Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1950-06-25 / 26. szám
XV. évfolyam, 26. szám. Egyes szám ára 60 fillér 1950 június 25. EMNiELIIUS ELET AZ ORSZÁGOS LUT-SZÖVETSÉG LAPJA urnám CSEND Szándékosan nem írtam elcsendesed és t. Elcsendesednem nekem kell s ez is nagy és áldott dolog. De -— épr pen azért, mert nekem kell csinálnom — nem mindig sikerül. A csend az Isten munkája körülöttem és bennem. Talán semmire sincs olyan szükségem, mint erre a csendre. Nagyon gyorsan és zajosan élünk már vagy félévszázada. Világszerte nyomorúsága lett az emberiségnek a hajsza és a lárma. Az idő kerekét pedig megfordítani nem leihét. Oktalan az álmodozás „boldogabb korokról“, mert ilyenek sohasem voltaik. A technikán keresztül Isten sok áldást adott az emberiségnek, például az orvostudományban. a művelődés köz- ikiinccsé tételében és sok másban. Nem a technikában, a világban, a körülményekben van a hiba, hanem bennünk. Kísértéseink változhatnak a korral — az életkorral isi — az ember ugyanaz marad. Az a feladatunk, hogy megtaláljuk a kísértésben az Isten szerzetté kimenekedést, hogy megoldjuk a mai leckét. Ezért van ma kiváltképpen szükségünk a csendre. A beköszöntött nyár általában a pihenés ideje. Legtöbb ember ilyenkor veszi ki szabadságát. Benépesednék a vízpartok és az erdőki, előkerülnek a rég kikészített könyvek; sín- párak és országutak felhér szalagja nyaralók seregeit önti távoli tájak felé. Ilyenkor elfog egy kis szóróm gás: neim válik-e zajos és hajszás üzemmé a nyaralásunk is? Nem új munkanapokon fogjuk-e majd kipihenni a vakáció fáradalmait? Szabadságodon keresd a csendet. Ez a csend, persze, külső tényezőktől is függ. A modern embernek éppen az a kísértése, hogy szüntelen eltörni érzékszerveit s nem ér rá találkozni önmagával. Sokszor nem is akar, mert fél ettől a találkozástól. Mert itt kezdődik a csend. Amikor kikapcsoljuk a külvilágot. 5 öt a magunk gondjait és gondolatait is és szembe nézünk önmagunkkal és az élet értelmével. Amikor nem engedjük a legnagyobb kérdéseket el- üzetni az aprók által, amik csak a perc távlatából látszanak nagyoknak és semmivé válnak, ha jelentkeznek az igazán nagyok. Az élet és halál, az idő és az örökkévalóság. Ebben a csendben egészen magunkra maradunk s ha megüresltjük lelkünket, a csend visszhangzani kezd és elviselhetetlenné válik. De ne menekülj előle: Isten akar a csendben találkozni veled. Nyisd ki a bibliádat s a,z ismert — vagy nagyon is ismeretlen — könyvben egy új világ nyílik meg előtted. Isten kérdez és felel s te is kérdezel és felelsz s elfelejtesz éhséget és szomjúságot, mint a sa- máriai asszony Jákob kútja mellett s rádvirrad a hajnal álomtalanul s mégis fáradatlan. mint Nikodémusra. Erre a csendre van szükséged, ahol Isten beszél s te hallgatod s alhol te is beszélhetsz az Atyával. Ezt a csendet Isten teremtheti meg körülötted és benned, ha te is engeded. Erre a csendre van szükséged ezen a nyáron is s ezzel a csenddel vár reád Isten, aki régen keres és szeretné, ha végre engednéd magad megtalálni. És ezt a csendet martaddal kellene vinned a pihenés napjaiból a munka napjaiba is. Ne hidd, hogy ez lehetetlen. Isten adíliat és ad is csendet minden nap, a legzajosabb és leghaj- szásabb napokon is. A csendet is meg lehet szokni s lehet és kelj keresni és kérni s Istennők van hatalma, hogy megadja. Próbáld meg s meglátod, hogy meglátszik a csendben kapott erő a munkádon is, a kezed mozdulatán s a szemed pillantásán. Mózes arca fénylett, amikor lejött a hegyről, aíhoi Istennel találkozott. Isten téged is mindennap vár a hegyen, a csend csúcsain s azt a fényi, amit ott kapsz, vidd magaddal a völgybe és világíts ve'e másoknak is. Groó Gyula „Az egyháznak nincs oka félni a kommunizmustól“ Eljárást indítanak Niemöller ellen legújabb nyilatkozatáért Wiesbadenből jelentik: Martin Nie- möller, a Hessen-Nassau-i egyházkerület püspöke Mannheimben és Düsseldorfban, az ottani nagy békegyűléseken beszédet tartóit. Kijelentette: gyalázatos tévtanitás azt állítani, hogy az egyház tönkremenne, ha a világban a kommunizmus kerekednék felül. A bibliában egyetlen helyet sem lehet 'találni, amellyel igazolni lehetne egy kommunistaelFenes háború előkészítését. Amióta Isten az ő fiát feláldozta az emberért, nincs fontosabb ügy, mint az ember. Az úgynevezett nyugati kultúra és a nyugati gazdasági és politikai rendszer egyáltalán nem jelent olyan ideált, amelyért emberek millióit szabad volna vágóhídra vinni. A háború különben sem oldaná meg a Kelet és Nyugat közötti problémákat. Nyugat és Kelet között az igazi határvonal nem is földrajzi, mert hiszen a nyugati országokban is ott vannak a keleti rendszer hívei. így hát a háború menthetetlenül polgárháborúba menne át. Az egyház feladata az, hogy Isten békességét hirdesse, e mellett pedig elvégezze azt a szolgálatot is, hogy minden lehető módon hozzájáruljon a földi béke megóvásához. Az egyház nem mehet el tétlenül a népek nyomorúsága mellett, amelyek valamennyien éheznek és szomjaznak a béke után — mondotta Nie- 'möller. Dibelius püspök sajtóügyi megbízottja Niemöller nyilatkozataival kapcsolatiban kijelentenie, hogy az egyház kénytelen lesz Niemöller ellen eljárást indítani. Az új Niemöller- beszéd Nyugá.t-Németországban óriási feltűnést keltett. Ifjúságunk — a nép ifjúsága 1950 június 17—18.1 A főváros ünneplőbe öltözött. Zászlóerdő, feldíszített házak, ének- és zeneszó, mindenütt vonuló fiatalok. Együtt, kart-karbaöltve menetelnek frissen, büszkén, dalolva munkásifjak, egyenruhás honvédek, parasztfia,falok, diákok. Ezzel az összefogással, együttmeneteléssel is azt jelképezik, ami most Budapesten, a DISz I. Kongresszusán történik: az egész magyar dolgozó ifjúság egymásra- találását, összefogását. Sok nagy dátuma van a szocializmust építő magyar népi demokráciának, de a magyarországi társadalmi forradalom és jövő vonatkozásában a DISz I. Kongresszusa egyike a legjelentősebbeknek. Göröngyös út vezetett idáig A felszabadulás előtti Magyarország ifjúsági szervezeteit ziláltság, tanácstalanság és tehetetlenség jelle- meziék. Osztálygőg és más nyílt vagy titkos befolyásolás nemcsak az ifjúság összefogását gátolta, de az egyes szervezeteket egyenesen egymás ellen fordította. .4 felszabadulás után feltámadt az ifjúságban az egység vágya. Az egységvágy keresett megvalósulást a MADISz-ban. A MADISz kuszáit politikai viszonyok között jött létre és az akkor még sokszor leplezetlen reakció megakadályozta, hogy a magyar ifjúság egységes demokratikus szervezetévé legyen. Nem volt határozott vonala és (perspektívája. Szórakoztatott és nem nevelt. 1948-ban létrejött a MINSz. Nagy lépés volt előre. De sok hibája is volt és az egységet a munkás, paraszt és diák ifjúság között nem teremtette meg. Küzdelem az egységért Az ifjúság legjobbjai ezeket a hibákat felismerték, s olyan ifjúsági szervezetei akarlak, mely mentes ezektől a hibáktól. Ezt az akaratot lendítette a megvalósulás irányába Rákosi Mátyás 1950 február 104 beszédével, mikor is rámutatott, hogy az egységes ifjúsági szervezet nem szakadhat el a néptől. A nép ifjúsága, s ezért részes harcaiban, munkájában, törekvéseiben, sikereiben. És létrejött az egységes ifjúsági szervezet. Ez az egység nem a már meglévő rétegszervezetek egyesítése egy alapszervezelben. Érvényesül az a felismerés, hogy a munkás-, paraszt-, diákifjúságnak megvannak a maga sajátos kérdései; melyeket egy alapszervezelben nem lehetne megoldani. A DISz pártonkívüli tömegszervezet, melyben a vezetés a munkásifjúságé, a MDP irányítása mellet!. A DISz feladatát Rákosi Mátyás kongresszusi beszédében többek között ebben jelölte meg: „Pártunk vezetésével szervezze és egyesítse az egész serdülő nemzedéket, megkönnyítve az ií.j nemzedék szocialista nevelését, a fiatal tartalékok kiképzését és mindenütt, munkában, tanulásban, fegyelemben példával járjon elől.“ Küzdelmekben megedzett, a nép érdekeiért, a tartós békéért küzdő ifjúsági szervezet legyen, melynek feladata, „hogy gondoskodjék róla, hogy az új nemzedék minden tagját népi köztársaságunk, szocialista hazánk odaadó szerclete hassa át.“ Ami minket Illet: Nyilvánvaló Rákost beszédéből, hogy az új ifjúsági szervezet a dolgozó magyar nép törekvéseinek minél eredményesebb, halározottabb és tisztább megvalósításáért indul harcba. A mii népünk boldogulásáért. Népünknek ezt a küzdelmét mi mindig a leg őszintébb megértéssel néztük és belőle részt kértünk és vállaltunk. Ezért ugyanezzel a megértéssel és támogató készséggel tekintünk arra az új ifjúsági szervezetre is, mely egynek érzi magát népével minden jó elhalározásban. Jólesően vesszük tudomásul Rákosi beszédéből azokat a szavakat, melyekkel elismeri ennek a mi állásfoglalásunknak az őszinteségét. . . ml meg voltunk győződve róla — mondotta a kongresszuson —, hogy türelemmel, kölcsönös megértéssel és főleg a dolgozó nép érdekében kifejtett jó munkánkkal, biztosan el fog juk érni, hogy a vallásos tömegek zöme mellénk áll. Mindjárt hozzátehetem, nem is csalatkoztunk. Ennek megfelelően olyan megegyezésre tudtunk jutni a protestáns egyházakkal, amely a magyar nép javára biztosította az egészséges viszonyt a népi demokrácia állama és ezen egyházak között.“ Istentől vett feladatunknak tartjuk, hogy magatartásunkkal segítsük továbbra is a dolgozó magyar nép államát és annak ifjúságát a „nép érdekében kifejtett jó munkájában.“ Imádkozunk érte, Hitünk, az Isten igéjéhez kötött lelkiismeretünk igen-t mondat velünk, s a hívő katolikusokkal is, arra az ifjúsági szervezetre, mely nem a születés, a rang, a „gyermekszoba“, hanem a tehetség, a tudás és szorgalom, a munka előjogát ismeri el. Igen-t mondat velünk arra az új ifjúsági tömegszervezetre, amely felkutatja a tehetségeket és megad nekik minden támogatást, hogy tehetségük szerint dolgozhassanak és tanulhassanak, hogy milliós soraikból -—■ s ne a kiváltságosok vékony rétegéből —-, kerüljenek kj az új mérnökök, orvosok, tudósok, katonatisztek, államvezetők. A villamoskalauz, ha tanulni akar, lehessen ügyvéd, mérnök, ne pedig a jogi, mérnöki diplomás legyen kénytelen elmenni villamoskalauznak, mert számára nem jutott elhelyezkedés a népe társadalmában. Nem állunk mi, és hisszük, a hívő katolikusok sem állnak azok táborába, akik azért harcolnak az ifjúság megnyeréséért, hogy megkíséreljék dolgozó népünk ellenségeivé tenni. Tudomásul kell vennünk nagyon komolyan és a bűnbánat alázatával, hogy az új ifjúsági szervezet elvi alapja nem az úgynevezett „keresztény világnézet.“ A magyar dolgozó ifjúság egysége a marxizmus-leniniz- mus elvi alapján jött létre. A mi feladatunk lemérni, hogy miért találtatott most könnyűnek ai - „keresztény világnézet?“ Bűnbánattal kell megváltanunk, sok volt benne a képmutatás, a haladásellenes, az embertelen, ia dogmatikus, a. farizeusi. Sok volt benne a nem keresztyéni! Ezért nemcsak a lekiismerelünk, hanem az ifjúságunk vádját is el ked hordoznunk! Az egyház nézi ma az ifjúságot, da tudnunk kell, az ifjúság is nézi, s látni is egyre jobban megtanulja az egyházat. Minél inkább egyházzá leszünk, annál kevésbbé fogja benne látni az ifjúság jogos és büszke törekvéseinek kerékkötőjét. A népéhez hű ifjúság nem látja és nem is láthatja ellenségének, de még ellenfelének sem a Krisztushoz hű egyházat, mert ezen egyház a népéhez is hű egyházi Amikor mi gyermekeinkért imádkozunk, akkor a népünkért imádkozunk. Az imádság pedig szereiéiből fakad. Gádor András Rőder Pál theológus nyilatkozata: Üj történelmi határkőhöz ért a magyar ifjúság. A Dolgozó Ifjúsági Szövetség I. kongresszusát tartotta június 17-én. Határtalan lelkesedéssel ünnepelt az ország ifjúsága. Nem maradhatunk mi sem szólás nélkül. Az ifjúság útja töretlen vonalban vezetett ide és meg kell látnunk helyét az új társadalomban. A történelem során sok eszme, kor és áramlat próbálta élvonalba állítani az ifjúságot és rendszerint az ifjúság „vérére“ spekulált. Nem kevésbbé áll ez a tétel ma is nyugaton. A tőke az ifjúság piacán is megpróbálkozott, hogy vásárlóerejével üzleteket kössön. Ehhez akarja üsvnökeként felhasználni a legkülönbözőbb módon az egyházakat is. Jól tudja, milyen fegyverek állnak rendelkezésére, és nem törődik annak céljaival. A reservatio mentalis legkifinomodottabb eseteivel találkozunk. Ennyire még nem becstélenítet- ték meg a lélek fegyvereit, mint napjainkban. Észrevettük mire megy a játék a nyugati háborús uszításban. A mi vérünkre és jö- vönkre megy a játék. Mi üdvözöljük a Dolgozók Ifjúsági Szövetségét, hiszen soraikban ott vannak evangélikus ifjaink is. De köszöntjük azért is, mert világosan látjuk, hogy ez az ifjúság nem lehet a dolgozó nép ellensége, hanem a néppel összeforrt, az új társadalom szerves része. A közöttük mesterségesen támasztott válaszfalat nekünk is kötelességünk ledönteni. A lélek fegyverei nem ellentétek támogatására, hanoin éppen az egység kovácsolására valók. A közös front számunkra a béke frontja, melyen a dolgozó ifjúsággal együtt akarunk haladni mi, evangélikus lelkészifjúság. i<z Istett Ityíie „Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet" János Evang. 14:23 „Az egyháznak e földön gyengeségben, szegénységben, nyomorúságban, szorongattatásban, halálban, szégyenben, gyalázatban kell élnie és küzködnie. Ez pedig arra kényszerít, hogy önmagadból kilépve, ne 'emberi tanácsra, segítségre, vagy erőre hagyatkozz, hanem Krisztus legyen szívedben s nevét, igéjét, országát mindennél feljebbvalónak s drágábbnak ítéld.“ Luther
