Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)
1949-04-09 / 14. szám
XIV. évfolyam 14. szám Egyes szám ára Lforinjfc au-r "h EVANGEL r Drt^olynok úrnők B^kéiyegtrb»# ft^kéo z i u • 1949 április 9. gr El E AZ ORSZÁGOS LUT-SZÖVETSÉG LAPJA Jézus Krisztus virágai Irta: Gaudy László Történelmi tény, hogy Jézus krisztus kapta az első virág- önyeget. Akik virágaikat az út- stre dobálták, önfeledt lelkese- sükből — és a Megváltó iránti f ízatukból, áhítatukból cselekedik ezt. Soha Jeruzsálem ilyen di- föségcs napot nem ért meg. ! Jézus szeme látott sok mindent fár a földi élet vonatkozásaiban. lábai elé szórt virágokon nem kiadalittasan lépeget tragikus dicsősége felé, hanem az emberek Jselekedete felé nézőén, azt nézegetve, mérlegelve és megítélve. Azóta nemcsak virágvasárnap, |unem sok más vasárnapon virágdíszbe öltözködnék a templomi ol- Irok, ahol immár Jézus teste és Ire áll készen megtérő híveknek j délül és táplálékul a hűnícsátó kegyelem reménységéiben. 1 Egyházi énekeinkben milyen fakran csendül fel régi és új ekköltők szövegeiben ez a né- iiy sor s a régi s a mai ember szeletének szárnyán múltban és Jenben nézheti Jézus Krisztus írágait. Néma, letört virágok, tain csak órákig élő gyönyörűségek, a szeretet szimbólumai, de gyben mindenki számára meg- gondolkoztató és emlékeztető látványosságok. Faluhelyen és városszéleken ezekben az órákban az első virágokat féltő szeretettel tördelik és Vágják le. Kézbefogja aggastyán és gyermek s gondolkozik azon, kinek adja, vagy hová helyezze? A világ keresztyénsége pompázatos kertek virágaiban keresi gyönyörűségét a tavasz első melengető hullámainak jöttén s az a hang, amely Jeruzsálemben először adta ki a lelkesedésből megszületett parancsot: Minden fának és minden virágnak díszét és ékességét szórjátok Krisztus lábai elé, a mai emberi lelkekben újra felcsendül. Jézus Krisztusnak vájjon kel- lenek-e ezek a virágok? Azok az örömet kiváltó hírnökök, amelyek rinden embert mosolyra és reménységre derítenek. Szépek a lirágos oltárok, mindenki gyö- lyörködjék benne. De Jézus Kriszta más virágokat is kíván éppen ma élő emberektől. Olyan virágokat kíván, amelyeke! az ember lelkének és szívének [kertjéből kellene letörjön. Amelyekben az önző ember csak egymaga gyönyörködik. Nagy lelki és szívbéli áldozatokról van szó. Jézus Krisztus ezért a hiábavaló világért mindenét odaadta, amikor a virág- szőnyeges úton elindult a tragikus sorsát befejező bűnös város felé. Ennek az eseménynek az emlékei nem a mai emberek szeme- láttára viharzottak el, de ami ott akkor történt, hangjában, történéseiben, csalódásaiban, szomorúságaiban, azok számunkra mind megelevenednek s hozzánk ma élőkhöz is megismétlődik a parancs: hiányzik a te virágod Jézus virágszőnyegéből. Korunk gyermekei többször hallották ezt a szót: bombaszőnyeg. Ijesztő szó, katasztrofális élmény volt sok millió ember számára. A virágszőnyeg, mint emlék szép. Dicsőséges napot jelent a világ élete és az emberek jövője szempontjából. Csak egynek jelentett halált. De az egész világnak életet jelentett. Örök életet. Felvirradóban van a virágvasárnap hajnala s ahogy felvirrad erre a napra hitetlen és hívő, pogány és Istennek élő, ránéz az első szemébe ütköző virágra. Vájjon mit lát benne? Az az ember, aki virágvasárnap- jának első virágjában Jézus Krisztust látja meg, boldog és örül s boldogsága, öröme hihetetlenül megnövekszik, ha élménye után le is térdel, szemét lezárja, kezeit egymásba kulcsolja és imádja Krisztusát, a virágszőnyeg kellős közepén. Szenvedésben engedelmes, Kísértésben győzedelmes, Jézus Krisztus légy kegyelmes. Rám a bűn, mint tenger árad, Kísértésnek tüze támad, Nincs segítség, csak ten álad. A magyarországi protestáns egyházak virágvasárnapi felhívása Szeretett Testvéreink! A magyarországi evangéliumi ke- resztyénség felelős őrállói virágvasárnap ünnepén testvéri közösségben fordulnak az evangélium híveihez, hittel ismételve meg az apostoli köszöntést: Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Ür Jézus Krisztustól. Emlékeztetünk mindenkit a mi el nem veszíthető békességünkre, melyet így hirdet nekünk Pál apostol: „Megigazulván azért hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által.“ Ebben a békességben szolgálunk, ezért újra meg újra könyörgünk s ezt szakadatlanul hirdetjük szavunk és magatartásunk által. A nekünk adott kijelentés szerint a békesség evangéliumának készségében kell járnunk. Reánk nézve egyedül döntő mindig az Ige világos parancsa: „Intelek azért mindenekelőtt, hogy tartassanak imádságok, esedezések, hálaadások minden emberekért, királyokért és minden méltóságban tevőkért, hogy csendes és nyugodalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel“. Etuick az intésnek abban is engedelmeskednünk kell, hogy szót emelünk a béke ügye mellett. Valljuk egyi^t az Ige szerint, hogy: boldogok a békességre igyekezők. De közös, minA magyarországi református egyház nevében: Dr. Balogh Jenő sk., a dunántúli egyházkerület főgondnoka, az egyetemes konvent és a zsinat világ elnöke. Dr. Szentpéteri-Kun Béla sk.. a tiszántúli egyházkerület főgondnoka, az egyetemes konvent és a zsinat világi alelnöke. Dr. R'iss Roland sk., a dunamelléki egyházkerület főgondnoka. Horváth Elemér sk., egyházmegyei gondnok, a tiszán- inneni egyházkerület főgondnok- helyettese. Dr. Révész Imre sk., a tiszántúli egyházkerület püspöke, az egyetemes konvent és a zsinat lelkészi elnöke. Dr. Enyedy Andor sk., a tiszáninneni egyházkerület püspöke, a zsinat lelkészi alelnöke. Bereczky Albert sk., a dunamelléki egyházkerület püs-. pöke, az egyetemes konvent lelkészi alelnöke. Győry Elemér sk., a dunántúli egyházkerület püspöke. Az Osztrák Evangéliumi Egyházalkotmány reformja: Ausztriában közös egyházi szervezetben élnek az evangélikus és református hitvallású hívek. Az egyház alkotmányát az 1861-ben kiadott császári pátens szabályozta. Alulról fölfelé nagyjából megvalósultak a zsinatpresbiteri elvek, az egyház legmagasabb szervében azonban, az ú. n. Egyházi Főtanácsban súlyos tőréit szenvedtek. Az Egyházi Főtanács tagjait ugyanis a közoktatásügyi miniszter nevezte ki. Már a két világháború között mozgalom indult meg ennek a visszásságnak a megszüntetésére. De a reformot megakadályozta Ausztria német inváziója. Végre 1947 októberében és 1949 januárjában összeülhetett a zsinat és megalkothatta az osztrák evangéliumi egyház új alkotmányát. Az új alkotmány mintaszerűen érvényesíti a zsinatpresbileri elvet, és a két különböző hitvallás autonómiáját és együttműködését. Az evangélikus egyház élén ezentúl püspök fog ál- lani, — élethossziglan választják. A református egyház elvetette a püspöki címet. Az osztrák reformátusok legfőbb egyházi szervének tagjai: a két szuperintendens és a zsinat által választott két lelkészi és két világi képviselő. A két egyház egységének biztosítására a közös ügyek elintézésére hatévente közös zsinatot hívnak össze. Az együttműködést a zsinatok között is biztosítani fogja a két egyház képviselőiből álló állandó közös bizottság. Az új alkotmány legkisebb részleteiben is következetesen megvalósítja a „laikusok“ egyenrangúságát, az egyetemes papság elvének megfelelően. A magyarországi evangélikus egyház nevében: Dr. Retök Iván sk., egyetemes felügyelő. Dr. Mády Zoltán sk., a dunáninneni egyházkerület felügyelője. Margócsy Emil sk., a tiszai egyházkerület felügyelője. Dr. Vélsz Aladár sk., a dunántúli egyházkerület felügyelője. Dr. Adamkovics Ágost sk., a bányai egyházkerület felügyelő- helyettese. Túróczy Zoltán sk., a dunántúli egyházkerület püspöke, az egyetemes közgyűlés egyházi elnöke. Tekintettel arra, hogy a püspöki körlevél, amelyben a pásztorlevél szövege hivatalosan meg fog jelenni, előreláthatólag Virágvasárnapig nem érkezik meg az egyes lelkészi hivatalokhoz, egyházunk vezetősége czden evangéliumi keresztyén emberhez és gyülekezethez szóló felhívásunk „mindenekelőtt“ az, hogy vi- rágvasárnapon, a békesség Fejedelmének, a mi szelíd és alázatos Urunknak, a gonoszt jóval meggyőző Krisztusunknak ünnepén tartsunk könyörgéseket gyülekezeteinkben minden emberért, a népek minden vezetőjéért, az Igében kapott Ígéretben reménykedve, hogy: csendes és nyugodalmas életet éljünk. < Végezetre köszöntünk mindenkit az Igével- ..Maga pedig a békességnek Ura arfjon nektek mindenkor minden tekintetben békességet. Az Or legyen mindnyájatokkal.“ (II. Thess. 3:16.) Szabó József sk., a dunáninneni egyházkerület püspöke. I)r. Vető Lajos sk., a tiszai egyházkerület püspöke. Benkóczy Dániel sk., a bányai egyházkerület püspökhelyettese. Dr. Kiss Ferenc sk., a magyarországi szabadegyházak szövetségének elnöke. Dr. Somogyi Imre sk., a magyarországi baptista egyház elnöke. Szécsey János sk., a magyarországi metodista egyház h. szuperintendense. úton kéri a lelkészeket, hogy a fentebb megjelenő pásztorlevelet Virágvasárnap szószékről olvassák fel és az istentiszteleten a béke megőrzéséért imádkozzanak. VLacjtypítdtk üfttoefdísz Minden időben éles különbség volt ez ünnep megítélése tekintetében a protestantizmus és katolicizmus közölt. A katolicizmus munkanapnak minősítette ezt a protestántizmus számára legnagyobb ünnepnek tekintett napot. A nyugati protestántizmus liberális és racionális időiben is különös melegséggel ünnepelte a nagypénteket. A magyar protestántizmus puritán és langymeleg tömbjei századunk kezdetei óta különös felkészültséggel ünnepelte ezt a napot. Az erdélyi református töm'hök ezt az ünnepet nagy áhítatban szokták megütni s a testi böjtöt is komolyan veszik egy évben egyszer. Az erdélyi szász evangélikus egyházak ezen az egy ponton vettek át magyar egyházi hatást. A magyar közigazgatás ünnepnek deklarálta a protestántizmus kedvéért a nagypénteket. Ez a rendelkezés néhány évig volt életben. A ma kiadott kis naptárokban is feljegyeztetett az a tény, hogy a protestánsok ünnepei. .. : a nagypétek stb. Templomaink valószínűen zsúfolásig megtelnek ezen az ünnepen. Papjaink egész napon az oltárnál fognak szolgálni. Viszont sok hívünk munkahelyén fog dolgozni s azt hajtogatja magában: miért dolgozom ezen a napon? Gyakorlatból tudjuk azt, hogy az egyik lapknnszern, amely a Magyar Dolgozók Pártjának legtöbb kiadványát adja ki, minden olyan alkalmazottjának, aki istentiszteletre akart menni, erre az időre munkafelmen- tést adott. Több hivatalról, gyárról és üzemről tudjuk ugyanezt. Abban a reménységben élünk, hogy ebben az évben is minden templomba kívánkozó lélek élhet a kérelem jogával és igen valószínűen felmentést kaphat az istentisztelet idejére. Városi és falusi gyülekezeteinkben nem egy istentisztelet tartatik ezen az ünnepen. Van kora reggel, a délelőtti órákban, délután és az esti órákban istentisztelet. Egyházunk sok alkalommal nyitja meg a templomaitokat azért, hogy minden hívő megtalálja munkája és elfoglaltsága szerint a templombamenés lehetőségét. S amíg ez a nap reánk váriad — akik még addig élünk —, lélekben és testben készüljünk fel arra a napra, amely a magyar protestantizmusnak valóban a legnagyobb ünnepe. Az 1949. év virágvasárnapján.
