Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1950-06-11 / 24. szám
2 — pcesUtem » Jakab levele az egyházhoz i Kedves Testvérem, az elmúlt napok egyikén szolgálatot kértél tőlem. Én a lelkészünkhöz utasítottalak ezzel a keléseddel!, de te visszajöttél hozzám és tanácsot kértél arra, miképpen szolgálhatnád Krisztust. Mivet úgy látom, te azt hiszed, hogy énnek a szolgálatnak valamiféle mesterségszel ű csinja-binja, valamiféle mesterfogásai vannak, amit néked, ha szolgálni akarsz^ meg kell tanulni, elsősorban azt írom meg néked, hogy tévedsz. Krisztus szolgálatát nem kell és nem lehet megtanulni. Elsősorban az kell hozzá, hogy Istent és az Igét kitöriilhetetlenül befogadd a szívedbe. Sőt, nemcsak a szívedbe, hanem az agyadba is. Valahogy úgy, hogy a Krisztus szerelme átjárja egész lényedet és ö uralkodjon rajtad. Másodszor tanulj meg számolni. Számolni a Sátán kísértéseivel, amik hatványozott mértékben törnek rád, ha elindulsz a szolgálatra. Légió a szánta a kísértéseknek, amik egyszerre törnek testedre, telkedre és mind arra irányulnak, hogy elvonjanak téged Krisztustól. És mindezzel magadnak kell megküzdened a Szentlélek ereje által, amit kérned kell, amiért imádkoznod kell szüntelen, hogy megkaphasd, mert ebben a csatában. csak Krisztus lehet a győztes. Jaj neked, ha elesel. Még mélyebbre zuhansz, mint ahonnan a jóságos Isten kegyelméből kivánszorogtál. És tanulj meg számolni a botrán- kozásokkal, amik rád törnek gyakran arról a vonalról, ahonnét nem is várod őket. Gyakran a család, gyakran a barátaid részéről', csak azért, hogy visszatartsanak, hogy meggátoljanak a szolgálatban. És itt látszik ismét a sátán munkája^ hogy sokszor olyan emberek részéről ér botránkoztafás, akik eddig talán a leghangosabban követelték a szolgálatot — mástól. Harmadszor tanulj meg lemondani. Lemondani az önérzetedről, önmagadról, arról az általános emberi érzésről, hogy te különb vagy másoknál. Tanuld meg alázatosan (a Krisztusba vetett hited alázatosságával) eltűrni a világ ellenkező véleményét a magad véleményével szembein. Mert ha eddig okos voltál, ezután bolond lesz a neved; — ha eddig megbecsültek, ezután lenéznek; — meg kell tanulnod a világ megvetettjénefc, kigúnyolljának lenni a Krisztus szerelmében. Ha mindezek megvannak benned, már el is indulhatsz a szolgáimra, oda, ahová az Űr Szentlelke indítást ad néked. — Ó, majdnem elfelejtettem: — még egyet meg kell látnod: — Ha holtfáradtan hazatérsz a szolgálatból és számot vetsz magadban, hogy mit munkálkodtál. meg kell látnod, hogy semmit sem végeztél, mert haszontalan szolga vagg csupán, aki többet is tehetett volna az Űr dicsö-J ségéért. J És ne csüggesszen el, ha szolgáin tódnak nem látod azonnali eredményéi, mert az Úr Szentlelke csendben, titokban működik és sokszpf csak hosszú idő múltán érleli ^nég azt a gyümölcsöt, amit a rádbízott magból termelni fog. Mindenek felett pedig tanulj imádkozni. Magadért, s azokért, akik között forgolódsz az Isten nevében. Az imádság a mi legnagyobb erőforrásunk, a mi védelmünk, a mi vígasztalásunk és a mi reménységünk. Aki imádkozni tud, az már szolgálni is lúd ... Szón high István Hallgatni és beszélni „Ezt tudván, szeretett atyámfiái, legyen minden ember gyorsan kész a hallásra, de ne siessen a beszéddel, se a haraggal. Mert az emberi harag nem igazít meg Isten előtt. Ezért levetkőzve minden tisztátalanságot és a gonoszság utolsó maradványait, szelídséggel fogadjátok be a belétek plántált igét, amely megmentheti lei- keiteket.“ (Jakab i, 19—21.). Hallgatni nehezebb, mint beszélni. Okosan hallgatni még nehezebb. Némely ember azért beszél sokat, hogy szavainak lármájával elűzze lelke kietlen csendjét. Vagy talán még inkább azért, hogy ne kelljen meghallania, amit a másik ember úiond s amit a csendben Isten üzenni akar. t Ledig Isten a csendben szól. Igéje Halki és szelíd szó. amit úgy akar el- jltetni szíveinkben, mint kertész gondos keze a zsenge palántát. Ezért *» keresztyén ember hallgató ember, az Isten igéjére hallgató gyülekezel tagja. Szelíden, vagyis türelmesen és engedelmesen, figyelmesen és kész» ségesen hallgatja azt, amit Isten mondani akar. Ez elsősorban az istentiszteleten történik. Amikor hangzik a prédikáció, ez a gyarló emberi beszéd, amelyik mégis Isten saját szavát rejti. Akár a kenyér és a bor Jézus testét és vérét. — S ahogy ez az ige csakugyan testté lett közöttünk. Jézus Krisztus emberi személyében. Így plántálta igazán és egészen Isten közénk az ö igéjét. És ezt az igét most a Szentlélek oltogatja a szívünkbe. A keresztyén ember igét hallgató ember, ez azt jelenti: Jézus Krisztusra néz és őreá figyel s ezt Szentlélek által teszi. Posta láda Németh Rózsi írja: Isten az Egyházban nemcsak a papokat rendelte „őrállóul“, hanem mindazokat, akik az ő beszédükre és a Szentírás ismerete által hisznek Istenben. „Embernek fia, őrállóul adtalak én téged ..Ezék. 3:17—19. Aki nem közömbös az Egyház belső és külső élete iránt, észrevehette, hogy valami harc van az Egyházban éspedig a megújulásért és az Isten igéjének tiszta és igaz hirdetéséért. Utóbbi időkbon sokat írtak a farizeus lelkületről. Sőt egyes beszélgetésekben, aki figyelt, lehetett hallani a farizeizmusról. Hallottam pl. „nem szeretem ezt a sok képmutatást, amit az Egyházban lehet tapasztalni“. Jézus, mint az evangéliumokban olvashatjuk, mily sokat beszélt a képmutatásról: intette, óvta a tanítványait tőle. A mi Egyházunk tanítása teljesen a Szentíráson alapszik — tanultam és hittem és figyeltem rá. Tíz évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy ez a tanítás elerőtlenedik, testivé lesz. Mert az lettl Lelki szemmel figyelve, mi más növelte volna meg úgy a farizeus lelkületet és mi eredményezte volna, hogy oly kevés a képmutatás nélküli hit. Pál apostol így írja I..Kor. 3:3: „mert amikor irígykedós, versengés és visszavonás van közietek, vájjon nem testiek vagytok-e és nem ember szerint jártok-e?“ Mikor bevezették az egyházba az evangélizációt és mindenfelé tartottak evangélizációs összejöveteleket, írták, hogy „tömegeket“ vonzanak és ez nagy „lelki éhséget“ jelent stb. Hallatszottak bizonyságtevések „megtérésről“, „hitről“, azután mikor elmúlt az „evangélizációs hét“, maradt minden a régiben; vasárnaponként nem menni templomba és az évenkénti egyszer úrvacsorázás. Pedig így nincs „megtérés“. Az Egyház igehirdetése elerőtlenedésének okát vájjon nem kereshetjük-e az evangélizációk túl „szenzációs“, „sokbeszédű“ és „egyoldalú“ voltában? És abban a sok külsőségben, amelyek azóta szokásban vannak az Egyházban. A külsőség is rontja az Ige hatását. Evangélikus ember nem szereti a sok külsőséget. Jézus éppen az ellenkezőjét mondta Máté 6:5—7-ben tanítványainak. Hirdetni kell az Igét, de vigyázni kell, hogy az igehirdetés tartalma és formája is ne legyen megbontója az ..Egyház teliéi egységének“. Visszagondolok az utóbbi két év igehirdetésére — nagy városban van alkalom több igehirdetőt meghallgatni — bizony sokszor hallottam gyenge, emberi bölcselkedéssel tele, kegyes prédikációt. Fülnek kedves, de nem lélekre ható! Miért van ez? Talán nem elég imádságos lélekkel és alázatos Istenre figyeléssel készül az igehirdetésre a lelkész? Persze, nemcsak a prédikációban halljuk az igét. Otthon is, Bibliaolvasáskor is és ha összejövünk ketten- hárman, hogy beszélgessünk az Isten dolgairól. Ilyenkor mi is beszélünk s ez jól is van így. Az ige megbánásából hit lesz s a hitet meg keli vallani, szóval és élettel. Itt azonban jó, ha figyelünk az apostol intésére. A beszédet ne hirtelenkedjétek el! Valahogy ilyenformán figyelmeztet Jakab. Ez a tanács mindenképpen hasznos. Sok beszédnek sok az alja s a hirtelen természetű ember nem kedves Istennek. Előbb járjon az eszünk, mint a szánki Azonban itt az igéről való beszédről van szó. A hitvallástételről, a keresztyén ember ige- szolgálatáról a világ felé. S itt kiváltképpen áll az apostoli intés: előbb hallgatni, aztán beszélni, s nem elsietni, meggondolni, amit mondunk. Ne emberi szenvedély vezessen, hanem Isten lelke. Még olyan jószándékú buzgóságunk is csak emberi indulat, térítő kedvünk sokszor a „gonosz világ“ elleni nagyon is emberi felbuzdulás. Pedig ezt a szolgálatot, az ige szolgálatát csak megtisztult kézzel, szájjal s> szívvel lehet végezni! — Oh, nem bűntelenséget jelent ez — ki volna közöttünk ilyen? Csak azt, hogy megbánt, megvallott s ezért bocsánatot nyert bűneink legyenek. Ez adhat békességet és bátorságot, alázatos és vidám szívet az ige szolgálatára. Az ige szolgálatára, amely megmentő hatalom. Ez a nagy dolog, hogy amikor Isten szavát hallgatjuk s amikor ezt a szót tovább szabad mondanunk, akkor történik valami! —- Isten belenyúl az életünkbe, úgy, hogy keze nemcsak az élet sebeit gyógyítja meg, hanem felnyitja a sírokat is, feloldja a halál hatalmát, örök életet ad. Ez a megmenekülés, ez az, amiért ő szól s amiért mi reá hallgatunk s ezt szeretnénk hírül adni minden testvérünknek. LODEN, BALLON és Esőkabát * MARTON ÉS SZÁSZ, V., Teleki Pál-utca 3 Csikesz Sándor: Emlékkönyvek I—IV. kötet .............................. 48.— Ft „Az Ige Egyházának Szolgálata“ a világban ................................... 1.“ Ft „Ű titárs“ Bibliaolvasó kalauz minden napra ...................... 10.— Ft Zoványi J enő: Akadémikus, dilettáns és céhbeli történetírók 10.— Ft Zoványi Jenő: Képek a keresztyénség életéből ...................... 5.— Ft Me grendelhető: Balás László theológiai könyvkereskedésében. Budapest, VI., Felsőerdősor-utca 5. Prof. theológiai könyveket veszek. UJ orgonák építését, javítását vállalja Rieger Ottó orgonagyár _____________Budapest, XIV., Füredi-u. 41. — Telefon: 297-023 Groó Gyu la. S Z L E Z Á K LÁSZLÓ harangöntő mester Magyarország aranykoszorús mestere BUDAPEST, XIII, Petneházy-utca 78 Telefonhívó: 203—261 Olcsón! SÍRKŐ Olcsón! LÖWY-nét, Fő-utca 79. Telefon: 150—573. FAJ A TYÚKSZEMET Anticors tyúkszemirtót használjon, biztosan elmulasztja. F;gy adag 3.80 forint. Nagy drogéria, Budapest, VIII.. József-körút 19. Evangélikus Elet I II biblia poétája: Batizi András Első reformátoraink harcos, mindjenikor küzdelemre kész szellemek — s ezt a magatartást megőrzik prédikációikban, énekeikben is. Ebből ai harcias seregből szinte kirí első pillantásra, a szelíd szavú, elmélyülő, gyülekezetszervező prédikátor, Batizi András alak ja. Aránylag szépszámú ránkmaradt műve mind a békés alkotómunkára, a lelkek gyomlálására született emberre vall. A szatmármegyei Batiz községből származott. „Keresztyéni tudományul való könyvecské“-je előszavában megemlíti, hogy „többen is írtak én előttem ilyen könyvecskét, egyik az én tisztelendő mesterem, az Gálszécsi István mester, ki immáron Istenben nyugszik, másik az tisztelete Dévai Maíhyas, Krisztusnak igaz prédikátora.“ — Ebből a pár sorból egyrészt kortársaihoz való kapcsolata, másrészt Gálszécsi István halálának — legalább is viszonylagos — ideje tűnik ki. Sajnos, csak viszonylagos, mert Batizi e munkája első kiadásának ideje ismeretlen. Müvét 1542 előtt írhatta. Ezév- ben iratkozott be a wittenbergi egyetemre s három év múlva, 1545 szeptemberében már részt vesz az első erdiődi zsinaton, a tokaji gyülekezet papjaként. Dévaival való kapcsolata révéin sej- lünk egyel mást 1530 és 41 közötti esztendeiről. Valószínűleg Kassán működött ebben az időben. 1542-ben Dévaival együtt érkezhetett Witten- bergbe s személyes kapcsolatba került Lutherrel, Melanchtonnal. Kedves emlékünk e korszakából Melanch- ton Fiilöpnek egy, Perényi Jánoshoz intézett, sajnos datálatían levele. Ebben igen meleghangon emlékezik meg BaLiziról. Reformátori működését Dévaival párhuzamosan fejleszthette ki. Drágfi Gáspárt valószínűleg ök ketten nyerték meg a lutheranizmusnak. öt verses bibliai históriája (Gedeonról, Zsuzsannáról, Jónás prófétáról, Izsák házasságáról szóló elbeszélő versek! s egy naiv világtörténelmi tárgyú költemény) és tíz éneke maradt ránk. Énekeiből keresztyéni szeretet árad, mély megnyugvás, Istenbe vetett bizodalom jellemzi őket. Áldott legyen mindörökké az atya isten, Dícsértessék magasságban az fiú isten, Egyetemben vigasztaló szent lélek úristen! — dalolja „Szeníegyházbéli dícsé- ret“-ében. Énekei rendszerint ünnepeinkéit ragadják meg. Lukács evangéliuma alapján megverseli Krisztus születésének históriáját s éneket ír a Húsvétról, Krisztus feltámadásáról, Pinkesd Inncpiről, Magyaros átdolgozását készíti el a XLIV. Zsoltárnak, tetszetős, jóütemű vereeléssel, igazi protestáns szellemmel átitatva. Nem kérünk úristen érdemünkért, De kérünk tégedet szent nevedért. Es az te szerető szent fiadért, Ki magát adá mi bűnünkért. Már Szilády Áron észrevette, bogy Batizi mennyire ragaszkodik műveiben a Szent íráshoz. Nemcsak ihletésért, témáért fordid oda, de egész szelleme innen táplálkozik. A Biblia nemcsak példatár számára, de eleven élmény, annyira, hogy önkélnytelenül, észrevétlenül is annak ízei járják át mondái valóját, stílusát, költői nyelvét. Fordulatai, szóképei, hasonlatai is elárulják, hogy szíve szerint a Biblia poétája. Ma is legelevenebb verse „A házasságról való ének“.-4z házasságot az isten szerzé, I’aradicsomlxtn szépen végezé, Áldomásával mcgkömyékezé ... Az házasokat Jézus szereié, Es az menngegzőt meyékesíté, Jelenvoltával megerősíté, Es csudájával őket segíté. Batizi költészete a magyar reformáció belső, gyülekezeti életét hozza közel hozzánk. Énekei buzgó lelki- pásztorról tanúskodnak, a gyülekezet egybefogó járói, krisztusi szellemű oktatójáról. 1546 után halhatott meg. Ezt is csak közvetett úton tudjuk: az 1552-es beregszászi zsinat vég jegy zései közt nevét már nem találjuk. R. S. Érdekes konferencia a német hitvalló egyház otthonában A németországi evangélikus egyház áprilisi zsinatának fő témája: Mit tehet az egyiház a bókéért? A zsinatot megelőzően Darmstadtban, a Hitvalló Egyház Otthonában ugyanezzel a témával konferenciát tartottak. A konferenciára Hessen vidékének legkülönbözőbb pártokhoz tartozó politikusai kaptak meghívást.'. Képviselők, szakszervezeti vezetők, ú. n. keresztyén pártokhoz tartozó és a kommunista párthoz tartozó politikusok egyaránt jelentek meg. Bevezető beszédében Niemöller Márton a következőket mondottá: Az egyháznak azért kell teljes felelősséggel résztvennie a politikai életben, mert a politikában az ember kérdéseiről van szó. Minden olyan politika, amelyik! nem nézi az ember javát1, sátánivá válik, mint ahogy ai gazdasági élet sátánivá lesz, ha nem veszi tekintetbe az embert. Az egyháznak tehát nem szabad önző szándékkal belekeverednie a politikai életbe, pusztán azért, hogy önmagát biztosítsa, vagy hogy hatalmi befolyásra tegyen szert. Az emberek iránti szeretet kell. hogy késztesse az egyházat a politikában való részvételre. Az egyház akkor, amikor politikai kérdésekben állást foglal, olyan terepre teszi a lábát, ahol fennáll a tévedés lehetősége. Ha azonban a tévedéstől való félelmében 'tartózkodik az állásfoglalástól, ezzel már is a rosszabb lehetőség mellett döntött, A bevezető előadást követő beszélgetés folyamán a hozzászólók löbbÁtlátszó kabáto szőr is örömüket fejezték ki azért, hogy az egyház szemellenző nélkül és a legnagyobb nyíltsággal állt szóba a különböző politikai pártokkal, hogy nerfi ajánlott valami sajátosan keresztyén pártprogramot, és ihogy á békének olyan elszántan igyekszik szolgálni. Voltak, akik fenntartással fogadták azt, hogy az egyház konkrét politikai kérdésekben állási foglaljon, más politikusok viszont azt állították, hogy az egyház nem mondhat le prófétai szolgálatáról. Az egyház sokszor közvetlenebbül tapint rá a valóságra, mint ahogy a szakemberek. Példaképpen említették éppen Niemöller megnyilatkozásainak a német megszálló hatalmakra tett esz- méllető hatását1. Befejező szavaiban Niemöller arra utalt, hogy az egyház ne törődjék túlságosan azzal, hogy népszerű-e vagy nem. Nem emberi jóindulat élteti az egyházat, hanem a részére máshonnan adtait Ígéretek. Amit az egyház politikai vonatkozásban megtehet, annaik mindig csak viszonylagos a jelentősége. De azt a viszonylagosan keveset, amit megtehet abszolút felelősséggel kell megtennie. Az egyházat erre a felelősségre Krisztus szeretete készteti. Az egyházban nem lehet szórakozásból foglalkozni politikával. Végezetül örömét fejezte ki, hogy a légkülönbözőbb pártok emberei a választó vonalak ellenére személyes kapcsolatba kerülhettek egymással. Ennek a lehetőségnek a megteremtése is azok közé a tevékenységek közé tartozik, amellyel jó szolgálatot tesz az egyiház a világban. ROSENBERG ISTVÁNTÓL KIRÁLY-UTCA 6. (AZ UDVARBAN) kát
