Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)

1949-01-01 / 1. szám

I Evangélikus Elet I színházi levél A karácsony előtti premier-öz'ön- ben, amelynek során két magyar, két amerikai és egy francia szerző került színre, a legjelentősebb ese­mény mégis a „Talpalatnyi föld“ című film bemutatója volt. Ezzel a filmmel — nem túlzunk — az úi magyar film született meg. Miután már ezt a jelzőt is többször leírtuk, hogy ez szinte már hitelét is veszti, rá szeretnénk mutatni arra a kü­lönbségre, amely a „magyarul be­szélő film“ és a „magyar film“ kö­zött tátong. Eddig bizony leginkább csak magyarul beszélő filmeket ké­szítettek és ezek a filmek a múltban szinte szolgai módon másolták az osztrák-német filmipar szirupédes, giccses és naív romantikájú alko­tásait, vagy pedig a francia filmek úgynevezett lelki élményeket fotogra- fáló módszereit. Amikor egy-egy filmvállalkozó — a múltban — el­határozta, hogy filmet készít, e két lit között választhatott. Nem kell mondanunk, mind a kél út helytelen, egyik sem fejezte ki a sajátos ma­gyar lelkiséget és még azok az úgy­nevezett „sírva-vígadó“, huszáros- kodó, „gentriskedő“ filmek is leg­feljebb a magyar tájat fotografálták, — de milyen távól voltak a magyar nép leikétől! A Talpalatnyi föld az első magyar film, amely minden kockájában ma­gyar és valóban magyar ég borul az emberek, a szántóföldek, mezők és a kis falusi házak fölé. Szabó Pál re­gényének kitűnő filmváltozata ez, mely — kivétel, erősíti a szabályt -— megcáfolni látszik azt a tételt, mi­szerint az írónak más műfajban el­gondolt alkotását nem lehet úgy át­menteni — például a filmszalagra —, hogy az irodalmi és művészi értéke el ne vesszen. Bizony, lehet, csak művész-kézzel kell hozzányúlni a fel­adathoz; milyen egyszerű, milyen tiszta és világos lesz minden. Góz Jóska históriája játszódik le előttünk, a szegény földművelő paraszté, aki a zsírosparaszt lakodalmáról meg­szökteti a menyasszonyt, az ő régi szerelmes mátkáját, hogy azután ve­rejtékével, szinte utolsó csepp erejé­vel harcoljon az egy falat kenyérért és a boldogabb, -jobb életért. A tör­ténet hátterében az 1930-as évek ma­gyar falujának minden keserve, baja és szégyene kiált. A csendőr­szuronyok erőszakával fenntartott nagybirtokok árnyékában szenvedő, de már forradalmi tettre kész sze­gényparaszt szembefordulása a zsí­rosparaszt és a nagybirtokosok szövetségével, ez a jól megkonstruált, kitünően és érdekesen pergetett cse­lekmény belső igazsága, amelynek hívatott tolmácsolói azok a színé­szek, akik e filmben valóban a realista filmjátszás eszméjét igyekez­tek megközelíteni. Szirtes Ádám, nemrégen még parasztlegény volt és most a Jupiter-lámpák fényében mu­tatkozik meg fejlődésre képes szí­nészi ősereje, Mészáros Ági, az egy­kori naivából komoly színésznővé érett művésznő teljesítménye, Leho- tay Árpád, Egri István, Pataki Miklós, Molnár Tibor és egy sereg ktűnő színész együttese, Bán Frigyes rendezői keze alatt valóban csodát művelt. „Úri muri" a Nemzeti Színházban Hangulatában és levegőjében M ó- r i c z Zsigmond „Űri muri“-ja, amely most az eredeti formájában kerülhetett színre, nagyon hasonlít Szabó Pál filmjéhez. Mind a ket­ten realista módon rajzolják a volt magyar életet, amelybe belefulladt minden nemes és jobbat akaró szán- dék. A Móricz-repríz értékei R a j- c z y Lajos, aki a bővérű és nagy indulatú földesurat játssza, T o m p a Sándor kuruc parasztja, S o ni 1 a y Artúr (aki az „úri osztály“ ellágyuló dekadenciáját jelenti a színpadon). Mészáros Á£i (aki valósággal idillikus levegőt teremt maga körül e fojtott, nehéz levegőben), majd Szőré nyi Éva, Ungváry László, Pécsi Sándor, Gázon Gyula, M a k 1 á r y Zoltán és a töb­biek egy elmerült világ panoptiku­mának figuráit mintázták meg töké­letesen. „Az ítélet éjszakáj’a" a Madáchban Háy Gyula túlhevített forróságú drámája, „Az ítélet éjszakája“ a Sztálingrád utáni Németországba vi­szi a nézőt és azt a tételt bizonyítja, hogy ha a német szociáldemokrata ve­zérek ismét visszaforgathatnák a történelem kerekét, újra nem a for­radalmi munkástömegekkel, hanem a kapitalistákkal szövetkeznének s ez az út ismét és kivédhetetlenül a fasizmushoz vezetne. Remek figu­rák népesítik he a színpadot, bár ezek mozgásának gátat szab Háy Gyula okos tanítanivágyása. Le ho- t a y Árpád, Tapolcz ay Gyula, Dávid Mihály, Kemény László és Ruttkay Ottó & a fiatal Ádám Éva vállalt magára nagy feladatot. Az „Ócskavas nagyban" a Kis Kamarában K a n i n amerikai vígjátékíró a „másik Amerika“ arcát mutatja be, azét az Amerikáét, amelyért Eme rsontól Thornton W i 1- deren át Upton Sinclairig a humanista és szocialista írók egész sora harcolt és harcol. Kanin merész torzképet rajzol egy self made mail­ről, a gátíástalan harácsolás egy visszataszító típusáról. Az új világ­háborúra spekuláló nagyvállalkozó trösztje számára az európai harcte­reket akarja kirabolni, hogy új ágyúkat önthessenek, új tankokat készítsenek. Meghökkentő cinizmus­sal és dermesztő művcletlenséggel, kegyetlen erőszakossággal tör a célja felé. ttját egy kis nőcske ke­resztezi, aki előtt egy haladó szel­lemű újságíró megnyitja az igazság kapúját. Remek színház, kitűnő shaw-ízű komédia, pompás szerepek, ezt mondhatjuk a Kis Kamara új­donságáról, amelynek színészi hősei T u r a y Ida, Szakács Miklós, Uray Tivadar, V á r k o n y i Zol­tán. „A földi paradicsom" a Vígszínházban A cím talán csak azért találó, mert a Vígszínház gazdáinak talán valóban földi paradicsomot jelent a darab előadása, lévén az amerikai Rímből készült vígjátéknak hatalmas kasszasikere. Ez sok mindenért kár­pótol, de azért mégsem mindenért! Két vidéki leány Newyorkba költö­zik és egy pincelakást vesz ki, amely azelőtt kéteshírű hölgy bérlete volt. Ebből indul cl a zenés bonyodalom, amely nein szűkölködik sok robbanó __ s a szó szoros értelmében rob­banó — poénben. Az elméseié* ötle­tes Királyhegyi Pál dolgozta át a vígjátékot, Hajdú Júlia zené- sítette a darabot, amelynek fősze­replői Tolnay Klára, Kiss Ma­nyi, Szabó Sándor, R á t h o n y i, Keleti László, A 1 f o n z o és a Vígszínház apraja-nagyja — de in­kább csak az apraja. A z ötödik premier, amelyről szólni akartunk: Lét ráz francia becsület- rendes író „Két bolond egy pár“ című bohózata, amely azonban nem válik Létraz mester becsületére. Os­toba és korlátolt helyzet- és szóvicc­komikumra épült bohózat, amelynek a legfőbb trükkje az, hogy a fő- kómikus három felvonásra női ru­hába öltözik és meglehetősen kínos helyzetbe hozza partnereit és a né­zőket. Stób Zoltán Magyarországi evangélikus egyházegyetem ad. 185/11/1948. Pályázatmeghosszabbítás Az általános iskola vallástani tankönyvekre kiírt pályázat ha­táridejét 1949. évi február Jió 28-ig meghosszabbítom, hogy a pályázóknak ideje legyen a kül­földről beszerzett és kérésükre általam rendelkezésükre bocsá­tandó vallástani tankönyvekbe való betekintésre, ami a vallás­tani tankönyvügy tökéletesebb megoldásának érdekét szolgálja. Budapest, 1948. évi december hó 18-án. Kuthy Dezső s. k. ny. pjispök, az egyet, tanügyi biz. elnöke. Január 5., SZERDA: Az evangélizáció. ADJUNK HÁLÁT, hogy az evangélizációt egyre több helyen fogadják örömmel. VALLJUK MEG ÉS BÁNJUK MEG, hogy sokszor nem Isten országá­nak terjedéséért és lelkek üd­vösségéért szolgáltunk az evan- gélizációval, hanem más érde­kekkel kopcsoltuk össze és így megerőtlenítettük. KÖNYÖRÖGJÜNK, ■ hogy Isten küldjön Szentlélekkel teljes evangélistákat; hogy aiz evangélisták egységben együttmunkálkodjanak; hogy a lelkészek és gyülekezeti munkások részére tartott evan- gélizációikat különösképen áldja meg az Isten; hogy az evangélizáció országszerte kibontakozzék, nem csak a pro- , testánsok, hanem a katolikusok és a többi felekezetek felé is. IGÉK: Fii. 2:2—4; Csel. 8:18—24; II. Kor. 5:10—20; Csel. 6:7. Január 6., CSÜTÖRTÖK: A felsőbbségek. , ADJUNK HÁLÁT, hogy Isten a világtörténelemmelk is ura és minden hatalmasság Isten szolgája az Egyház ja­vára; hogy nálunk az evangélium sza­badon hirdethető. VALLJUK MEG ÉS BÁNJUK MEG, hogy Krisztus Egyháza sokszor mulasztotta el a könyörgéseket, imádkozásokat esedezéseket és hálaadásokat a felsöbbségekért; nem tett hiteles bizonyságot ar­ról a kapcsolatról amellyel Isten az ö üdvtervében az egyházat és az államot összekötötte. KÖNYÖRÖGJÜNK, hogy a hatalmasságok! világszerte isten Igéje szerint „a jók jutal­mazására és a gonoszok meg­büntetésére“ használják hatal­mukat; hogy a megújuló egyházakban felragyogó Krisztus üdvösséget jelentsen a hatalmasságok szá­mára is; hogy az országok vezetőinek Isten mutassa meg a békesség útját, hogy elkerülhessünk egy újabb háborút, helyreálljon a nemzet­közi együttműködés és az evan­gélium szabadon hirdettessék. IGÉK: Róm. 13:1—6; I. Tim. 2:1—4; I. Pét. 2:13—17. Január 7., PÉNTEK: A misszió. ADJUNK HÁLÁT, hogy mind a zsidó-, mind a po- gánymisszióért való felelősség tudata ez egyházakban minden­felé növekedőben van; hogv különösen Távol-Keleten és általában a színes népek között az Egyház hatalmasan terjed. VALLJUK MEG ÉS BÁNJUK MEG, hogy jelenleg a magyar keresz- tyénségnek nem szolgálnak misz- szionáriusai a külmissziói me­zőkön; hogy a fehér keresztyénség még mindig nem tudott teljes önzet­lenséggel odaállni a színes test­vérek mellé; • hogy Izráel kérdésében sem tud­tunk mindmáig Krisztus szere- tetének evangéliumi alapjára helyezkedni. KÖNYÖRÖGJÜNK, hogy Isten adjon új munkásokat és nyisson kapukat a magyar külmisszió számára; hogy a gyülekezetek ébredjenek új felelősségre a zsidó- és po- gánymisszióért; hogy egyházaink a missziói szol­gálatban tudjanak egymással testvéri egyességre jutni és a botránkozúsokat szülő ellentéte­ket kikerülni; tudjanak új misz- sziói intézeteket létesíteni és az öncélúság állapotából kikerülve, misszionáló egyházakká válni; hogy Krisztus evangéliuma min­ijén nép közé eljusson. IGÉK: Luk. 24:45—49; Csel. 1:6—8; Róm. 11:12—15; Csel. 13:1—5, 12. Január 8., SZOMBAT: Isten országa és az ő igazsága. ADJUNK HÁLÁT, hogy az Egyháznak nemcsak meg­feszített, meghalt, feltámadt és mennybement, hanem eljövendő Krisztusa is van. VALLJUK MEG ÉS BÁNJUK MEG, hogy életünkből és bizonyságtéte­lünkből végzetesen hiányzik Krisztus visszaváltsa, Isten or­szágának és az ő igazságának evangéliuma. KÖNYÖRÖGJÜNK, hogy az Isten országának és az ő igazságának evangéliuma ai ke­resztyén tanítás központjává tudjon válni; hogy a hívők az ő Urukat vissza­várván, tudják képviselni és a gyülekezetekben megvalósítani aiz Ö országának igazságait és megoldásait; hogy az Egyház a maga erőtlen­ségét és csődjét alázatosan meg­vallva, egyedül az ő mennyei Fejétől várja minden ö Ígére­teinek beteljesülését. IGÉK: Mát. 6:33; Kol. 3:1—11; Tit. 2:11—14; Fii. 3:10—21. Január 9., VASÁRNAP: Számos gyülekezetben az imahét befejezésekor a keresztyén egy­ségről szól az igehirdetés („Hogy mindnyájan egyek legyenek, hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem...“). Ahol csak lehetséges, tartsanak a hívek közös úrvacsorái isten­tiszteletet, közös úrvacsoravélel- lel. * 0 LUTHERáNia harmadik hangversenye Advent negyedik vasárnapján han­gulatos, változatos és gyönyörködtető programmal megrendezett hangver­senyt hallgatott végig az öreg Deák­téri templom hálás közönsége. Az első két hangverseny nagy klasszikus szerzői után, kortársaink alkotásait szólaltatta meg az orgona s a legnagyszerűbb egyházi kórus. A szerzők tekintetében is uralkodó volt a változatosság. Francia, angol, magyar szerzők müveit és alkotásait hallgattuk. Közben magyar szerzők nép-ének áldolgozásait is. Legnagyobb sikere megítélésünk szerint Sulyok Imre: A dicsőség ki­rálya c. művének volt. Ez a négy­szólamú vegyeskarra komponált mű a nagyszerű hangverseny fölé ke­rült. Szövege és muzsikája egyfor­mán pompás és tökéletes. A mu­zsika egészen egyházi, egyben töké­letesen magyar és egészen keleti hangzású. Fülnek és értelemnek egy­formán gyönyörűséges volt. XVeltler Jenő és kórusa szívét adta bele en­nek megszólaltatásába. Az eredmény páratlanul nagy volt. Sándor Judit és Luhn Otti szóló­énekei nagyban emelték a hangver­seny belső értékét. • Zalánfy Aladár igen megörvendez­tette híveit, barátait és hallgatóit. Frank César és Arthur Bird művei­vel önmagának némi engedményt tett. A zene szolgálatának ez a nagy alázata feledhetetlenül öregbítette az említettek vele szemben élő elisme­rését, értékelését és szeretetét. A Lutheránia egészének a templomi gyülekezet köszöni a kedves kará­csonyi énekeket. Minden otthonba el­vitetett ez a hang. A szeretet muzsi­káinak ez a tolmácsolása, mint a gyülekezet felé szóló beszéd és pré­dikáció nem téveszti el hatását. A hangversenynek volt azonban némi disszonánciája is.. Éles és határozott tiltakozást je­lentünk be ama kísérlet eilen, ame­lyet az egyes számoknak Igével tör­ténő bejelentésével kapcsolatban ész­leltünk. Sem a liturgia, sem a zenei áhítatra berendezkedett lélek nem tűri azt a cselekedetet. Különösen helytelen volt az a járás-kelés, amely a bejelentések előtt történt. A laikus bejelentő a püspöki székből tizenkét­szer kelt ki és fáradt a felolvasó asztal elé. Méltatlan és disszonáns szolgálat volt. Ennek ellenére s mindent egybe­foglalva ez a meghitt hangulatú adventi-karácsonyi zenei áhítat temp­lomunk történetében és a Lutherá- niának minden hálát kiérdemlő szol­gálatában nagyon sokáig emlékezetes marad. Dz Országos Luther Szövetség 1947/48. évi jelentése 1947 április hó 19-én tartottuk leg­utóbbi közgyűlésünket. A semmiből és a semmivel kellett mindent újra­kezdenünk. Az akkor Budapesten megtartott „Evangélikus Hét“ evangé­likus egyháztársadalmunk tömegeit mozdította meg. De tömegekre nem épített az Űr, ezért mi sem. Az Orra és az Orbán egyesek munkájára szo­rítkozott minden tevékenységünk az Űr ügyéért és kicsinyeiért. Mindenekelőtt teret adtunk és ke­retet szolgáltattunk az árvamunkának, megalkotva az árvaszakosztályt, rá­bízva a munkát Jakus Imre országos, árvalelkészre, aki munkájáról külön számol be. A szövetségi munkához „Hármas kötél“ címen munkaprogramot ad­tunk ki, a tudnivalókhoz pedig kör­leveleket. Két ízben egyházvédelmi szakosztályunk „Lapszemlét“ is bo- csájtott ki különösképen a vidék tá­jékoztatására. , Lelki munkánk főképen az „Evan­gélikus Napok“ keretében és kiszál­lásaink alkalmával folytak a gyüle­kezetekben, amikor is evangélizáló igehirdetéseket és evangélizáló elő­adásokat tartottunk, így: Lelki munkánk szolgálatában meg­indítottuk a „Hit - és Tudomány“ zsebkönyvtár Sorozatot, melynek első kötete dr. Podmaniczky Pál egyetemi tanár előszavával dr. Reök Iván mun­kája: „A szellemi világ“ címen. Má­sodik kötete dr. Jánossy Lajos egye­temi tanár előszavával, ugyancsak dr. Reök Iván munkája: „Boldogság és szenvedés“ címen már sajtó alatt van. Harmadik kötete Somló Endre gépészmérnök munkája lesz: „Ronts, és építs“ címen. A legjelentősebb munkánk a leg­csendesebb és a legmindennaposabb, mert a mindennapi élet zajtalan terü­letén, de mégis az életért való küzde­lemben folyik. Ez pedig az ügyek, híveink és a gyülekezetek ügyeinek szolgálata. A múlt évben 515 ügyet iktattunk be 1947-re, 1948-ban a mai napig 623 ügyünk van elkönyvelve.. Ezeknek az ügyeknek legtöbbje tá­mogatás, a legkülönbözőbb kérések támogatása. Sok volna leírni, sok. volna elmondani. Az árvaügy Szolgálatán kívül, Szö­vetségünk közreműködésével léte­sült főiskolai leányotthon Budapes­ten, Dezséry László egyetemi lelkész: vezetésével, valamint a Mátraszent- istváni üdüllőotthon Jakus Imre árvalelkész vezetésével. Mindezekhez az Űr kegyelméből és az Űr segítségével kerestük a lehető­ségeket és építgettük a kapcsolato­kat. Nem a nagy dolgokban, liánén* az apró szolgálatokban juttatott ré­szünkre lehetőségeket az Űr, de ezek a mindennapos szolgálatok azok, ahol rajtunk, Szövetségünkön keresztül az Űr rejtetten és csodálatosan műkö­dik Hisszük, hogy az Űr Jézus Krisztus, akinek hitünk szerint szolgálunk, min­den dolgunkat jóra fordítja, mert mindezt rajtunk keresztül Ö cselekszi, övé a dicsőség és a hálaadás minden­koron! Dr. Gyímesy Károly s. k.„ a Szövetség lelkésze­Evangélikus Élet Az Országos Luther Szövetség Lapja Szerkesztésért telel: «Dr. H. Gaudy László tőszerkesztő Szerkesztő: Dezséry László Szerkesztőbizottság: Dr. Geieji Dezső, Groó Gyula, Dr. Gyimesy Károly. Szabó József, Túróczy Zoltán. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Fehérhajó-u. 8—10. II. t Telefon: 186—651 Felelős kiadó: Sülé Károly Előfizetési árak: Negyedévre: 12 ft Félévre: 24 It Egészévre: 48 It Hirdetések árai milliméter soronként 2.50 forint. Független-nyomda, Budapest, Eőtvős-u. 12 Felelős: Földi Vilmos vállalatvezető l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents