Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)

1949-04-23 / 16. szám

! Evangélikus Elet Nagyhéten történt A romházak bontása gyorsított tempóban történik. Különösen a for­galmas útvonalakon. A munka szinte állandóan folyik. Erős férfiak légtor­nászokat megszégyenítő ügyességgel állnak és dolgoznak vékony falak te­tején két emelet magasságban és csá­kánnyal választják el a téglákat egy­mástól. Imponáló ez a lázas szorgalom. Még nagypéntek kora reggelén is folyik a munka. Tele jókedvvel megy a munka. S a nagy bolyból egyszer olyan dúdoló hang sodródik a Duna felé. Ismerős a dallam. Ki énekelhet így ezen a reggelen? Közelebb sod­ródik az érdeklődő fül és szem. Egy nagy munkásbolyban nehány ember csendben, de hallhatóan dúdolja: „Mint a szép híves patakra.“. A szö­veg itt-ott bizonytalan. Evangélikus és református variáns sorai kevered­nek egybe, de az ének többször is­métlődik. S ugyanebben az órában fekete ru­hában és áhitatos csendben ezrek és ezrek térdeltek le a kegyelem asztala előtt is. De a dolgok láttán, a látó szem és a halló fül azt üzeni az ér­telemnek és a szívnek: ezek a mun­kások istentiszteletet tartottak. Talán csak pár száz méterrel odább templomból siető emberek rohannak vissza üzemeikbe; munkahelyeikre. Egy nagyon jól öltözött csoportra veti magát a kutató szem. Ügy látszik egész nagy család van együtt. Három generáció együtt tart hazafelé. Semmi különleges nincs rajtuk. De szemükben felcsillan itt-ott a békes­ség boldogsága. Bizonyosan ott tér­deltek valamennyien az oltár előtt. Egész lényük láthatóan meggazdago­dott békességgel. A nagymama majd­nem a legújabb divat szerint volt öltözve. Gyermekei és unokái is tisz­ták. Mindegyikük kezében volt valami. Valamennyien Bibliával és énekes­könyvükkel kezükben indultak haza a templomból. Bizonyosan olvastak belőle. S bizonyosan olvasnak otthon is abból. Teljes munkaüzem van a nagyvá­rosban. Villamossal és autóbusszal, hivatalos és halaszthatatlan ügyek intézése miatt át kell száguldani a városon szélt ében-hosszában. Tele templomok mellett, maradnak embe­rek a munka végzésére is. Az egész város áhítatban dolgozik. Sehol egy káromkodó szó nem hallatszik. A vil­lamosokon csend, az autóbuszokon néma hallgatás. Az üzletekben sze­rény kérések és udvarias hangok. Az üzemekben minden figyelem a mun­kára irányul. De minden munkahely­ről elküldetett a szív és a lélek a templomba. Budapest szent napot tartott munkájában és áhítatában egyaránt. Mozi, színház zárva tartott. A Zene- akadémián Máté passiójának előadá­sára tömegek zarándokoltak. Az ér­deklődés óriási volt. Nagyszombaton is meg kellett ismételni az előadást. A mű örök dicsősége az evangé­liumi hitnek. Az előadás igyekezet volt csupán. De amikor .az evangé­likus egyház templomos énekei fel­csendültek a kórus ajkán, minden szem lezárult és a fülek engedték, hogy a dallamok egészen a szív mé­lyéig hatoljanak. Evangélikus szívek tudták, hogy szemeik miért könnye- sedtek meg. Mások sejtették, hogy a szentség tiszta lehellete suhant el fü­leik mellett. Egy évben egy-két ilyen napon üli diadalait egyházunk, áldott kántorunk alkotása nyomán. Szombat estére harangzúgás zárta le az áhitat és munka hetét. Óriási tömegek zarándokoltak a templomok körül. A szemek csodálattal nézik a hitet kereső tömegek áhítatát. Sehol semmi zavaró momentum. Mindenki szaba­don és boldogan áldozhat vallásos akaratának. Európában nem valahol, hanem Magyarország fővárosában történt ez. De így volt minden (alvó­ban és városában is. így történt 19A9 nagyhetén. A magyar papok nem szokták meg a statisztikázást. Nem kürtölik világ­szerte azt, hogy hány hívő lépte át a templomok küszöbét a szent héten. Könnyelmű számítással írhatja a figyelő szem azt, hogy az elmúlt hé­ten a fővárosban több, mint félmillió keresztyén és keresztény lépte át temploma küszöbét. Ez is itt és ná­lunk történt és nem máshol valahol. Hromádka professzor a magyar és a csehszlovák reformátusok közös útjáról J. Hromádka prágai egyetemi tanár, a Presbiteri Világszövetség at- elnöke, nyilatkozott az Egyházi Tu­dósító munkatársának. — A magyar és a csehszlovák népnek és a két ország református egyházainak szükségük van egymás­ra. Ez a felismerés hozta létre leg­utóbb Komáromban azt a találkozót, amelyen száztizenöt református lel­kész vett részt, mintegy kilencven magyar és huszonöt szlovák. Magyar és szlováknyelvfi istentiszteletet tar­tottunk és magam két előadásban szóltam az egyház hivatásáról az új világban. A konferencia eredménye­képpen megalakult a Szlovák-Ma­gyar Lelkészszövetség; elnökévé Ga­lambos Zoltán komáromi lelkipász­tort, titkárává Andreas-Matyasik szlovák lelkészt választotta. Nagyon bízom benne, hogy azokat a szemé­lyi és tárgyi nehézségeket, amelyek a szlovenszkói magyar református lelkész! kar egy részét még terhelik, most már sikerülni fog a testvéri együttműködés szellemében megol­dani és a két egyház együttműködése szerves részévé válik az országaink közötti baráti kapcsolatok elmélyü­lésének. Meghalt Bánáss László veszprémi kát. püspök Kedden este a budapesti Irgalma- sok kórházában 61 éves korában el­hunyt Bánáss László veszprémi ka­tolikus püspök. Bánáss László már hosszabb ideje betegeskedett és hó­napok óta tartó szenvedés után hív­ta magához a Megváltó. Bánáss László elhunytét a magyar evangéli­kus közvélemény is mély gyásszal gyászolja meg, mert politikai és egy­házi magatartásával mindig arra tö­rekedett, hogy az egyházak és a tár­sadalmi osztályok között a békét le­hessen megvalósítani. Ezt az állás­pontját nemcsak a szószéken hirdet­te, hanem politikai magatartásával és egyházi viselkedésével, ahol lehe­tett, meg is valósította. A veszprémi püspökkel a demokrácia igazi barát­ja szállt a sírba, akit egyházi kü­lönbség nélkül Magyarországon min­denki megsíratott. Lelkész-iktatás diósgyórvasgyári egyházközségünkben Az elmúlt vasárnap, (10-én) ik­tatta be hivatalába a gyülekezet újonnan választott lelkipásztorát: Balikó Zoltánt dr. Vető Lajos ti- szakerületi püspök. Az ünnepi közgyűlésen, az egyházak kikül­döttein kívül üdvözölte az új lel­készt a diósgyőrvasgyári 17.000 dolgozó nevében Kovács János munkás-gyárigazgató és Hajdú Gyula, a diósgyőrvasgyári NIK kiküldöttje, a nagyüzemi! szerve­zet képviselője. — Balikó Zoltán működése elé nagy várakozással tekint a diósgyőrvasgyári mun- kásgyülekezet. Leiké szLe iktatás A marcalgergelyi evangélikus egyházközség örömmel tudatja, hogy f. hó 24-én, Fehérvasárnap d. e. 10 órai isteitisztelet kereté­ben iktatja be hivatalába Hering János esperes Síkos Lajost, a gyü­lekezet közfelkiáltással meghívott lelkipásztorát. Protestáns asszony szívesen ve­zetné özvegy pap háztartását vagy egygyermekes családhoz szívesen elmenne, ahol a férj és feleség hi­vatalba jár. Kevés díjazást kér. Választ a kiadóba kérünk. Istenkísérftés... Éjiéi felé járt az idő. A falu már régen elcsendesedett, nyugovóra tér­tek annak jámbor lakói. A korcsma azonban még hangos volt. bzabö Bertalan, Kiss Tamás és Kovács Vendel már alaposam a po­harak fenekere néztek. Igaz, hogy ez náluk nem volt szokatlan dolog. Ük voltak a laiu korlieiyei: ivasban, ve­rekedésben elsők. Vallásos összejö­veteleken viszont az utolsók. Kigú­nyolták, anyámasszony katonáinak tartották azokat a legényeket, akik bibliai közösségen résztvettek. A leg­több legény kitért előlük, mert kö­tekedők voltak és a verekedés hevé­ben hosszú, meies kötényük ami a csizmaszarból hamar előkerült a kés vagy a bicska. Mindenkit meglé- keléssel fenyegettek, aki csak az út­jukba került. A három közül a leg- duhajabb és egyben a legveszedel­mesebb Kiss Tamás volt, aki a szur- kálásokban is első volt. Most is ö volt a hangadó. Kemé­nyen az asztalra osapva nevesen ma­gyarázott társainak: — A három liter bort már készít­hetitek is, cimborák! Fél óra múlva itt leszek az öreg Jónás rektor fej- fájával... Az Isten éltesse őtl Ezzel felállott az asztaltól és bor- gőzös állapotban a sötét éjszakában elindult a temető felé. Abban fogadtak ugyanis, hogy el­hozza a nemrég meghalt Jónás tanító fejfáját a temetőből és vissza is viszi azt majd. Három liter bor volt a tét. Ezért még a poklok fenekére is lemenne Kiss Tamás. Éjfél után néhány perccel vissza is érkezett. Köténye alól elővette Jónás tanító fejfáját és büszkén mutatta meg társainak: — No, anyámasszony katonái, itt a fejfa. Csodálkozzatok! No, had igyák egy kis előleget, hogy erőt gyújthessek a további munkára 1 Társai töltöttek. Nem voltak szív­bajosok, de kissé megboizongtak, amikor meglátták a fejfát Tamás ke­zében. Szülte elérzékenyültek, ami­kor olvastak a felírást: Itt nyugszik: Jónás Sámuel tanító. Élt 71 évet. Maguk elé képzelték ősz tanítójukat, aki olyan sokat vesződött velük rossz gyermekekkel, amíg az írás-olvasás- tudományára tanította őket. Valósá­gos istenkísértésnek tartották társuk tettét. Szerették volna ezt megmondani, de a következő pillanatban Kiss Tamás már ismét kinn volt a fekete éjsza­kában. Ismét köténye alá dugta a fejfát, nehogy véletlenül valaki az utcán megláthassa. Ettől azonban nem kellett tartania. Az igazak álmát aludta a falu, sehol egy lélekkel nem találkozott. A hold éppen a sötét felhők mögé bújt, amikor Kiss Tamás ismét a te, metőhöz érkezett. Hirtelen vaksötét­ség lett. Csak tapogatódzva tudott tovább haladni a sírok között. így is bele-bele botlott egy-egy sírba. Valóságos síri csend volt. Feje kóvá­lyogni kezdett. Lehet, hogy a sok italtól, de az is lehet, hogy a féle­lemtől. Körülötte szomorú füzek ágait lengette a nyári szellő. A fűz­fák lengése úgy tűnt neki fel, mintha ott élő emberek mozogtak volna. Vé­gig futott hátán a hideg. Megborzon-' gott. Soha nem ismert félelmet, hi­szen a háborút is megjárta, de most a szíve vadul kalapálni kezdett. Alig várta, hogy a fejfát visszaszúrhassa. Most már a melle zihált, a szive őrül­ten kalapált. Nem ismert magára. Végre megta'álta a fejfanélküli sírt, idegesen, kapkodva szúrta vissza a fejfát, hogy azután meginduljon visszafelé. Ebben a pillanatban azon­ban úgy érezte, hogy egy Lépést sem tud tenni. Az volt az érzése, hogy va­laki megfogja őt hátulról. — Jaj, végem van, — kiáltotta ar- tikulátlan hangon és tehetetlenül esett rá a sírra. Másnap reggel holtan találták meg Kiss Tamást Jónás tanító sírján. Hosszú kötényét leszúrta a fejfával együtt. Ezt nem vette észre és ami­kor vissza akart indulni, azt gondolta, hogy a halott húzza Vissza őt. A hal­lottvizsgálat szívrohamot állapított meg. A falut rendkívül megrendítette az esemény, de legjobban Kiss Ta­más barátai: Szabó Bertalan és Ko­vács Vendel törtek össze. Belátták azt, hogy Isten nem csúfoltatik meg. Sikter László Is te n t i ss.t el éti-ve n ti 1949 április 24-én. Deák-tér 4 (ifjúsági), d. e. 9. Deák-tér 4 (úrvacsora), d. e. 10 Deák-tér 4, d. e. 11. Deák-tér 4 (evangél.), d. u. 5. Fasor, d. e. Yi 10. Fasor, d. e. 11. Fasor, d. u. 4. Üllői-út 24, d. e. 5410. Üllöi-út 24, d. e. 11. Rákóczi-út (szlovák), d. e. 10. Rákóczi-út, d. e. A12. Rákóczi-út, d. u. 4. Bécsikapu-tér, d. e. 9. Bécsikapu-tér, d. e. 11. Toroczkó-tér, d. e. 149. Óbuda, d. e. 10. Óbuda, d. u. 4. Rómaifürdő, d. e. 9. Böszörményi-út 2/a. d. e. 9. Böszörményi-út 2/a., d. e. 11. Böszörményi-út 2/a. (evang.), d. Diana-úti iskola, d. e. 9. Fóti-út 22., d. e. 5410. Fóti-út 22., d. e. 11. Fóti-út 22., d. u. 4. Tomori-úti iskola, d. e. 8. Zugló, d. e. 11. Zugló, d. u. 4. Thaly Kálmán-u. 28, d. e. 5410. Thaly Kálmán-u. 28, d. e. 11. Kőbánya, d. e. 5410. Kőbánya, d. u. 4. Simor-utca, d. e. 11. Dózsa György-út, d. e. 5410. Plachy Lajos Plachy Lajos Kékén András dr. Gálát György Virágh Jenő Kemény Lajos lnotay Lehel Fekete István Grünvalszky Károly Szilády Jenő dr. Fekete István Szabó Aladár Ruttkay Elemér Roszik Mihály Bujdosó János Bottá István Bottá István Dezséry László * t~ Glatz József o_ Kádár Gyula ■e u. G.Zsotér Bertalan V Danhauser László Jr Lehel László dr. v­id. Rimár Jenő é. id. Rimár Jenő el ifj. Rimár Jenő Schelz László * J­Ferenczy Zoltán Rezessy Zoltán dr. Halász Kálmán dr. ... 4 Majba Vilmos Korén Emil Szuchovszky Gyula 1 lnotay Lehel Kanada nem küld követet a Vatikánhoz A kanadai kormány — Truman elnök példájára — diplomáciai meg­bízottat akart küldeni a Vatikánhoz. Kérdést intézett a kanadai Egyesült Egyházhoz, amely az United Church Observer jelentése szerint az összes tartományi kiküldöttek bevonásával letárgyalta és elutasította a kormány javaslatát Így tehát Kanada nem A református presbitériumok megújítása A református Egyetemes Konvent elnöksége körlevelet intézett a gyü­lekezetek lelkipásztoraihoz és a pres­bitériumokhoz: vizsgálja meg magát az egyház minden testületé és nézze meg, hogy személyi összetételében alkalmas-e egyházkormányzati fel­adatának betöltésére. Alkalmat kell keresni a presbitériumok összetéte­lének megújítására. Egyházi zene Két jelentősebb evangélikus egy­házzenei produkciót hallottunk az el­múlt napokban. Az Ev. Lánygimnázium énekkara előadta Lübeck Vincent egyik kantá­táját. A szólókat is a gimnázium nö­vendékei: Molnár Éva és Dák Judit énekelték. Húsvét hétfőjén pedig a Lutherá- nia Vegyeskar hangversenyét közve­títette a rádió. Műsoron Bach: 6. sz. „Maradj velünk“ kantátája szerepelt. Nagyszerűen tolmácsolta az énekkar az emmausi vándorok Jézushoz inté­zett kérését (Luk. 24:29). A szólókat Sándor Judit (alt), Záhony János (tenor) és Kristófcsák Ernő (basszus) énekelték. Mindkét előadás Welder Jenő karnagynak és Zalánfy Aladár fő­iskolai tanárnak érdeme, akik ezeket a műveket betanították, vezényelték, illetve kísérték. 70 millió amerikai nein tartozik semltyen felekezethez sem. Ezek között kezdett az ameri­kai evangélikus egyház szorgos evangélizáló munkát, melyet másfél évi tervszerű munkával végeznek. küld diplomáciai megbízottat a Va- til. ánhtz Egyébként az Egyesült Államok protestáns egyházai :s újbó>( napirendre tűzték Truman elnök va likárn külön megbízottjának, Myron Tayloinak az ügyét. A protestáns saj‘ó tekintélyes orgánumai egymá P után követelik Taylor megbízását megszüntetését. tot VVVVVVXXXXXXXXXX Ó!> Külföldi protestánsok * magyarországi látogatása " A magyar református egyház meg­hívására június elején Magyaror­szágra érkezik E. Thurneysen pro­fesszor és Walter Liithi lelkipásztor, a svájci egyházi élet nemzetközi vi­szonylatban is kiemelkedő két kép­viselője. Több hetet töltenek Ma­gyarországon, meglátogatják a teo­lógiai főiskolákat és több evangéli- záción és különböző egyházi konfe­rencián is résztvesznek. — Ugyan­csak a legközelebbi hetekben várják Paul N. Garber svájci metodista püspök érkezését, aki a magyaror­szági metodista egyház budapesti országos konferenciáján vesz részt. Az erdélyi református egyházkerü­let hivatalos lapja, a Református Szemle jelenti, hogy Nagyváradon is megkezdte munkáját a lelkészek és egyházi alkalmazottak szakszer­vezete. A protestáns és a görögkeleti lelkészek közösen vesznek részt a szakszervezet életében. Az egyes csoportok vezetőségében dr. Szabó Lajos lelkész a szervezési és pénz­ügyi, dr. Benedek Imre egyházkerü­leti tanácsos a kultúr-felelősi meg­bízatást vállalta. Evangélikus Élet A> Ország»« Lulber Szövetség Lapja Szerkesztésért letel: Dr. H. Gaud) Lásztá főszerkesztő Szerkesztő: Dezséry László Szerkesztőbizottság: Dr. GeleJI Dezső, Gr«á Gyula. Dr. Crimes» Károly. Szerkesztőség: Budapest. IV., Fehérhajó u. 8—1« II. I Telefon: 180—051 Kiadóhivatal: Budapest. IV., Fehérhaió-u. 8—10. létem. 7. Felelős kiadó: Sale Károly Előfizetési árak: Negyedévre: 12 It Félévre: 24 ft Egészérre: 48 11 Postatakarékpénztári csekkszáma: 28.411. Hirdetések árai milliméter soronként 2.50 forint Fflggetlen-nyomda, Budapest. EStrős-n. II Felelős: FSIdi Vilmos vállalatvezető

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents