Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1950-08-06 / 32. szám
2 Evangélikus Élet „A népi demokrácia helyesli a hazafias papság mozgalmát, céljait és törekvéseit“ Nagy taps fogadta Darvas József vallás- és közoktatásügyi miniszter felszólalását. A miniszter a Magyar Népköztársaság kormánya nevében köszöntötte az értekezlet résztvevőit és őszinte örömmel üdvözölte a néphez hű, hazafias katolikus papok mozgalmát, amely mozgalomnak ez a mai értekezlet egyik nagyjelentőségű állomása. Hangsúlyozta, hogy népköztársaságunk kormánya helyesli ezt a mozgalmat, céljával, törekvéseivel egyetért. Sőt — a nélkül, hogy bármi módon bele akarna szólni ebbe a spontán mozgalomba — örömmel támogatja fejlődését. A katolikus hívők, az alsó papság nagy többsége is helyesli, támogatja ezt az egészséges, bátor mozgalmat, amelynek célja az állam és az egyház közti megegyezés elősegítése, a magyar dolgozó nép ihősi munkája mellett való kiállás és nyílt, félreérthetetlen odaállás népünk béke- harcához, ahhoz az igazságos harchoz, amelyet ma a népek százmilliói folytatnak világszerte a béke megvédéséért, az imperialista háborús uszítok ellen. — Akik ma itt megjelentek —folytatta Darvas miniszter —, azokat nem az egyházi Ihierarchia fegyelme parancsolta ide. Sőt, voltak próbálkozások, még fenyegetések is egyes egyházi elöljárók, püspökök részéről, hogy az egyházi fegyelemre való hamis hivatkozással elriasszák a részt- Venni akarókat. Ha volt mégis parancs, amely az itt való megjelenésre kötelezte azokat, akik minden fenyegetés ellenére eljöttek — az a saját lelkiismeretük parancsa volt] Nyilván nem véletlen, hogy ezen az értekezleten többségben a vidéki, a falusi plébánosok, a munkásnegyedek papjai, a dolgozó nép között járó szerzetesek, a nép életét közelről ismerő alsópapság tagjai vesznek részt. ök látták, milyen volt a népelnyomó múlt, ők látják, mennyire más a jelen s tudják, hogy felszabadult népünk hogyan gondolkodik a szabad- sás megvédéséről, az új élet építéséről, a békéért való elszánt küzdelemről. Hivatkozott a miniszter azokra, akik a kormány és a püspöki kar képviselői közti tárgyalásokra való tekintettel feleslegesnek tartják ezt a mozgalmat. — A tárgyalások kimeneteléről helytelen lenne idő előtt nyilatkozni, de én úgy hiszem, hogy éppen ez a mozgalom lehet egyik fő- biztosítéka unnak, hogy ezek a tárgyalások végre csakugyan eredménynyel fejeződjenek be. Voltak, akik aizt hangoztatták, hogy ez a mozgalom veszélyezteti a tárgyalások sikerét. Nyilvánvaló, hogy ez csak hamis ürügy azok részéről, akik nem akarják azi állam és az egyház közti megegyezés1!. Mi úgy látjuk — s ebben bizonyára a püspöki kar őszintén megegyezést kereső része is egyetért velünk —, hogy a néphez hű, hazafias katolikus papságnak ez a megmozdulása nemcsak nem árt, hanem nagyon is használ a megegyezés ügyének. Ellenben valóban árt azoknak a reakciós politikai szándékoknak. amelyek a nép ellen s az egyház kárára spekulálva továbbra is szeretnék fenntartani, sőt ha lehet, még jobban elmérgesíteni az állam és a katolikus egyház közötti áldatlan viszonyt. — A mozgalom elindítóinak nyilatkozatai, az itt elhangzott felszólalások is egyformán hangsúlyozták mind az egyházhoz, mind az államhoz való hűséget. Ezl teljesen helyes és mi ezt nemcsak megértjük, hanem természetesnek is tartjuk. Mi soha nem követeltük és nem is fogjuk követelni sem a katolikus egyház, sem más egyház egyetlen papjától, egyetlen hívétől sem, hogy legyen hűtlen egyházához, vallásos meggyőződéséhez. A Magyar Népköztársaság alkotmánya hazánk minden polgára számára biztosítja a teljes lelkiismereti szabadságot és mi népünk alkotmányát tiszteletben tartjuk. Mi azt vall juk, hogy a nép államához és az egyházhoz való hűség teljesen összeférnek. Ellentétbe kerül-e egyháza tanításaival, hittételeivel az a katolikus pap, aki 'bátran, félreérthetetlenül kiáll a népi demokrácia nagy szociális vívmányai mellett, a földreform mellett, a tőkés kizsákmányolás megszüntetése mellett, a kulturális színvonal emelése mellett? Ellentétbe keriil-e egyháza tanításaival, hittételeivel az a pap, aki szereli hazáját, népét s aki maga is segíteni akar népének az építésben, a haza felvirágoztatásában, a béke és a szabadság megvédésében? Ellentétbe kerül-e egyháza tanításával, hittételeivel az a pap, aki küzd a háború borzalmai ellen, aki elítéli az1 atombombát, az imperialista háborús uszítást, az amerikaiak koreai agresszióját, védtelen asszonyok, gyermekek barbár legyilkolását? Nem —1 én úgy hiszem, nem kerül ellentétbe, sőt teljesen egyháza, vallása igazi szellemében cselekszik, ha így cselekszik. Népünknek ma már van ereje, hatalma ahhoz — folytatta —, hogy megvédje mindenkivel szemben azt, aki a hozzá való hűség útját járja s ma már nem üldöztetés jut nálunk osztályrészül annak, aki a haladásért, az igazságért munkálkodik. — Tudom, hogy azért ennek az egészséges, becsületes mozgalomnak nem lesz teljesen sima az útja. Vannak s lesznek, akik mindent elkövetnek, hogy rágalmazzák a 'benne résztvevőket. Azok, akik az egyház mögé bújva a régi rendet védik, akik ellenzik az állam és egyházi megegyezését, akik akár egy harmadik világháború árán is szeretnék visszahozni a népelnyomás rendszerét. De én bizonyos vagyok benne, hogy e mozgalom résztvevőit nem lehet megfélemlíteni, mert tudják, hogy az igaz utat járják. Dolgozó népünk nevében, nép- köztársaságunk kormánya nevében ígérhetem, hogy ott állunk a mozgalom mellett, ha kell segítséggel és védelemmel is. Ha szükséges, nem mulasztjuk el bárkinek is tudomására hozni, hogy népi demokráciánkban senkire nézve a katolikus papokra nézve — sem jelenthet az hátrányt, ha a demokrácia, a haladás, a béke őszinte híve — fejezte be lelkes tapssal fogadott felszólalását Darvas József miniszter. A többi felszólaló A vallás és közoktatásügyi miniszter beszéde után dr. Körinek József lelkész, Balázs Alfonz minorita szerzetes, dr. Sebella István nyirbélteki görögkatolikus plébános, Csikbán- falvi Kelemen nyírbátori hitoktató, Pál Ferenc hitoktató, Werner Kornél vecsési plébános, Patócs József mohácsi hitoktató, Matula Szeratin szentesi kapucinus szerzetes, dr. Láng Alán novai-ibrányi premontrei plébános, Halmos Béla budapesti segédlelkész, Kajnár Ferenc budapesti hitoktató, dr. Donát József plébános, Bódis Andor plébános szólaltak fel. A szónokok kiemelték, hogy egy pillanatra sem engedik magukat megtéveszteni a háborús uszítástól és ezért írták alá valamennyien a békeívet. Kiemelték, hogy „a béke ellenségei félnek a szocializmus megerősödésétől, mert féltik a profitjukat. A koreai népet megtámadó háborús gyújtogatok ellen minden falu, minden város békeszerető papja, népével együtt tiltakozik“. Ezután Horváth Richárd válaszolt a felszólalásokra. Válaszát ezekkel a szavakkal fejezte be: „embertől-emberig, paptól-papig kell mennie a felismert igazságnak. Hűség egyházunkhoz, megértés, bizalom és hűség népünkhöz, édes hazánkhoz, népi demokráciánkhoz). Ez a mi hitünk, ez a mi reményünk, ez a mi akaratunk“. Balogh István ugyancsak a zárszó jogán válaszolt a felszólalásokra. Eziután Gábris Grácián budai ferencesrendi plébános előter jesztette a határozati javaslatot, melyet az értekezlet résztvevői egyhangú lelkesedéssel fogadlak. Az 1950 augusztus 1-én, a Központi Eggetem dísztermében megtartott országos katolikus papi értekezlet a következő határozati javaslatot fogadta el: Az értekezleten résztvett és az ország valamennyi egyházmegyéjéhez tartozó katolikus papok és szerzetesek kijelentik, hogy hűséges papjai a római katolikus Anyaszentegyház- nak és annak fejének, hű állampolgárai a népi demokratikus magyar államnak. Papi és állampolgári kötelességüknek tekintik lelkipásztori hivatásuk teljesítését, a dolgozó magyar nép nagy országépítö munkájának támogatását és a tarlós béke bizitosításáért indított harcban való tevékeny részvételt. Ezért elhatározták: 1. akarják az Egyház és az állam közötti sürgős és teljes megegyezést, az Egyház és az állam törvényeinek kölcsönös tiszteletbentartásával. Ezért örömmel üdvözlik a püspöki kar és a népi kormány képviselői között megindult tárgyalásokat és a maguk részéről egész erejükkel elősegíteni kívánják ezieket, 2. a papság és a dolgozó nép közötti bizalom helyreállítása érdekében kifejezik hűségüket a népi demokrácia állama, a Magyar Nép- köztársaság iránt. Ezt annál is inkább igaz, hazafias kötelességüknek tekintik, mert a magyar nép szociális felszabadítását, emberi rangra emelését tekinti a népi demokrácia a maga legfontosabb céljának és azt hirdeti, amit a papság is vall, keresztény hite szerint: „Legfőbb érték az ember“. Kijelentik, hogy az ötéves népgazdasági terv megvalósításáért mindent megtesznek, hogy szintén hozzájárulhassanak a magyar nép anyagi és szellemi életszínvonalának emelkedéséhez. Szembeszállnak minden olyan külső és belső reakciós törekvéssel, természetesen elsősorban a soraikon belül jelentkező reakcióval, mely az1 ötéves terv megvalósítását, a szocializmus építését hátráltatni, szabotálni igyekszik. Nem akarják, hogy a katolikus Anyaszentegy- házat a reakció a maga céljaira felhasználhassa. Nem siratják vissza a múlt szociális igazságtalanságait. Előre akarnak haladni a néppel hazafiasságban, szeretetben, munkában összeforrva, 3. fenntartás nélkül támogatják a magyar nép békeharcát és ebből tevékenyen ki akarják venni a maguk részét, szem előtt tartva Krisztus Urunk hegyi beszédének e mondatát: „Boldogok a békességetek, mert ők Isten fiainak hivatnak“. Ezért egyhangúlag csatlakoznak a stockholmi békefelhíváshoz és felszólítják mindazon paptestvéreiket, akik e felhívást még alá nem írták, tekintsék az aláírást sürgős katolikus kötelességüknek, 4. mivel a tarlós béke megvédése egyaránt érdeke az Egyháznak és az államnak, a papságnak és a dolgozó népnek, elítélik az) imperialisták háborús uszítását, a gyarmati és félgyarmati népek szabadságharcának elnyomását célzó imperialista háborús beavatkozásokat. Az igazi keresztény humanizmus nevében 'tiltakoznak az atombombának propagálása és használata ellen. Megbélyegzik azokat, akik a koreai háborúval kapcsolatban az atombomba használatát követelik. Tiltakoznak a koreai polgári lakosság, a védtelen városok és falvak elleni bombatámadások ellen, 5. azi állam és az Egyház megbékélése, a dolgozó nép és a papság együttműködése érdekében kívánatosnak tartják, hogy a néphez hű papságot és szerzeteseket az államhatalom teljes erejével támogassa hivatásának teljesítésében, az ország újjáépítéséért, a 'tartós békéért kifejtett munkájában. Ezután az értekezlet elhatározta, hogy a megindított mozgalom vezetésére megalakítják a Katolikus Papok Országos Békebizottságát. Az értekezlet tizenöttagú állandó bizottságot küldött ki azzal, hogy az a 'tizenöt tag szükség szerint harmincra egészíthesse ki önmagát. Vető Lajos és Péter János püspökök felszólalásai az ünnepi vacsorán Az országos papi értekezlet résztvevői kedden este a Béke-szállóban közös vacsorán vettek részt. A vacsorám megjelent Darvas József közoktatásügyi miniszter, Péter János református püspök és Vető Lajos evangélikus püspök. A vacsora során Péter János református püspök pohárköszöntőjében üdvözölte a római katolikus papokat. Hangsúlyozta, hogy az a megegyezés, amelyet a református egyház a magyar nép államával kötött, hasznára volt az egyháznak; a keresztyén tanítás integritását nem csorbította, sőt igazi egyházi hivatásában és feladatvállalásában megerősödött. — A református egyház nevében — mondotta végül — szeretettel köszöntőm az egyházhoz és néphez hű római katolikus papok mozgalmát s bízunk abban, hogy mindazok a római katolikus lelkészek, akik egyházuk és népük időszerű kérdéseit és azok helyes megoldását felismerik, meg fogják találni az utat ehhez a mozgalomhoz. Péter János nagy tapssal fogadott pohárköszöntője után az evangélikus egyház nevében Vető Lajos püspök üdvözölte az értekezlet résztvevőit. — A kapitalizmusnak a korszaka lejárt —- mondottal. — A szocializmus az a társadalmi életforma, amely emberhez méltó, igazi életet biztosít az embereknek. Most az a kérdés, hogy a keresztyénség hogyan találja meg a helyét ebben az új életformában. Boulier abbé egyháza iránti szeretethöl harcol a békéért. Nekünk népünk iránti szeretettről kiindulva és egyházunk iránti szeretettől vezérelve kell munkánkat folytatnunk. — Meg vagyok győződve arról, hogy azok, akik egyházukat, népüket szeretik, a római katolikus papság körében is meg fogják oldani a feladatot s meg fogják találni azt a módot, hogy a keresztyénség só és kovász tudjon lenni abban a nagy munkában, amelynek célja a szocialista társadalomnak a felépítése. Erős a> hitem és szent a meggyőződésem, hogy a római katolikus papság jó úton halad és meg tudja találni az utat a megegyezés felé a magyar népi demokratikus köztársasággal. Egyházam többi lelkészével együtt is imádkozom azért, hogy a római katolikus papság megtalálja ezt a megegyezést és megérhesse azt, hogy békében, szeretetben szolgálhassa a mi magyar népünket — fejezte be Vető Lajos püspök nagy tapssal fogadott pohárköszöntőjét. Ezután dr. Széchg Antal proviká- rius, budapesti esperes-plébános mondott köszönetét az értekezlet résztvevői nevében az üdvözletekért. Dr. Balogh István felszólalása után P. Lombos László ferencrendi szerzetes, apostoli helynök is felszólalt. Ferenöesrendi testvéreimnek nevében ígérem — mondotta —, hogy azokat a szép eszméket, amelyek a mai értekezletünkön elhangzottak, minél előbb az életben is valóra váltjuk. Tovább akarunk haladni a megkezdett úton a közös szent cél: népünk boldogulása érdekében Hiszem, hogy ez az út, amelyen haladunk, jó út, ha továbbra is ezt az utat fogjuk követni, az népünki boldogulására, javára válik. Pdrragi György rámutatott arra; hogy annak a mozgalomnak, amely ma elindult, nagy történelmi tradíciói vannak. Szent Benedek, Szent Ferenc, a forradalmi szellemű, népükhöz hű francia papok e nemes tradíciók hordozói. LÓDÉN, BALLON és esőkabát MARTON ÉS SZÁSZ, V„ Teleki Pál-utea 3 Uj orgonák építését, Javítását vállalja Rieger Ottó orgonagyár _______________Budapest, XIV., Püredi-u. 41. — Telefon: 297-023_________ Gy ülekezeti h í r e k EBBSaBaSBOnSfeBB Dezséry László bányakerületi püspök a folyamatban levő kerületi adatfeüvé- teli látogatások során — melyet egyébként Hernádg Nándor, Csep- reghg Béla és Gádor András lelkészek végeznek — július hó 27-én meglátogatta a gyóni lelkészi hivatalt és személyesen irányította a gyülekezet életére vonatkozó tájékoztató adatfelvételt. A püspöknek ez volt az első egyházközségi kiszállása. Veszprém A veszprémi egyházmegye évi rendes közgyűlése az idén Veszprémbe jött össze július 12-én, Hering János esperes és Mihály Sándor ehmi felügyelő társelnöklésével, Turóczy Zoltán püspök vendég-jelenlétében. Megelőző este a püspök Igét hirdetett a közgyűlést vendégül látó gyülekezetnek és a közgyűlésre megérkezett kiküldötteknek. A közgyűlést* megelőző napon a lelkészi munka- közösségnek osztott Úrvacsorát Jakab Sándor gecsei lelkész. A munkaközösség délig tartó tanácskozását — ahol megbeszélésre kerültek a lelkészi kar érdeklődésére számot tartó gyülekezeti hitéletre és anyagi életre vonatkozó időszerű kérdések — Dombi László pápai vt. lelkész megnyitóbeszéde vezette be. Ugyané nap délutánján tanácskoztak a különböző egyházmegyei bizottságok: a vallástanítási, belmissziói, alapítványi, véleményező bizottság, azután a Gyám- intézet, a Számvevőszék és az egyházmegyei Presbitérium. Határozataikat, javaslataikat az 'egyházmegyei közgyűlés elé terjesztették. Az egyházmegyei felügyelő megnyitó beszéde után, a vendéglátó gyülekezet nevében dr. Zoltag Róbert felügyelő üdvözölte a közgyűlést. A tanácskozás a minden gyülekezetnek megküldött esperes* jelentés alapján kezdődött. A püspök az egyházmegye tíz gyülekezetében végzett templom-, torony-, stb. szentelési szolgálatot, illetve igehirdetői szolgálatot, az esperes, aki az elmúlt közigazgatási évben 35 hivatalos utat tett, 6 gyülekezetben espercsi egyházlátoga- lást is végzett. Isten iránt való hálával vette tudomásul a közgyűlés, hogy a gyülekezet hitélete általában élénk .és sok gyülekezel bei! tapasztalható az igeéhség, ami felelősségteljesebb munkára inti az egyház őrállóit. A gyülekezetek háztartása, bár egyre nehezülő, de a számvevőszék jelentése szerint általában rendben tartott. örvendetes tudomásul szolgált Molnár Gyula gyámintézeti c. elnöknek az a jelentése, hogy az idei gyűjtés felül van a 8000 forinton és 2000 forinttal több, mint az előző évben. Van gyülekezet, amely 6—7—800 forintnál többet gyűjtött. Így a gyámintézet kerek számban 4000 forintot oszthatott ki a gyülekezetek segélyezésére, még pedig ez összegnek nagyobb részét: 3000 forintot a templomépítő Siófoknak szavazta meg. Helyesléssel vette tudomásul a közgyűlés, hogy a gyülekezeti felügyelői tisztség csaknem minden gyülekezetben helyben lakó egyháztaggal van betöltve, akik között igen sok az egyszerű földműves ember, de van három iparos foglalkozású felügyelő is. Tab Tabán vasárnap esti evangélizáló sorozat kezdődött. Már több vasárnapon át folytak az evangélizáló előadások. Az első sorozat a „tékozló fiú“-ról szólt. Ezt Jakus Imre lelkész végezte. A második evangéli- záció a Bibliáról, mint a Krisztusra vezérlő mesterről szólt. Ezt dr. Gyimesy Károly egyetemes missziói lelkész tartotta. Az evangélizáló esti sorozatot egyházzenei áhítat mélyíti el. Vágola Gyula Bach emlékezetében Bach-műveket adott elő orgonán. Jakus Sárika pedig evangélizáló énekeket mutatott be.
