Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1950-08-13 / 33. szám

2 Hol találom a Bibliában? Pál apostol Pál ifjúságáról a Cselekedet Köny­vének és Pál leveleinek néhány meg­jegyzése alapján alkothatunk képet. Tarsusban született (Akta 22, 3. v.), a kisázsiai Cilicia tartományban. Tarsus, e római tartomány fővárosa volt és jelentős kiváltságokkal ren­delkezett: saját törvényei voltak, sa­ját pénze és híres egyeteme s ez utóbbi révén Athén és Alexandria egyetemi városok vetélytársa volt. Bizonyára Isten különleges szándéka rejlik abban, hogy a legnagyobb ke­resztyén misszionárius szülőhelyéül Tarsu.st ha'ározla meg. Pál itt meg­ismerkedhetett a pogány műveltség­gel, hogy annál eredményesebben pré­dikálhasson éppen a pogányoknak. Itt tanult görögül, hogy óljain azu’án mindenkivel megértethesse magát, mert a görög volt a közismert és közhasználatú világnyelv. A tarsusi egyetemen Pál kortársaként tanult Strabo, a latin író is, itt tanílott Apollonius a filozófus, itt élt Aretus, a költő, akinek verseit Pál alighanem betéve tudta. Egyikét e verseknek, belefoglalta ugyanis híres athéni prédikációjába. Tarsus volt tehát Pál alapos előkészü'elének helye a nehéz missziói feladat előtt, amellyel Isten Pált megbízta. Mert a misszionárius­nak legalább olyan' műveltnek kell lennie, mint imlyen műveltek hall­gatói, hogy legyőzhesse ellenérveiket. Tarsusban Pál hatalmas hajókat is láthatott, amelyek, hozták és vitték az árut a Földközi-lenger minden csücskébe. Pál, az élénkértelmű ifjú, bizonyára nem egyszer elbeszélgetett a tengerészekkel és érdeklődött a tengerentúli országok és népek felől. Alighanem így szerzel t tudomást a fővárosról, Rómáról, a gibraltári szorosról, azaz: annakidején ,.Herku­les oszlopairól“. így ébredhetett és erősödött benne a vágy, hogv egy­szer ő is eljusson az ismeretlen or­szágokba. Nem tud'a még, hogy Isten szemelte ki erre éppen őt, különleges szent feladattal. Pál szülei zsidók voltak, Benjamin törzséből, A Saul nevet bizonyára azért ad ók neki, mivel Saul- az első zsidó király is ebből a törzsből szár­mazott. A Pál név. valószínűleg má­sodik, latin neve volt az apostolnak s ez alighanem összefügg Pál család­jának római polgárságával. Feltehető, hogy Pál valamelyik ős-e, a római állam szolgálatában szerzett érde­meiért kapta a római polgárságot. Nagy kitüntetés volt ez és nagy jo­gokkal járt, amelyekkel Pál élt is misszió útjain. Pálnak csak egv leánytestvéréől tudunk, aki Jeruzsá­lemben volt férjnél Akta 23, ■ 16.’ v. szerint. A pogány egyetemre Pál nem járt. Görögül a szülőváros görög lakosai­val és görög barátaival való érintke­zésben tanult meg s feltételezhetjük, hogy az Ószövetség görög fordítását a Septuagintát olvasgatta.. Otthon alighanám arám nyelven, vagyis a népi-héber nyelven beszélt (mint Jé­zus is), de kétségtelen, hogy latinul is értett. Bizonyára már ifjúkorában el­sajátította a Tarsusban legelterjed­tebb mesterséget, a sátorkészítélst, mer a város környékén és az egész tartományban tenyésztett kecskék so­kadalma, elsőrangú szövőanyagot szol­gáltatott a sátorponyváhoiz. Azonban, még jóval e meisterségtami!ás a előtt megismerkedett Pál a Szentírással. Már ötéves korában megtanulta szü­leitől a zsidó hitvallást, V. Mózes 6. 4—9. v. szerint, s hatéves korában már a „szőlőskertnek“ nevezet} elemi iskolát látogatta a zsinagóga mellett. Itt ugyancsak a bibliát tanulta s tíz­éves korától már bibliamagyarázato­kat is. Tizenhárom éves korában átesett a zsidó konfirmáción, melynek ered- ményeképen a „törvény fiává“ let!. Ezután minden imádkozásánál már ő is felkötebette karjaira a perga­menre írt és kicsiny dobozba rejtett hitvallást, a „tefilint“ (görögül: fi- Iakterion). Szülei rabbit akartak ne­velni belőle, azaz: törvéúymagyará- zőt és ezért Jeruzsálembe!, küldték a szent városba. Itt Pál asszonynővé- rénél lakott és Gamáliel mesterhez járt iskolába, aki tagja vl t ama zsidó tanácsnak is, amely később Jézust halálra ítélte. Gamáliel farizeus volt, azaz: gondosan ügyelt az ószövetségi kultikus előírások hajszál pontos be- far fására s iskolája, tulajdonkénen zsidó egyetem volt, theotogia. Pál itt szóról-szóra tanulta az ószövetség könyveit s bizonyára ismerte a Messiás eljövetelére vonatkozó jöven­döléseket s azok magyarázatát. Vájjon miként vélekedhetett Ga­maliel lehetséges tanítványa felől? Saját utódját látta benne, úgylehet. Amikor ugyanis Pál befejezte itt ta­nulmányait, maga, is „mesterré“, teológiai doklorrú lelt. Nagy jövő '«lőtt állt! Jeruzsálem! befolyásos ha­lálai révén a legmagasabb hivatalo­kat tölthette volna be. Istennek más tervei voltak vele. Saját eszközévé formába s így lelt Jézus Krisztus legnagyobb apostolává. Pál életét és működését áttekint­hető egyszerűséggel szemlélte'i az alanti táblázat. Helyezzük el ezt az időrendit áttekintést a bibliánkba s használjuk szorgalmasan. (Adatok: esemény, helye, Pál kora bibliai, hely) Pál születése és gyermekkora, Tarsus, 1—12. Gamáliel isko'ájában, Jeruzsálem, 13—35. István megköve- zése, Jeruzsálem, 3ö, Ap. Csel. 7, Pál megtérése, Damaskus, 35. Ap. Csel. 9, 1—19. Pál damaszkuszi pré- dikálása, Damaskus, 35, Ap. Csel. 9, 20—22. Pál Arábiában, Arábia, 36—38, Gal. 1, 17—18. Pál mene­külése Damaskusból, Damaskus, 38, Ap, Csel. 9, 23i—26. Pál jeruzsátemi prédikátása, Jeruzsálem, 38, Ap. Csel. 9, 27—29. Pál működésié Ciliciában és Syriá- ban, Tarsus, 38—42, Ap. Csel. 9, 30. Pál tanít a syriai Anldochiában, Antiochia, 43, Ap. Csel. 11, 191—26. Pál adományt visz Jeruzsálembe, Je- ruzsá'em, 45, Ap. Csel. 11, 27—30. Pál és Barnabás kiküldetése, An­tiochia, 47, Ap. Csel. 13, 1—3. Pál Cvprusbam, Cyprus, 47, Ap. G*el. 13, 4—12. Pál a pisidiai Anitiochiá- ban, P. Antiochia, 48, Ap. Csel. 13, 13—50. Pál megköveziése, Lystra, 48, Ap. Csel. 14, 1—20. Pál első útjának vége, Antiochia, 48, Ap. Csel. 14, 21—28. Az apostolok első gyűlése, Jeruzsálem, 49, Ap. Csel. 15, 1—35. Pál második missziói útra indul, Kisázsia, 50, Ap. Csel. 116, 1—8. Pál Európában, Filippi, 51, Ap. Csel. 16, 9—18. Pál szabadulása a börtönből, Filippi, 51, Ap. Csel. 16, 19—40. Pál Tesszalonikában, Tesszalonikai, 51, Ap. Csel. 17, 1—9, Pál Bereában, Berea, 51, Ap. Csel. 17, 10—14. Pál Athénben, Athén, 51, Ap. Csel. 17, 16—34. Pál Korinlhusban, Korinthus, 5:2—53, Ap. Csel. 18, 1—18. I. levél Tesszalonikába. II. levél Tesszaloni­kába. Pál visszatér Antiochiába, An­tiochia, 54, Ap. Csel. 18, 19—22. Pál harmadik missziói útra indul, Antiochia, 54, Ap. Csel. 18, 23. Pál Efezusban, Efezuis, 54—56, Ap. Csel. 19, I. levél Korinthusba. Pál Macedó­niában, Macedonia, 57, Ap. Csel. 20, 1. II. levél Korinthusbai Pál Görögországban.,. Korinthus, 57( Ap. Csel. 20, 2—»3. Levél ai galáciábeliek- hez. Levél a rómabeliekhez. Pál bú­csúja az efezusi vénektől, Miiét os, 57, Ap. Csel. 20, 17—38. Pál utolsó látogatása Jeruzsálemben, Jeruzsá­lem, 58, Ap. Csel. 21, 1—17. Pál be­börtönzése, Jeruzsálem, 58, Ap. Csel. 21, 18—40. Pál a synedrium elöli, Jeruzsálem, 58, Ap. Csel. 23, 1—10. Pál eezáreai fogsága, Gezárea, 58, Ap. Csel. 23, 11—85. Pál Felix előtt, Cézáré», 58, Ap. Csel. 24, 1—27. Pál Agrippa előtt, Cezárea, 60, Ap. Csel. 25. és 26. Pál római ólja, Málta, 60, Ap. Csel. 27. Pál Rómában, Róma, 60, Ap. Csel. 28, 1—29. Pál első ró­mai fogsága, Róma, 60—62, Ap. Csel. 28, 30—31. Levél a fiüppibeliekhez. Levél a kolosszébetiekhez. Levél az efezusbeliekhez. Levél Filemonhoz. Pál szabadulása, Róma, 62. Pál utolsó missziói útra indul, Görögország, Kisázsia, 63—64, Spa­nyolország. I. levél Timóleusnak. Levél Titusnak. Pál második római fogsága, Róma, 65. II. levél Timó- teusnak. Pál vértanúhalált hal, Róma, 67. Közép és főiskolás lányoknak otthont nyújt a MANDÁK MÁRIA evangélikus leányotthon. Rudaipest, Rákóozi-út 10. Jakab levele az egyházhoz HHféíe fátcseség, „Kicsoda közülelek bölcs és értel­mes? Az mutassa, meg jócselekedeteit a.z ő helyes magatartásával, a böl- cseség szelídségével. Ha ugyanis ke­serű irigység és ci vakod ás lakik szí­vetekben, akkor nincs dicsekedni valótok s a valóságot ne is tagadjá­tok le. Ez a bötcseség nem felülről való, hanem földi, emberi, sőt ördögit mert ahol irigység és civakodás van, olt akad széthúzás és minden egyéb gonoszság is. A felülről való bölese- ség mindenekelőtt tiszta, azután béke­szere' ő, barátságos, engedékeny, tele irgalmassággal és egyéb jó gyiimölcs- csel, kételkedés és képmutatás nél­kül. Az igazság gyümölcsét pedig azok vethetik békében, akik maguk is békeszerzők (3, 13—18). A nyelvről szólt az előbbi szakasz­ban Jakab apostol, az emberi beszéd­ről, mos: beljebb lép egy lépéssel s rámutat arra a forrásra, ahonnan szavaink erednek, sőt ahonnan egész magatartásunk kiindul. Bölcsességnek nevezi ezt, amivel nyilván gondolat­világunkra mulat. Mert ez a szó: bölcseség, a bibliában nem ualami magáért való tudást jelent, hanem mindig valami egészen gyakorlati is­meretet, ami életformáló erő. Ezért a bölcseséq és a magatartás szorosan összefügg. Ahogyan gondolkodunk, úgy élünk. Az emberek általában szeretik azt ha van valakinek úgynevezelt élet- böic&esége. Ez a keresett cikk azon­ban éppen az a fajta bölcseség, amiről az apostol azt mondja, hogy az földi, emberi, sőt ördögi. Mert kit szoktak általában „okos“ ember­nek tartani? Azt, aki ért hozzá, hogy az élet minden körülményét s ember­társait is a maga hasznára fordítsa, aki mindig felül akar maradni, aki a jég hátán is megél. Ez a bölcseség nem keresztyén erény. Földi és em­beri, mert csak ezt a látható és kéz­zelfogható világot tartja szem előtt s a, bölcsőtől a koporsóig tartó életre rendezkedik be; nem számol emberi erőnél nagyobb hatalommal és maga akar megbirkózni az élettel. .4 felülről való bői esés éget Isten adja. Ez a bölcseség békeszerető, sze­líd. Nem megalkuvás ez, vagy haszon­lesés, hanem valami egészen más. Jé­zus Krisztus magáról mondja, hogy ő szelíd és alázatos szívű s azt ígéri, hogy a szelídek örökségül kapják a földet! Nem pipogyaság ez a szelíd­ség olyan gyümölcs, ami a béke fáján szerelet fölénye a gonoszság felett. Benne van az irgalmasság és a lé­nyege szeretet. Mindig a felebarátra tekint s nem a maga igazát hangoz­tatja. Figyeljük meg, milyen szorosra fűzi az apostol a hívő ember bölcseségét a békeszeretettet! Mintha azt akarná mondani: vitatkozhattok, de ne vesze­kedjetek; keressétek az igazságot, de ne feledjétek, hogy Isten színe előtt eggikteknek sincsen igazai Az igazsá­got háborúság nem szolgálja. Az igaz­ság olan gyümölcs- ami a béke fáján érik és akik erőszakkal tépik maguk­hoz, azoknak keserű lesz a szájaíze. íme, a felülről való bölcseség, ami­ből a gyülekezetnek naponta vizs­gáznia kell. Ez nem elmélet, hanem gyakorlat, a hívő ember magatartása. Életünk mutatja meg, hogy van-e bennünk ilyen bölcseség. Képmutató az, aki bölcseségét emlegeti s arra tetteivel rácáfol. A kétféle bölcseség pere az emberi­ség húsába vág. Rettentő világégések, könny és vér tengere mutatja döb­benetesen, mire vitte az ember a maga bőlcseségével, az önzés és számítga- tás, az irigység és halalimi viszály, a hatalmi egyensúly és az erősebb jo­gának bőlcseségével. Nincs más gyó­gyulás, mint a felülről való bölcseség elfogadása és élése. Rálépni a szerelet és a szolgálat, a reménység és békes­ség útjára. Ehhez hit kell. De a hit, ha van, éppen ebben mutatkozik meg. És csak az a hit ér valamit, ami ilyen gyümölcsöket terem. Ez Jakab apos­tol kemény tanítása és nehéz lenne vitatkozni vele. Groó Gyula Minőségi rádiójavítás olcsón, gyorsan. Rádiót magas áron veszünk. József- körút 16, KINCSES, Telefoni: 335-124 Előfizetőknek 5% kedvezmény! Evangélikus Elet Révfülöp közepén van egy hatalmas kert. Széles loimibú akácok, vadgesz- tenyefák és hársfák susognak benne. Kerítése előtt a balatoni műút kígyó­zik, pár percnyire a vasútállomás ékeskedik virágjaival s százat sem számolsz magadban, már ott állasz a révfülöpi mólón, hogy szemedben visszaverődjön a.Balaton képe. Ez a kert, s mögötte a nagyterraszú épület, ez a „Balatongyöngye“. Ha nem tud­nád: evangélikus egyházi üdülő. No, de ne siessünk ennyire. Mielőtt bármit mondanánk, mégis csak illik bemenni az üdülőbe, illik leülni s be­szélgetni a gazdákkal, jelen esetben Weitler János és Várkonyi Endre, ér­demes, nyugalmazott iskola-igazga­tókkal, egyszerűen a János bácsival és a Bandi bácsival, ök ketten, szépen egymás szavába vágva, tele lelkesedés­sel és igyekezettel, elmondanak min­dent, amit csak kell. Úgy. beszélnek, mintha a saját gyermekükről beszél­nének. Hogy ez a „Balatongyöngye“ valamikor még beszálló vendéglő volt, de 1927-ben az Országos Evangélikus Tanítóegyesület vásárolta meg, a ta­nítóság adakozott, gyűjtött, előadáso­kat rendezett, hogy életképessé tegye. Az egyesület alapszabályainak értel­mében az ingatlan az egyetemes egy­ház tulajdonába ment. Az egyház- kerületek nagy-nagy áldozatából, se­gélyekből, gyűjtésekből úgy, hogy ki­javították a háború nyomait, kőkerí­téssel vették körül, felszerelését nagy­jából pótolták s most már ismét üzemképes. Lakható 12 szobája, két- három ággyal, vagyis legalább 30 vendéget tudnak benne elhelyezni, de ha ... persze ha volna még több pénz, több szív, több támogatás, akkor öt- venen is élvezhetnék a Balaton áldásait. A vendégek között találjuk az első gazdát is, dr. Rcök Iván egyetemes felügyelőt. A következőket mondja: — Elnöktársammal, Turóczy Zoltán püspökkel megtárgyaljuk,, miként lehet a „Balatongyöngyével“ kapcso­latban megvalósítani az egyházi dol­gozók üdültetését. Már most is ren­delkezésre áll ugyan, egyházi alkal­mazottaktól a lakásért semmit sem, az ellátásért pedig csak az önköltségi árat kérik, de a jövőben ennél is ked­vezőbb lehetőségeket kell biztosíta­nunk. Az üdülést 4—5 hónapi időre kellene kiterjeszteni, hogy minél több a Balatontól távol élő lelkész és egyházi munkás élvezhesse.-—• Az üdültetés tervezete szerint 3 csoportba osztanánk az üdülőket. Az elsőbe tartozók lennének azok, akik csak szobát kérnek maguknak és családtagjaiknak. A másodikba azok, akik a szobával együtt típus- ebédet kívánnának fogyasztani; a harmadikba azok, akik teljes ellátást igényelnek. Külön kérdés, hogy mi­képpen segítsen aa a közűiét, amely­ben az egyházi munkás szolgálatát teljesíti, tehát az egyházközség, egy­házmegye, 1 kerület, vagy egyetemes egyház, a maga munkásának. Aki kívánja az üdülést, kapjon módot arra, hogy reá eső anyagi terhet hó­napokkal előbb, de esetleg hónapok­„Mi Atyánk“. Képekkel; Luther verse .....................3.— A magyar protestantizmus öt éve................................10.— Utítárs, bibliaolvasó naptár 10.— Reök Iván: „Élet és Halál“ 14.— Megrendelhető: Bcsiés László könyvkereskedésében VI., Felsőerdősor-u. 5. részletekben befizet­hesse a pénztárba. Hangsúlyozom, hogy ez nem luxus hely, hanem szo­ciális üdülő, amely lelki gondozást is nyújt a benne lakóknak, hiszen az üdülő terraszán folynak a révfülöpi istentiszteletek, külön helyiség áll rendelkezésre a péntek délutáni biblia- órák számára, itt működik az ének­kar is, egyszóval mindenben kidom­borodik az evangélikus egyházi jelleg. Bízom abban, hogy Isten sok lehető­séget - kínál fel mindannyiunkmak ahhoz, hogy ez az üdülő is egyházunk ébredését szolgálja — fejezte be nyi­latkozatát dr. Reök Iván egyetemes felügyelő. Horváth András Gyülekezeti hírek Bach-emlékhangversenyek Augusztus 6-án a tiszaroffi ref. templomban volt emlékhangverseny, ifj. Szabó Dániel lelkipásztor, Hege­dűs Tibor kántor és Dalnok Lajos szolgálatával. — 20-án Turkevén a ref. templomban Szabó Endre lel­kipásztor, gyülekezeti énekegyüttes és Dálnok Lajos szolgálatával. — 27-én Hajdúböszörményben a Kál­vin-! éri ref. templomban, dr. Kál­mán Sándor lelkipásztor és Dálnok Lajos szolgálatával. — Augusztus utolsó hetében Tahitótfalun a ref. templomban dr. Ecsfdy Aladár es­peres és Dálnok Lajos szolgálatával. Nyíregyháza A tiszai egyházkerülethez tartozó paróchus lelkészcserét ajánl fel. Érdeklődők felvilágosításért a tisza- kerületi püspöki hivatalhoz (Nyír­egyháza, Luther-tér 14.) forduljanak. Egyetemes Egyház Dr. Reök Iván egyetemes felügyelő júliusban szabadságon volt. Augusz­tus 1-én ismét megkezdte szolgálatát. Gádoros A békési egyházmegye közgyű­lése Gádoroson volt augusztus 9-én és 10-én, Rottgánszkg János esperes és dr. Lányi Márton egyházmegyei felügyelő elnöklete alatt. Üj esperes A csanád-csongrádi egyházmegye a betegsége miatt lemondott Ben- kóczii Dániel helyébe egyhangúság­gal Virányi Lajos, szentesi lelkészt, eddigi alesperest választotta espe­ressé. A valiástanítók A nagybudapesti valhhtanító- lelkészak: sorozatos megbeszéléseket tartanak vallástanítási és szemé­lyi kérdésekről. A megbeszélésekbe bevonják a vidéki vallástanító­lelkészeket is. Hévizgyörk—Aszód Hévizgyörk, Aszód leányegyháza, mintegy 1000 lelkes gyülekezet, anyásodás előtt áll. Szeeítesztoi üzeneteit T. K. Nyíregyháza. Nagyon kö­szönjük. Tanácsát megfogadjuk és igyekezünk a lehetőséghez képest kívánságának eleget tenni. „Levelező.“ Szerkesztői üzeneteket lápunk kis terjedelme miatt csak a legszükségesebb esetekben közölhe­tünk. Inkább levélben válaszolunk. Szülő, Hatvan. A budapesti evan­gélikus gimnáziumokban vidéki, evangélikus tanulókat is felvesznek. A fiúgimnázium címe:: VII,, Vilma királvnő-út 17—21. a leánygimná­ziumé: V., Deák-tér 4. „Balatongyöngye” az új evangélikus üdülő kai később is, UJ orgonák építéséi, Javítását vállalja i itieger Ottó orgonagyár Budapest, XIV„ Füredi-u. 4L — Telefon: 297-023 Raktáron levő SÍrkÖVek mélyen leszállított árban volt : LÓS/ Y utódánál: II., Fő-utca 79. Tel.: 150—573. Rekamlé, foteltiszfltás háznál STERN, Pannonia-utca 33. Telefon: 401—845.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents