Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1950-08-06 / 32. szám

Evangélikus Ele* 3 Egyházkerület! közgyűlés Gyenesdiáson Július 28-án tartotta a dunántúli evangélikus egyházkerület ezévi ren­des közgyűlését, Gyenesdiáson. A nyári időszak és a hely egészen kü­lönös ízt adott ennek a gyűlésnek. S talán nemcsak ez. Valahogyan az idők jele, amire fel kell figyelnünk, hogy egyre-másra konferenciázó helyeken, missziói otthonokban tartják össze­jöveteleiket egyházközigazgalási les- tületeink. Ez a közgyűlés is egy kicsit konferenciaszerű volt és éppen nem ártott meg neki. Ügy véljük, legfőbb ideje, hogy egyházközigazgatásunk elmélyüljön és az egész egyház lelki ügyévé legyen. Nyilvánvalóvá kell tenni az egyház népe előtt, hogy az egyházban nincsen külön száraz, jogi keretek között, merev mozdulatokkal mozgó eggházközigazgatáis, és külön lelki élet, mert az egyházban minden szükségképpen lelki ügy, jó értelem­ben véve. Egyházközigazgatási testü- leteinknek, gyűléseinknek mindinkább gyülekezeti jelleget kell ölteni s nem­csak! külsőségeiben, hanem tartalmá­ban, felelősségében is gyülekezetté kell válni. A dunántúli egyházkerület ezévi közgyűlése ebbe az irányba mutatott. A gyenesdiási missziói otthon épülő­félben lévő új szárnyának hatalmas, szellös, nyitott tornácán egyszerű ló­cákon, hosszú asztalok mellett ültek a gyülekezeti kiküldöttek, felügyelők, 'lelkipásztorok, presbiterek. Zöld- arany lombok függönyén megszűrten szökött be a júliusi napsugár s meg­pihent a népes gyülekezet figyelő so­rain. Rigófütty szólt bele a tanácsko­zásokba s ez nem ártott meg nekik. A közös étkezéseket énekszóval, imád­sággal kezdték s végezték a résztve­vők s a szünetekben az árnyas kert útjai hívtak csendes sétára, baráti be­szélgetésre. A Balaton tükrén elpihent A közgyűlés kiemelkedő eseménye volt Turóczg Zoltán püspök megem­lékezése ennek az esztendőnek egyik jubileumáról: arról, hogy Krisztus után 50-ben, ezelőtt kereken 1900 esztendővel három poros vándor, Pál, Silas és Timotheus először tette lá­bát Európa szárazföldjére. Velük Jé­zus Krisztus jött Európába. Öt ma­gát, a feltámadott és élő Krisztust hozták az apostolok Európa népeihez s nem a keresztyénséyet. Ha a ke- resztyénséget hozták volna, vagyis egy eszméi, egy rendszert, egy val­lást, egy emberi életformát, akkor ez már régen letűnt volna az évszáza­dok süllyesztőjében, amely már any- nyi emberi bölcsességet és nagyságot elnyelt. De ők nem vallást hoztak, hanem Jézus Krisztusit, aki tegnap, és ma és mindörökké! ugyanaz ma­rad. Nem Pál apostol szándéka volt az, hogy Európába jöjjön, hanem Isién külön félreérthetetlen rendelése kény­szerítette erre. A bezárt kapuk mód­szerével kényszerítette őket Isten arra, hogy Európába hozzák a Jézus Krisztusról szóló örvendetes hírt. Az apostolok cselekedeteiről írott könyv beszámol arról (16. rész), hogy Isten Lelke többször útjukat állta s így késztette őket arra, hogy csak egy bizonyos irányban haladjanak, míg végül is útjuk Európába vezetett. Mivel zárta be Isten a kaput az övéi előtt? Néha bezárja azzal, hogy azok, akiknek az igét meg kellett volna hallgatni, erre nem hajlandók. Akkor azután Isten eltiltja követeit a szólástól. Így beszél Ámos próféta arról az elkésett lelki éhségről, ame­lyet Isten nem hajlandó többé kielé­gíteni (Ámos 8.). Néha bezárja az a szem s nem kísértett szétszóró­dásra a nagyváros lüktető üzeme. Jó volt ez így s a példát szívesen ajánl­juk egyéb „egyházközigazgatási“ ösz- szejövcteleink figyelmébe. 27-én úrvacsoraosztással kezdődött a közgyűlés előkészítő napja s ezen a napon reggeltől estig bizottságok üléseztek. Nagy figyelmet keltett a lelkészi munkaközösség beszámolója. Úgy látszik, hogy a lelkészi közösség­nek csak használt az egyesületi kere­tek megszűnése. Most lett igazán azzá, aminek mindig kellett volna lennie: lelki munkaközösséggé. Este a keszthelyi templomban a vendéglátó gyülekezetnek szolgált a közgyűlés meleg hangulatú vallásos ünnepéllyel, Kneffel Pál felügyelő és Schlitt Gyula lelkész szolgálatával. A közgyűlés megnyitása Pénteken, 28-án a közgyűlés Moli- torisz János esperes igeszolgálatá­val és Vélsz Aladár egyházkerületi fel­ügyelő megnyitó beszédével kezdő­dött. A felügyelő hálát adott Istennek azért, hogy ebben az esztendőben is megtartotta egyházát s ígérete sze­rint hisszük, hogy megőrzi és fenn­tartja ezután is. Övé legyen a hála azért, hogy megőrizte számunkra mindeddig drága kincsünket ,a békét. A felügyelő beszédének során utalt a püspöki jelentésre amelyet lapunk­ban már korábban ismertettünk. Vé­gül azzal a kéréssel fejezte be beszé­dét, hogy adjon az Ür a világ min­den álliamférfiánk bölcsességet a béke megőrzésére s a népek jólétének eme­lésére. Akkor [esz csak igazi béke, ha a népek megbékélnek egymással és Istennel. Ebben az egyházra nagy feladat és felelősség vár, mert a vi­lág a békéltetés, szolgálatát várja Is­ten gyermekeitől. igehirdető mulasztási bűne miatt: „Nem lehelsz többé sáfár“... Ebben az esetben azonban nem az emberek bűne okozla azt', hogy Isten minden kaput berekeszleW Pál és társai előtt s csak az Európába vezetőt hagyta nyitva, hanem maga Isién akarta így, mert tíz volt az ő világ-terve. Az eszközök, amelyekkel Pált úti célja felé terelgeti, különbözők. Egy­szer betegség teszi lehetetlenné Ázsiá­ban való szolgálatát, másszor (je- ruzsálemi ellogatásakor) a világi ha­tóságot használja fel Isten arra, hogy Pál apostolt kiragadja Judea, és Je­ruzsálem szűk köréből és elindítsa Európa felé. Az apostol nyilván azért engedelmeskedelt, mert a betegség, a világi hatóság intézkedése, slb. mö­gött meglátta Isten kapukat bezáró kezét. At. egyháznak is figyelő szem­mel kell keresnie: Isten zárja-e be előtte a kapukat, vagy pedig emberi hatalom. Hiszen ez utóbbi esetben in­kább Istennek kellene engedelmes­kednie, mint! az embereknek. (Csel. 5:29.) Az egyház keskeny útja min­dig e között a két lehetőség .közölt vezet s a. hitből és engedelmességből való döntésére nincs előre megadott recept, hanem azt mindig esetenként kell meghoznia. Egy dolog mégis eligazíthat ben­nünket. Az, hogy amikor Isten zárja be előttünk d, kapukat, akkor ugyanő újat s mást nyit meg helyette. Ma is a bezáruló és kinyíló kapuk korsza­kát éljük. Isten bezárta az egyház előtt a fórum kapuját, s az egyház­nak megszégyenülten kellett kivonul­nia -a közéletből, múltbeli sokszori dicstelen szereplése színhelyéről._ E helyett azonban megnyitotta Isten azt a kaput, amely befelé, az egyház belső világába, a lélek műhelyébe ve- zieit. Ha ezen a kapun belépünk, ez nem visszavonulás, hanem rátalálás önmagunkra. Bezárta Isten az egyház előtt a földi reménységek és spekulációk ka­puját is, amely az egyház jövőjét kézzelfogható tényekben és szemlél­hető dicsőségben látta, de ugyanak­kor kinyitotia azt a kaput, amelyen nem látó szemmel, hanem csak a lát­hatatlanokban bízó hittel lehat be­lépni: „Hiszek egy keresztyen anya- szentegyházal“. Isten megtanít ben­nünket arra, amit hitvallásunkban eddig csak szájjal vallottunk, hogy az egyház nem tapasztalatunk, hanem hitünk tárgya. Erre a hitre kell az egyház jövendőjét építeni s ez a hitt biztosabb fundamentum minden egyébnél. Napról-napra boldog álmél- kodással láthatjuk, hogyan él az egy­ház hitből, hogyan tölti meg perselyét gazdagok zizegő bankói helyeit a szegény asszonyok két fillérje. Bezáródóban előttünk a kötelező és osztályozható hiioktatás kapuja. Ez­zel szemben Isten megnyitotta a gyermekek lelkigondozásának csodá­latos lehetőségeit és felébresztette a keresztyén csdlád felelősségét. Talán nem véletlen, hogy ez is egy jubile­umot idéz: 1550-ben jelent meg elő­ször Kolozsvárott magyar nyelven a Kis Káté, az a könyv, amelyet Lu­ther Márton azért írt, hogy a csa­ládfő abból taníthassa a házanépét. Ezelőtt 1900 esztendővel Pál apos­tol engedelmesen vállalta a bezárt kapuk ítéletét s a> megnyílt kapuk kockázatát s elindult Isten útján Európa felé. Mi se rúgdossuk azokat a kapukat, amiket Isten zárt, be előt­tünk, hanem induljunk el engedel­mesen arrafelé, Amerre Isten kaput nyitott. A tétovázó könnyen Lót fele­ségének sorsára juthat. A mi utunk a megítélt Sodorna és Gomora felől, a hegyek felé vezet, ahova szemein­ket felemeljük s ahonnan jön a mi segítségünk, mert a mi segítségünk az Úrtól van. Ezen az úton, a hitből, engedelmességgel vállalt kockázat ólján jött Krisztus 1900 esztendővel ezelőtt Európába. Még nem tudhat­juk, hogy ma rajtunk keresztül hova éis kihez akar bevonulni. Délre járt az idő, amikor az Erős Várunk eléneklésével véget ért a köz­gyűlés. Az elszéledő sereg búcsúzko­dásának zajába motorkerékpárok puf- fogúsa vegyült; öreg esperesek Ősi fia­tal missziói lelkészek rúgták be mo­torkerékpárjaikat, hogy az ezévi köz­gyűlés tapasztalataival és tanulságai­val meggazdagodva induljanak haza­felé. Ez az új hang is azt hirdette, hogy az önmagára találó egyház min­den módon és úlon teljesítheti régi, új s örök feladatát: vinni Jézus Krisztust minden emberhez. Groó Gyula Nyárvégi asszonykonferencia Kapernaumban Mivel az augusztusi asszonykonfe­renciára a jelentkezők száma messze felülhaladta az Otthon befogadó- képessége szerint megállapított maxi­mális létszámot, új. asszonykonferen­cia rendezését látjuk szükségesnek. Az asszonykonferencia időpontja: szeptember 3—7. Az asszonykonfe­rencia érdekében a korábban szep­tember 5—10-re meghirdetett dunán­túli leánykonferencia időpontját is meg kell1 változtatnunk. Ennek követ­keztében a leánykonferenciát szep­tember 9—13-án tartjuk meg. A szep­temberi asszonykonferencia résztvé- teli feltételei ugyanazok, mint a ko­rábbi konferenciáké. Tehát napi 1.— forint jelentkezési díj, napi 6.— fo­rint ellátási díj és a természetben ho­zandó fejadag. (2 kg. kenyérliszt 1 kg. finomliszt, 20 dkg. zsír és 5 tojás.) Hívjuk mindazokat az asszonytest­véreinket, akik nem jöhettek a júliusi vagy az augusztusi asszonykonferen­ciára. Megjelent A MAGYAR LUTHER TÁRSASÁG kiadásában KARNER KÁROLYNAK, a hittudományi kar tanárának könyve „A testté tett l$e" János evangéliuma A könyv ára 62 forint, díszes kötésben 100 forint. A könyv megrendelhető a Magyar Luther Társaságnál VIII., Üllőii-út 24, Luther Társaság könyvkereskedésnél (Üliői-út 24.) Wimpassing ballon», lódén», eső ka bért és gumiáruk szakCizlete ismét csuk V J., Sztálin-út 8 (volt Andrdssy-út) * Telefon: 127—9V'! Turóczy Zoltán püspök felszólalása ítészül a fézs-efi/át&si yyüéeU&zet A szlováknyelvű egyházközség Rá- kóczi-úti temploma az ostrom kö­vetkeztében erősen megrongálódott és használhatatlanná vált. A kupola beázott és állandóan hullott a va­kolat. A többkilónyi súlyú törmelé­kek miatt a templomban való tartóz kodás életveszélyes volt. így a szlo­vák és magyar istentiszteleteket az egyházközség tanácstermében kellett megtartani. Anyagiak hiányában ed­dig gondolni sem lehetett a templom használhatóvá tételére. A templom kapui zárva voltak és a feljárat lépcsőin már-már kiburjánzott a fű. A templom komor szürkeségé­ben vádolóan állott a falakat sze- gélyző elhanyagolt kis kertben. A józsefvárosi hívek egyre szaporodó gyülekezete számára pedig szűknek bizonyult a tanácsterem, szűknek az Üllői-úti imaház terme is. A józsefvárosi presbitérium ezért elhatározta, hogy a templomot hasz­nálható állapotba hozza. Az előzetes számítások szerint a vakolat leve­rése kb. 10.000 forint költséget je­lentett volna. Ez az összeg termé­szetesen nem állott a gyülekezet rendelkezésére. A szorongatott hely­zetben a gyülekezet lelkésze, Grünvalszky Károly elhatározta:, hogy néhány segítő társával maga végzi majd el a munkát. Hat napja dolgoztak már, ami­kor meglátogattuk a templomot. A padokat és a padlózatot vastag tör­melékréteg borítja. A templom kö­zepén lécekből összetákolt kb. 16 méter hosszú rúd függ a mennye­zetről!. A rúd végén egy elmésen megoldóit szerkezet helyezkedik el: csigával összeszerelt véső, amelyet alulról két szárral lehet megmoz­gatni. A rúd a kupola padlásáról emelhető, süllyeszthető és oldal­kötelek segítségével alulról irá­nyítható. Vezényszavak pattognak: Föl, le! Húzd meg! Alig merek belépni a templom belsejébe. Négyen dolgoz­nak. A templompadláson a rúd lát­hatatlan mozgatója Valent Béla se- gédleikés®, s lent a rúd irányítói: Grünvalszky Károly lelkész, Falvay Jenő vallástanár és Gyarmati Já­nos presbiter. A véső ütéseire nagy robajjal hullanak a vakolatdarabok. Pillanatra sem áll meg a munka S csak a vezényszavak között jut idő, hogy némileg tájékozódjam a dol­gok felől. — Úgy tervezzük, hogy még egy heli munkát ad a fal teljes meg­tisztítása, ha olyan iramban dolgo­zunk mint eddig. Eddig ugyanis a nap legnagyobb részét ill töltöt­tük, de van is látszatja. A kupola minden mozgó vakolatát levertük már, a- karzat is használható. — Hogyan fogjátok ezt a sok tör­meléket a földről és a padokról eb takarítani, ha csak ilyen kevesen dolgoztok? — Ez majd a női bibliakör fel­adata lesz, amelyre már előre is nagy készséggel vállalkoztak. A szlo­vák és józsefvárosi egyházközségben mindenki boldog és alig várják már, hogy a templom megnyissa kapuit az istentisztelet számára. Természe­tesen még sok rendbehozni való van a falakom kívül is. Ott van például az orgona, közel egy évtized óta használhatatlan állapotban van. Meg kiéli javítani a világítást is. Tervünk és munkánk van elég, sok a gon­dunk is, de tudjuk, hogy nem hiába dolgozunk. Serény ütemben koppan a véső a vakolathoz s zápor módjára hul­lik az ázott, laza fal. Gyülekezet befogadására készül elő ismét a régi templom. Gondoljunk imádságaink­kal és áldozatunkkal is erre a templomra: Muncz Frigyes Hol találom a Bibliában? Világ A világ, mint Isten alkotása: 1. Mózes 1:1. „Kezdetben teremlé Isten az eget, a földet.“ —*■ Zsolt. 90:1—12. — Jer. 10:12. „ö alkotta a világot az ö bölcsességével.“ —51:15. — Ján. Ev. 1:1—4. „Kezdetben vala az Ige és az Ige vala az Isten­nél és az Isten vala az Ige. Ez kezdetben az Istennél vala. Min­den ö általa lett, ami lett. ö benne vala az élet és az élet vala az emberek világossága.“ — 1:10. „A vi­lágban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg öt.“ -—■ Ap. Csel. 17:24—28. „Isten, aki teremtette a világot és mindazt, ami abban van, mivelhogy Ö mennynek és földnek ura...“ — Róm. 1:20. „Mert ami Is­tenben láthatatlan, tudniillik az ö örökkévaló hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az Ő alko­tásaiból megértetvén, megláttatik.“ — Zsid. 1:1—3. „Minekutána az Isten sok rendben, és sokféleképpen szó­lott hajdan az atyáknak a próféták által, az utolsó időkben szólott né- künk Fia által, akit tett mindenek örökösévé, aki állal a világot is te­remtette, aki az Ö dicsőségének visz- szatiikröződése és az Ö valóságának képmása, aki hatalma szavával fenn­tartja a mindenséget, aki minket bű­nösöket megtisztítván, üle a Felség­nek a jobbjára a magasságban.“ / Hit által értjük meg a világ eredetét: Zsid. 11:3. „Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által te­remtetett, hogy ami látható, a lát­hatatlanból állott elő.“ — I. Móz. 1:1. — Ján. 1:1, és 10. — A világ Istentől elesett: I. Mózes 3:17/b. „Átkozott legyen a föld te miattad.“ — Máté 13:22. — 18:7 — Ján. 8:23, 15:18. — 18:36. — Róm. 8:20. „Mert a teremtett világ hiábavalóság alá vettetett, nem önként, hanem azért, aki az alá vetette.“ — I. Kor. 1:20. — Jak. 4:4. — I. Ján. 5:19. — 2:16. — A világ Istent és igazságát nem fogadja be: Ján. 1:10. „A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt." — 14:17. — 15:19. — I. Ján. 3:1, 4:5 — A Sátán a világ fejedelme: Ján. 12:31. „most vettetek ki e világ fejedelme.“ — 14:30 — 16:11. — II. Kor. 4:4. — Ef. 6:12. — A világ Isten ítélete alatt áll: Róm. 3:19. „aiz egész világ Isten ítélete alá essék.“ — I. Kor. 1:20. — Isten a világ megváltója: Ján. 3:16. „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta . .“ — 4:42. —• 6:23. — 8:12. — 12:46—47. — 1:29. — Gál: 1—4. — II. Kor. 5:19. — I. Tim. 1:15. — I. Jón. 2:2. — I. Ján. 4:9, 14. — E világ elmúlik: Máté 5:18. „Mert bizony mondom nékfek, míg az ég és a föld elmúlik ...“ — 24:35. „Az ég és a föld elmúlnak ...“ — 12:39 — 28:20. — Az új világ: Máté 12:32. „aki a Szent Lélek el­len szól. annak sem ezen, sem a más világon meg nem bocsáttatik.“ — Márk 10:30. — Luk. 20:35. — Ef: 1:21. — Zsid. 6:5 — Jel. könyve. —« Krisztus hívei a világban: Máté 5:14, „ti vagytok a világ világossága.“ —• Márk 8:36. — Ján. 17:15—16. „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e vi­lágból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. Nem e világból valók, amint, hogy én sem e világból va­gyok." — Ján. 18:36—37. — Róm. 12:2. — I. Kor. 7:31. — 11:32. — Gál. 6:14. — Fii. 2:15. — II. Tim. 4:10. — Tit. 2:12. — Zsid. 11:38. — Jak. 1:27. — II. Péü. 1:4. — I. Ján. 2:15. — 5:4. BÉLYEGZŐK — JELVÉNYEK SCHUBAUER ÉS MITICZKY Budapest, Duna-utca 6. sz. Telefon. ÍGYTOLL, PEHELY S&, Rübníb A. ndl- Jozsef-koruf 26. Vidékre árajánlati Telefon: 139—607.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents