Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)
1949-06-11 / 23. szám
1949 június 11. AZ ORSZÁGOS LUTHER-SZÖVETSÉG LAPJA Isten szabad kegyelme Thurneysen Eduard baseli professzor előadást tartott lelkészek és érdeklődök részére szerdán d. •u. a budapesti református teológia dísztermében. Előadása a „szabad kegyelem “-ről szólt. Több mint kétórás előadását a hallgatóság egyre feszültebb figyelemmel hallgatta. Az itt következőkben előadásának vázát s lényegesebb mondanivalóit adjuk. A szabad kegyelem üzenete az igehirdetésben, a lelkigondozásban s a nevelésben. Ez az a kérdéskör, amiről beszélnem kell. Természetesen oly tágas tér ez, hogy a benne rejlő kérdéseket vsak érinthetjük. Néhány szól arról kell mondanunk, hogy mi a szabad kegyelem üzenete, mit szabad s mit kell ezen értenünk. A szabad kegyelem lényege és tartalma szerint azonos Isten kegyelmével. A kegyelem az ótestamentumban mozgást jelent, amelyben az egyik a másik felé mozdul, ad, feltárja magát anélkül, hogy erre a másik rászolgált volna. Az egyik ebben a mozdulásban el tudja fogadni a másikat. Testvérévé lesz. A Szentírás szerint Isten felénk fordítja orcáját, megindul felénk, miután előbb arca el volt fordítva tőlünk. Ettől kezdve mi is barátságosan, szeretettel és jósággal találkozha- tunk egymással. Mint József Egyiptomban, amikor kemény szavak után egyszerre nagy szeretettel és jósággal fordult testvérei felé. Ilyen odafordulás a Szentíráson kívül is található. Az emberek együttélése azon alapszik, hogy valamiféle kegyelem van. Például egyetlen házasság sem létezne, ha a két fél nem kegyelemmel fordulna egymás felé. Erről tanúskodik V. Móz. 25:1. is. Isten kegyelme nyilatkozik meg e világnak ilyen árnyékszerűen megnyilvánuló kegyelmében. Isten kegyelme hordoz minden embert. Jót és gonoszt egyaránt. Halvány visszfénye ennek a kegyelemnek az emberek egymás felé fordulása. De! — s ez nagyon lényeges — ez a szekuláris kegyelem még nem szabad kegyelem. Szabad kegyelmet csak egyetlen ponton találhatunk, ott, ahol Isten a Jézus Krisztusban fordul az ember felé. Minden más irgalmas odafordulás nem szabad. Minden emberi kegyelem feltételes kegyelem. Határai vannak. Van, de. meg is szűnhet. Számításon alapszik. Odafordulok, mert magam is nyerek általa. Szeretek,' mert viszont- szeretetet várok. Megértő vagyok, mert a magam számára is megértést várok. Elismerést várok odafordulásomért. Ha ez elmarad, már magam sem adok. Ha pedig hálátlanságot aratok, a magam kegyelme haraggá válik bennem. Ez tölti be az emberi együttélést. Felszámítjuk a dolgokat s leszámolunk egymással. Törvényeket alkptunk s az értelem és erkölcs éltünk alapköve. Csak ezen belül van nálunk vallás is és kegyelem is. Kant is úgy beszél a vallásról, mint ami a tiszta ész világán belül van. De milyen kegyelem az, ami valamin beiül van, amit valami határol? Ami nem határtalan? Olyan ez, amit mindig törvény határol. Ebben a világban szeretik a felebarátot, de gyűlölik az ellenséget. Megbocsátunk, de csak hétszer s nem hefvenszer-hétszer. Nem gyilkolunk, de annál gono- szabbul sértegetünk. Áldozunk, de ráká-val a szívben. Házasságot kötünk, de azzal, hogy el lehet válni. Hisznek és szeretnek, de az I. Kor. 13. szeretetéről, a „mindent eltűr“-ről sejtelmünk sincs. Szívesen veszik az evangélizációt, meg is térnek, de azonnal el is zárkóznak. Barátságosak egymáshoz, de ami ezen túl esik, azt nem teszik meg. Egy mérföldre elmennek, de kettőre már senkivel s egyre sem az ellenséggel' Ez az emberi kegyelem. Van-e feltételnélküli kegyelem? A felelet egy név: Jézus Krisztus. Máté 18:23—35-ben lévő rész beszél a nagy adósság elengedéséről s a királyi szolga irgalmatlanságá- ról. Ennek középpontjában a király cselekedete áll, aki feltétel nélkül elengedi a hihetetlen nagy adósságot. Miért cselekszik így a király? Értelme tanácsára? Milliós adósságot elengedni nem értelmes cselekedet. Valamit behajthatott volna. Végső fokon úgy, hogy eladja a szolgát rabszolgának. De elengedte, feltétel nélkül. Mit szól ehhez a lelkiismeretünk, erkölcsi érzékünk, jogi érzékünk stb.? Az utolsó esztendők tapasztalata az, hogy újjáépítés csak ott kezdődhet, ahol a bűnös elveszi büntetését. Az embervilágban jóvátétel kell. A Szentírásban, az idézett részben Sem büntetés, sem jóvátétel nincs. Feltétel nélkül bocsátja el. Hol itt az igazság? Nem veszélyezteti ez az állam és az élet érdekeit? Nem az ember könyel- műségének felszabadítása ez? Lehet jobban felrázni minden rend alapjait, mint ezzel? Vagy valamilyen nevelői szándék rejlik ebben? Szó sincs róla. Aki kapta itt a kegyelmet, meg sem értette. Visszaesett a kegyetlenségbe. Tanulhatunk ebből valamit is? Miért cselekszik így a király? A felelet: azért, mert így tetszik neki. Mert hatalmában van úgy tenni, ahogy tetszik neki. Mert szabad. Mert nem köti őt az, amit mi jognak. értelemnek nevezünk. A maga bírája és ura ő. Isten szabad. Űr volta éppen ebben van. Úgy él szabadságával, hogy irgalmas. Ahogy csak Isten képes rá. Ok nélkül, határ nélkül irgalmas. „Megszánó“ a szolgát, minden emberi meggondolást meghaladó módon. Isten előtt ott van a mi vétkünk hatalmas tengere. Ö ismer minket s gonosznak nevez. Mégis áthúzza a tartozásunkat. Tanuljuk meg szeretni Istent. „Mindent megfizetek“ — így szólva nem szeretjük Istent. Isten szeretete ott kezdődik bennünk, hogy nekünk semmikor sincs igazunk. Ezekhez a tényékhez négy megjegyzést kell fűznöm. 1. A bűnök bocsánata Isten részéről nem általános igazság és nem módszer. Nem is pedagógiai tény. Isten a bűnök bocsánatában új kezdetet hoz. Jézus Krisztus maga a bűnök bocsánata. Isten ereje szétrobbantja a gonosznak azt a zárt körét, amelyből számunkra nincs kiút. A gonosz körét sem haladással, sem értelemmel szétpattantam nem tudjuk. A kegyelem tényében viszont megtörtént a szétpattantás. 2. Isten abban, hogy a bűnöket érdem nélkül megbocsátja, új jogot és új igazságot hozott. Ez az, ami egyedül tőle jön. Az ő eljövendő országának igazsága ez. En- nez a jele Jézus Krisztus keresztje. Nem engedi el a büntetést, de ezt elhcrdozza az, akiben győzött ő minden gonoszsággal szemben. Ez az új isteni rend minden emberi rendetlenség végét jelenti. 3. A bűnbocsánat eseményének a mi részünkről is megfelel egy esemény. Ez a hit eseménye. A hit nem emberi álláspont. A hit felfedezés, amit Isten hoz Szentlelke által. Az a felfedezés, hogy Isten a feltételnélküli, szabad kegyelem Istene. Krisztust nem lehet emberi észszel „kigondolni“. 4. Az ilyen hit voltaképpen azzá a felszólítássá válik, hogy bűn- bocsánatból éljünk. A szabad kegyelem paranccsá válik, a hit pedig ennek az engedelmessége. Az ő akarata az, hogy mi is bocsássunk meg. Hogy ne „számoljunk“ egymással. hanem engedjünk egymásnak. Az új szabadság az ő akarata. Az irgalmasság új világrendje az ő akarata. Ez nem új társadalmi rendet jelent, hanem azt, hogv legyen egymás között oly rend, mely az irgalmasságból születik. Ne féljünk attól, hogy a bűn- bocsánat könnyelművé tesz. Egymással igazán csak a bűnbocsánat, az irgalmasság köthet össze. Az adós szolga nem akart megbocsátani. Ezért lehetetlenült. Ha megbocsátott volna, nem lehetetlenült volna. Hát hiába halt meg a Krisztii1;? Távol legyen. Ez a szabad kegyelem üzenete. B tiszáninneni reformátusok új főpndsjoka Holnap, szerdán Miskolcon iktatják1 be tisztségébe Horváth Elemért, a tiszáninneni református egyházkerület új főgondnokát. A beiktatási szertartást Enyedy Andor püspök végzi. Az ünnepségen Bereczky Albert püspök, a református egyetemes konvent elnöke is résztvesz. Svájci protestáns teológusok M agyarországon Kedden reggel az Arlberg-ex- presszről frissen, jókedvűen szál- j lőtt le a magyar Ref. Konvent két világhírű vendége: Thurneysen Eduárd baseli lelkész, egyetemi tanár és Lüth'i Walter berni lelki- pásztor. — Kitűnően utaztunk — mondotta Thurneysen és Lüthi, hozzátette: — sokat utaztam mostanában, de ilyen simán még egyik határátlépés sem ment; észre sem [vettük és már át is robogtunk a I határokon. A magyar főváros ragyogó napsütéssel és pezsgő élettel "fogadta vendégeit. Lüthi csodálkozva nézett körül és mosolyogva megjegyezte: „hogy dolgoznak itt az emberek, mint egy hangyaboly- ban!“ A protestantizmus két világhírességének magyarországi körútjáról és előadásaikról következő számunkban beszámolunk. Boldogok a békességre igyekezők Tovább folyik a világban a béke erőinek (mozgósítása a béke biztosítása érdekében. A népek mindenütt érzik, hogy fellépésükre szükség van. Az egyszerű emberek milliói békét akarnak, mert ki akarnak szabadulni a háborúokozta nyomorból. Nyugodtan akarnak dolgozni és pótolni az elveszetteket. Lelkileg is meg akarnak nyugodni. Az egyszerű ember tóikig van a háborús propaganda hazugságaival nyugaton, keleten pedig tudják, hogy háborúpusztította országaik építő szándékainak a béke az első előfeltétele. A békéért folyó küzdelem fontos eszköze a széles néptömegek véleménynyilvánítása a béke vágya mellett. Ki kell fejeznünk akaratunkat, hogy a békét mgg kell óvni a világban. Hadd okozzon lel- kiismeretfurdalást mindenkinek a háborúra való készülődés, vagy uszítás. Hadd tudja meg, hogy népek millióinak akarata ellenére erőszakoskodik. De még ennél is fontosabb eszköze a békéért való küzdelemnek az, ha erkölcsileg világosítjuk fel a népeket és a népek vezetőit a világ békeaka- eatáról. A legkomolyabb lelkipásztori szóra van szüksége a világnak. IN cm • A La Vie Protestante. közli dr. F. Bednar prágai teológiai tanár, Hromádka professzor közvetlen munkatársának nyilatkozatát a cseh reformátusok megnövekedett feladatairól, Az egyházi élet különösen az egykori németlakta területeken nagyon élénk, ahol a szétszórtságban élő betelepített hívőkből nagyrészt nemlelkészi jellegű hívők kezdték felépíieni a gyülekezeteket. Még ma is kevés a lelkipásztor és ezek látogatják a magyarnyelvű reformátusokat és evangélikusokat is, akik rite!ég jjózrn beszéd. Térítő igehirdetésre van szükség, amely szembeszáll a pusztítás démonéival, s Isten békéjét ajánlja az emberiségnek. Ezért kell ott lenniök az Egyházaknak ebben a békéért való küzdelemben. Erkölcsileg kell megbélyegeznünk a háborús uszítást és az erőszakpolitikát, mely népek vagy osztályok elnyomására tör. A mi egyházaink ezt a szolgálatukból folyó kötelezettséget felismerték. Ott vannak abban a tanácskozó testületben is, amely a jövő héten a Parlamentben fog összeülni, hogy határozataival erősítse a béke arcvonalát. De világos, hogy ezt a szolgálatunkat nem tudjuk elvégezni csak deklarációkkal, amiket egyházunk hivatalosan tesz. A mindennapos lelkipásztori munka csendjében kell elvégeznünk a békéltetésnek azt a szolgálatát, amely nemzeti egységet teremthet a béke ügyében. Bizonyos, hogy az egyházak őszinte hozzájárulásával hatalmasan lehetne kiszélesíteni itthon és világszerte a békét kívánók és a békét kiharc - lók táborát. Mi hiszünk a világkcresztyénség és a hazai keresztyénség lelkiismereté- ben. kábban jutnak a saját papjaik látogatásához. Ezek a szórványban élő keresztyének sokkal jobban megbecsülik újonnan keletkező gyülekezeteiket, mint régente a megmerevedett egyházak. Ezeken a vidékeken 43 új független református gyülekezet alakult 137 evangélizációs állomással. A hitoktatást az állami iskolákban és a vasárnapi iskolákban is a laikusok önkéntes seregével látják el, az ifjúsági munka is a gyülekezetben folyik. A cseh reformátusok élete a lelki pünkösd felé halad. Cseh teológiai tanár a magyar protestánsokról
