Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1950-07-23 / 30. szám

XV. évfolyam, 30. szám. 1950 július 23. Egyes szám ára 1 foriní E1IN6ELIKUS ELET AZ ORSZÁGOS LUTHER-SZÖVETSÉG'LAPIA Kétszázötven éve született Egyházkerületi közgyűlés Nyíregyházán Híre érkezik hozzánk, hogy pro­testáns testvéreink most ünnepük Nicolaus Ludwig Zinzendorf szüle­tésének 250-ik fordulóját. Zinzendorf a protestáns, a lutheri egyháztörté­netem és társadalmi fejlődés nagy alakja, aki működésével egészen új utakat vágott az evangéliumi keresz­ténységnek; valósággal modern em­ber, mai keresztyén, aki megtalálta az utat a különböző protestánsok békés és szerető együttműködése felé. Zinzendorf 1700 nyarán született szászországi főrangú családból. Ősei osztrákok voltak, akiket a Habsburg- ellenreformáció üldözött ki Alsó- Ausztriából. Szülei az éppen fd.emel- kedő pietizmus táborához tartoztak és a kisfiú keresztatyja Philipp Ja­kob Spener volt, a hallei egyetem életrehívója, a pietizmusnak nevezett elmélyedj:') Lelki irány megalapítója. Mélyen vahásos, evangéliumi kör­nyezetben nevelkedett. Wiltenberg- bem tanult és nagy utazásokat telt Európában. Figyelmét megragadta a tevékeny és elmélyedő keresztyén szeretet, mely az ellenreformáció et- csitultával és a szabad gondolkozás felemelkedéséve., de már a raciona­lizmus ridegségének ellenihatásaként, kezdte összefűzni a krisztusi eszmény értelmében a különböző addig szem­benálló fölekezetek tagjait. így tett nagy hatást Zinzendorfra franciaor­szági időzése, az akkor még éber janzenizmus, azután Fénelon, a nagy író és Noailles bíboros, a művelt, félvilágosodott katolikus főpap. — látnia kellett tehát, hogy a Világos­ság Századában a megértés és szere­tet jegyében miként találhatnak mégis egymásra a hívő és jó keresz­tyének annyi viszály után. Zinzendorf húsz éves korától ha­láláig, 1700-ig életét, vagyonát, min­den energiáját az evangéliumi szere­tet megvalósításának szentelte. Arra törekedett, hogy a gyakorlatba át­vigye, tehát „társadalmasítsa“ Spener pietista eszméit. Kétségtelenül szem- befordult az ekkor uralkodó maradi evangélikus ortodoxiával, de a sza­kadás minden gondolata távol állott tőle. „Testvéri közösség“ megalkotá­sára törekedett a keresztyének, a tiszta evangélium hitvallói között. Az általa Hernhutban, birtokán Hothe lelkipásztor segítségével teremtett közösségnek, a testvériességnek nagy szellemi és társadalmi hatása volt. A pietizmus e gyakorlati megvalósí­tása hatott az emberek munkájára, teljesítményére, hatott a művelődé­sükre is: Zinzendorf világosan felis­merte a népnevelés, a művelődés, az olvasás és nyomtatás jelentőségét az egyszerű emberek, a hívők addig el­hanyagolt mély és dlolgozó rétegei­nek közepette. Az egyház addig ural­kodó patriciusi, fejedelmi és arisz­tokratikus jellegével szemben a herrn- huti testvériség Így vágott utat az egyházi demokráciának. Zinzendorf testvéri közösségének gyakorlati hatása hamar megmutat­kozott a mindennapi élet területén. Különös figyelemmel karolta fel a cseh testvérek, a fehérhegyi csata után Csehországbóll kiüldözött pro­testáns emigránsok ügyét. Ezeknek a szdEgalmas, iparűző embereknek bekapcsolása a testvéri közösség éle­tébe nagy haladást jelentett. Zinzen­dorf nagy tisztelője volt Hús János­nak és szinte az első volt, aki hozzá­segítette Európát Hús jelentőségének fölismeréséhez. Nagy utazásokat tett Európában és Amerikában, minde­nütt a keresztyének és üldözöttek szabadi és testvéri egyesülése, az egy­házak békéje mellett dolgozott. He­ves agitációt fejtett ki a rabszolgaság ellen, erősen támadta a jobbágyság intézményét is. Korában nagy egyé­niség volt, az emberi haladást és az evangéliumi keresztyénség megtisztu­lását, felemelkedését szolgálta. Nekünk, magyar evangélikusok­nak is jelentős a Zinzendorfra vafó emlékezés. A herrnhuti közösségnek sokat kellett küszködnie és Zinzen­dorf hívei közül az üldöztetések elől sokan jöttek Felső-Magyarországra. Ezek a herrnhutiak főleg fazekas­sággal, kerámiával foglalkoztak és Dr. Reök Iván sokak által sürge­tett könyve, az „Élet és Halál“ második kiadásában is megjelent. A könyv címe fedi a tárgyát, az élet és halál örök problémáját. Író­ja pedig azt a tudást rögzíti le, amit az élet és halál kése alatt, mint se­bészfőorvos, éppen az élet és halál nagy küszöbén, az operációk gyakor­latában, a halál elől való életmentés során szerzett. Mindez pedig azért érdekes, mert a műtőterem fényszó­rója és az örökélet fénykévéje, a Szentírás megvilágításában mulatja be az élet és halál örök tényeit. A természettudomány legújabb is­meretei, az emberi ész legvilágosabb bölcseleté és a Biblia kinyilatkozta- tása, a szakszerű ismeretek és az észszerű gondolkozás idevágó ered­ményei! kiegészítik itt az élet és ha­lál problémája könyvében. Az előszóban rámutat a szerző arra a nagy feszültségre, mely az elkülönülő részlettudás és az egysé­ges és harmonikus világkép hiánya miatt fennáll. Ez okozza a vallás és tudománg ellentétét is. Ennek az el­lentétnek a megoldására törekszik. A könyv bevezetésében rámutat ar­ra, hogy meg kell próbálni egy nagy­szabású és új világképbe összefog­lalni a szabad demokratikus emberi­ség gondolatait és ebben helyet kell hogy kapjon a múlt minden értéke és a jövő eszménye, a természettudo­mány igazolt ténye és a bölcselet megpróbált igazsága s a keresztyén- ségnek a Krisztus áldozatával meg­szentelt életműve és valósága. A végső kérdéseknél, mi az emberi élet célja és értelme, rámutat arra, hogy az olyan fontolgatást, mely fi­gyelmen kívül hagyja a Bibliát, cél­ját tévesztettnek és reménytelenül meddőnek tartja, mert nem élég ösz- szefogni minden eddigi tudományos és bölcseleti eredményt, hanem rá kell bocsátani a kinyilatkoztatás fé­nyét. Az élőlények fejezetében felhívja a figyelmet arra az ugyancsak lényeg­bevágó tényre, ho$y különbséget kell tenni maga az élet és az élőlények között. Az élőlények ugyanis nem azonosíthatók magával az élettel. Itt rámutat a test, a szellem és a lélek hármas egységére és valóságára. Zinzendorf háziiparukból fejlődött ki a holicsi porcellán művészete. Külön közös­ségeik egy darabig fennállottak, de ahogy a pietizmus a 18-ik század utolsó harmadában meghódítja ma­gának a maga intim és tevékeny, szeretetteljes irányzatával Felső-Ma- gyarország papjainak, értelmes és érző embereinek jórészét, a herrnhuti testvériségek, — ahogy őket hívták ekkor és ahogy róluk egy ma is szép emlékű ipart neveznek, — a „habánok“ is beolvadtak szelíden a magyarországi evangélikusok közös­ségébe. Jablonszky Pál A lélekről szólva, rámutat arra, hogy az ember önzésében és gőgjé­ben a lelket önmagának akarja kisa­játítani. „Micsoda az ember?“ A természet- tudomány szerint csak gerinces, me­legvérű lény, stb., a bölcselet meg­határozása is csak logikai és körül­író. A Biblia meghatározása a helyt­álló, mert a legki meri több: „így lön az ember élő lélekké“. A boldogság kifejtése szerint Isten az embert boldogságra teremtette, mégpedig ®so/i Deo gloria“ s ez a fejlődés boldogságának leghatalma­sabb vezérszólama. Mi lett volna? A világfolyamat ki­alakítását az összes teremtmények együttesen végzik, mind az emberi­ség, mind a szellemi lények. Mi lett volna, ha Isten a bűnt és azt a gyű­löletrohamot, mely az Ő Szent Fiát, Jézust fogadta és kitaszította, meg­torolta volna? Isten azonban még ezt a gyűlölet-rohamot is megbocsátotta, sőt vele bűneinket is. Mi lett volna, ha hittek volna Krisztusban? Együt­tesen járulhattak volna Dávid kirá­lyi székéhez, Jézushoz. Krisztus dilemmája. Isten teremt­ményei elé minduntalan szabad dön­tésre sarkalló lehetőségek tárulnak, mert Isten teremtményeit nem köti gúzsba, építhetnek és ronthatnak, még Ü ellene is fellázadhatnak. Az ember döntése szerint cselekedhetett volna Krisztus is. Ez Krisztus dilem­mája. Mégis 0 másként cselekedett, megszánd őket, mert olyanok való­nak, mint a pásztor nélkül való ju­hok. A dilemma megoldása pedig abban van, hogy Krisztus nem veszítette el az emberiséget, hanem a hit által való ingyen megigazulás ajándékát kínálta lel és kínálja fel. A lenni vagy nem lenni dilemmája tehát ez: üdvözülni vagy elkárhozni akarsz-e? „Aki hiszen Őbenne, el nem kárho- zik. Aki pedig nem hisz, immár el- kárhozott, mivel hogy nem hitt az Isten ‘egyszülött Fiának nevében.“ (János Evang. 3:13.) A könyv nagy közönségsikerét iz­galmas témája, tudományos felké­szültsége, nagyszerű stílusa igazolja. Művelt keresztyén emberek nem nél­külözhetik. Gy. Az Alföld együk legnagyobb evan­gélikus gyülekezete látta vendégül ezidén a tiszai egyházkerület köz­gyűlését. Az egyházközség hatalmas dísztermében gyülekeznek össze a közgyűlés résztvevői. A terem hatal­mas ablakain keresztül a patinás nagy templom homlokzata látható s a templom körül az egyházi épüle­tek, parókiák, püspöki ^hivatal sze­gélyezik a teret. A templom homfok- zatán harangjáték szólal meg s órá- ról-órára' felhangzik a „Jövel Szent­lélek Úristen“, Luther énekének első dallamsora. A közgyűlés tagjai a templomból érkeznek. Ezidén a kerületi gyűlés megnyitó istentisztelete egyben a gyülekezet rendes reggeli könyörgé­se is volt. A vendéglátó gyülekezet nemcsak külsőségében, hanem lelki­leg is együtt akart lenni a munká­ját végző közgyűléssel. A közgyűlésen minden egyházköz­ség' képviseltette magát. Megjelent a legtöbb egyházközség lelkésze s igen szép számmal vettek részt a kül­döttek sorában kérges kezű dolgo­zók is. Olt láthattuk a hegyaljai egy­házmegye régi artikuláris gyülekeze­teinek bányász- és munkásképvise­lőit s a tiszavidéki egyházmegye pa­rasztjait. Mikor minden zaj elcsendesedett, a közgyűlést imádsággal megnyit­ják. Az imádság elhangzása után a kerület felügyelője, Margócsg Emil megnyitó beszédét tartja. A széles­körű és minden apró részletre ki­terjedő beszámolóból egyházát sze­rető és munkakörében örömét lelő vezető ember Bizonyságtétele csen­dül ki. Boldog szívvel számol be min- denekelőtl arról, hogy aal elmúlt esztendő folyamán alkalma volt a kerület minden gyülekezetét meglá­togatnia és minden templomában imádkozhatott. Látogatásai során ki­vétel nélkül mindenütt az ige iránt való szomjúzással találkozott. Erre mutatnak azok a kérések, amelyek a szórványokból érkeznek. Ezek szerint a legkisebb gyülekezetek is több istentiszteleti alkalmat kíván­nak és fokozott lelkigondozást. Be­szédében a kerületi felügyelő foglal­kozott még a kisfizetésű lelkészek pehéz anyagi helyzetével s végül a testvéri felelősség és aggodalom hangján szól azokról a felügyelők­ről, akik nem élnek szoros kapcso­latban az egyházközséggel vagy egy­házmegyével. Biztatással és kéréssel fordul az ilyenek felé, hogy munká­jukat Isten előtt való felelősséggel és hűséggel végezzék. Különös gond­dal válasszanak új felügyelőt azok a gyülekezetek, amelyekben a fel­ügyelői tisztség megüresedett, éppen annak figyelembe, vételével, hogy a lelki munkát végezni szerető ember kerüljön a felügyelői székbe. Dr. Vető Lajos, az egyházkerület püspöke, mivel évi jelentését min­den egyházközséghez előzőleg meg- kiildötte, most az Írás szavainak fé­nyével! világosítja meg az egyház helyzetét és ad útmutatást az előt­tünk lévő útra. Irásmagyarázatának alapigéje: a Kolossé beliekhez írott levél 4. r. 3. és köv. verse. „Legfontosabb dolog számunkra, amit itt az apostol mond. hogy „nyitva tegyen előttünk az Ige aj­taja“. Ezért nekünk szüntelenül imádkoznunk kell. Mindenekelőtt hálaadással kell lennünk, hogy Isten mindezideig nyitva tartotta szá­munkra. Ha Isten bezárja előttünk ezt az ajtót, annak legfőbb oka a mi háládatlanságunk. Az apostol arra int, hogy minden árat fizessünk meg ezért a jó alkalomért. A vesz­teség, ami egyházunkat érte, mind ár, fizetség volt ezért s ezlt nekünk szívesen kelt megfizetnünk, hogy az ige ajtaja nyitva maradhasson. Az ár. amelyet fizettünk, nemcsak az elő­deinktől örökségbe kapott érték oda­adását jelenti, hanem Isten vezetése alapján a mi saját zsebünkből is ál­dozni kell, hogy gyülekezeteinkben fennmaradjon az ige szolgálata.“ E mélyről jövő és mindenkit meg­kapó szavak után a közgyűlés mun­kába kezd. A közgyűlés elsősorban üdvözlé­sével fordui a legfelsőbb egyházi ha­tóság, Reök Iván dr. egyetemes fel­ügyelő felé, majd a bányai egyház- kerület új püspökét, Dezséry Lászlót és felügyelőjét, Darvas Józsefet kö­szöntik táviratban. Meleg szeretettel és testvéri jókívánsággal fordul ez­után a kerület területén működő új református püspök, Péter János felé. A 31 pontból álló tárgysorozat egyes pontjai gyors egymásutánban folynak le. Élénk érdeklődés kísér minden egyes előterjesztést. A vi­tákban nemcsak lelkészek, hanem világiak is derekasan kivették részü­ket. Nagyon érdekes volt a fürdő- helyi istentiszteletek kérdésével kap­csolatban együk munkás-testvérünk felszólalása. Indítványozta a fürdő- helyi evangélikus üdülők fokozott lelki gondozását éppen azért, mert ma már nem az előkelőek osztálya, hanem a dolgozó nép pihen ezeken a helyeken. Érdekes újítás a közgyűlésen, hogy az elértéktelenedett alapítvá­nyok helyébe, hogy a nemes adako­zó emléke fennmaradjon,' gyűjtést indítanak és az évenként befolyó összegeket nyújtják a segélyre szo­rulóknak. Már harmadszor szólalt meg a templomig harangjáték, amikor Vető püspök imádságával és az „Erős vár“ eléneklésével a közgyűlés be­fejeződött. A vendéglátó gyülekezet női mun­kaközössége már terített asztalokkal várta a közgyűlés tagjait. A hosszú és komoly tárgyalások után felüdü­lést jelentett valamennyiük számára belépni a feldíszített tanácsterembe, ahol a püspök felesége köszöntötte a megjelenteket. Éreztük a szerető gondoskodás minden melegségét és a szolgalat kedvességét. A közgyű­lésen és a fehér asztal) mellett is érezhettük az írás szavainak igazsá­gát: „Mily jó, és mily gyönyörűsé­ges, mikor együtt lakoznak az atya­fiak.“ Legyen áldott az Isten, hogy az egyházban ilyen szépen és csend­ben folyhat az építő munka. Muncz Frigyes Lelkészek vasúti lccd(/&Mnéhlft Felhívjuk azon lelkészek figyel­mét, akik kedvezményes vasúti je­gyet kívánnak igényelni, hogy kér­vényeiket MÁV igazgatóság, Buda­pest, Menetkedvezményi Ügyek, VI., Sztálin-út 41. címre nyújtsák be. A kiállítási illeték személyenként 2ío-' rint s bianco csekkbefizetési lapon bármely postahivatalnál befizethető 93.900. sz. „Magyar Nemzeti Bank Folyószámlaosztály, MÁV igazgató­ság, Budapest“ csekkszánflára. A kedvezmény 33 százalékos. Lelké­szek évenként négy alkalommal, csa­ládtagok évenként két alkalommal vehetik a kedvezményt igénybe. „Élet és halál"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents