 német ének fordításából álló gyűjtemény. Mindenekfelett pedig az egyik legnagyobb fordítási nehézséget okozó ének, Lutherünk „Erős vár“ című énekének fordítását tartottam feladatomnak. Fordításom a „Harangszó“ pályázatán első díjat is nyert. — Ismerős sokak előtt egy régebben megjelent munkája a „Verses kis biblia“, a gyermekek részére. Van-e -clhhez hasonló más munkája is igazgató úrnak? — Egyik legkedveisebb munkám a Avro Manhattan „A Vatikán a haladás ellen“ című könyvét adta ki a Szikra a könyvnapra. A könyv eredetileg The Catholic Church against The twentiehth Century címet viseli és tavaly jelent meg Londonban. A könyvben Manhattan azt bizonyítja, hogy a katolikus egyház és irányító központja, a Vatikán hosszú történelmi fejlődés /során mindvégig rendszeresen beavatkozott a világpolitikába. A könyv arra is rámutat, hogy a Vatikán az egyes országok katolikus egyházain keresztül szüntelenül azon igyekezett, hogy meghosszabbítsa a reakciós rezsimek és rendszerek életét, hogy megvédje a kizsákmányoló osztályok kiváltságait. .A könyv sok helyen bizonyítja, hogy a Vatikán hevesen gyűlöli a szocializmus, a demokrácia és a kommunizmus eszméit és nem elégszik meg a haladó eszmék ellen folytatott propagandával, ellenkezőleg, arra törekszik, hogy az ellenségeit megsemmisítse. A Vatikán, Manhattan szerint, nemcsak irányítója a katolikus egyházbiblia költői részeinek magyar versbe szedése. Ezzel a munkává! úgyszólván állandóan foglalkozom. Nincs az Írásnak olyan könyve, amelyből ne fordítottam volna verses részleteket. Ezek között szerepelnek elsősorban az) ó-testamentomi költői könyvek részei, Jób, Zsoltárok, Példabeszédek, Prédikátor, Énekek-Éneke című könyvekből a nagy próféták könyveiből. De sok költői rész van az új-testámentomi könyvekben is. Így elsősorban Jézus példázatai közölt van sok igen alkalmas a verses formára, azután"' tanításai közül is sok akad. S nem utolsó sorban Jézus élettörténetének verses formája alkalmas arra, hogy könnyen elsajátítható és emlékezetben tartható legyen. Nagyon szép munka a Jelenések könyvének versbeszedése is. A felsorolt részek már készen vannak s kiadóra várnak. Nyugalomba vonulásom óta ez a munkáim. — Nem fárasztó nagyon az ilyenfajta irodalmi munka ebben a magas életkorban? —' Fiam — felelte Vietórisz Jóasef — engem az éltet, hogy dolgozom. Valóban Vietórisz József éleiét ma is a munka jellemzi. Állandó irodalmi munkássága mellett tevékeny részt vesz a nyíregyházi egyház- község életében, mint annak tiszteletbeli felügyelője, előadásokat tart az egyházközségben. Ezeken kívül figyelmével kíséri az egyház énekügyi bizottságának munkáját és bizonyos kérdésekben az újonnan megjelent énekesfüzeütel kapcsolatban bírálattal és tanáccsal is szolgált. Ritkán találkoztam emberrel, aki ennyit dolgozott és öregségében is ennyire aktívan foglalkozott munkájával. Mindenekfelett megható volt az a szeretet, amelyik szavaiból sugárzóit munkája ós egyháza iránt. A nyíregyházi Sós-tó erdővel övezett partján öreg fák árnyékolnak be egy csendes kis tisztást. Itt padok és zöld gyep nyújtanak pihenést a sétá- lásban elfáradtaknak. A hely neve „Vietórisz-pihenő“. íme, Nyíregyháza mennyire találóan adta megbecsülésének jelét. Pihenőt nevezett cl arról a költőről, aki még. késő öregségében sem pihen, de müveivel üdülést, nyugalmat és pihenést szerzett sok megfáradt szívnek. Azt hiszem, egyházunk is úgy becsülné meg legjobban Vietórisz. Józsefet, ha alkotásait arra használná, $ tényleg minél többen használnák:, amibe szánta; lelki üdülésre. nak, hanem diplomáciai és politikai központ is, amelyhez 1945-ben ötvenkét állam küldte el diplomáciai megbízottait. Ami a Vatikán diplomatáit illeti, az egyes országokban az egész katolikus hierarchiában engedelmes ügynökséggel rendelkeznek. Manhattan a könyvében bemutatja, hogy a: német és az olasz fasizmus veresége után a Vatikán azonos politikát folytat most Amerikával és az USA-t klerikális fasiszta típusú állammá akarja átlakítani. Érdekesen leleplezők azok a fejezetek, ahol a Vatikán és az Egyesült Államok azonos gazdasági érdekeltségeit bizonyítja. Manhattan könyve kitünően megírt és adatokkal jól alátámasztott munka és a demokratikus világ számára nagy értéket jelent. Manhattan könyvében a béke ügyének használ akkor, amikor arra a nagyarányú politikai manőverre mutat rá, amely a Vatikánból indul ki és amely a békeművet állhatatosan fenyegeti. L. K. I Wimp as sing ballon-, lódén-, esőkabár és gumiáruk szaküzlefe ismét csaU V Sztálin - út 8 (volt Andrássy-űt) * Telefon: 12 7—99'! „A Vatikán a haladás ellen“
