Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)
1949-02-19 / 7. szám
3 Evangélikus Elet JlaiUtes&k, ftds&ziá, a béke. tyyea külföldi egyházak életében I Franciaország Az egyház világszerte tapasztalható ébredezésének jele, hogy a laikusok nemcsak az egyházkormányzati és gazdasági kérdések iránt mutalnak érdeklődést, hanem mind tevékenyebben vesznek részt annak lelki munkájában is. Egymásután állítják fel az olyan intézéteket, amelyekben egyházi szolgálatot végző laikusok nyelhetnek kiképzést Eeb- . ruár elsején nyílt meg Strnssburg- ban a Martin Bucer intézel. Itt gyű lekezeti szolgálatra, hitoktatás, sze- retetmunka végzésére képeznek ki laikusokat. Bárki jelentkezhet, ha 18-ik életévét betöltötte, középiskolai végzettséget tud fe'mutatni és benső indítása van a szolgálatra. Az intézetet az evangélikus és református egyházak közös támogatásával állították fel. Vezetőségében a teológiai fakultás dékánja és a szabad egyházak megbízottai is részt vesznek. India Az indiai missziói társaság legutóbb kiadott munkajelentésében arról számol be, hogy 'mióta India politikai függetlenségét elnyerte, minden tervükből és munkájukból egg ú/ hang csendül ki hatalmas dolgokat várnak Isten részéről. Az előző munkaév legfontosabb feladata a falvakban megindított evangélizáció és a müveit hinduk megnyerésére törekvő munka volt. Legkiemelkedőbb jelentőségű esemény a decemberben tartott, India összes egyházait egybefogó gyűlés volt. Itt egészen közeli kapcsolatba került egymással a misszió ügye és az egyház. Érezni lehetett, hogy eljött az a pillanat, amikor a missziói munka és az egyházi munka egészen egybeolvad. A konferencia nyomatékkai ajánlotta, hagy az indiai missziói társaság (National Missionary Society of India) munkáját India minden egyháza missziói akaratának egységes kifejezéseképen vallja a magáénak. Csehszlovákia kereszten meghalt Krisztus nagy fájdalmak közt hareolt és szenvedett meg érte. így kellett a békességért hurcolniuk mindazoknak, akiket Isten arra elhívott. A békéltetés szolgálatát az egész világon végeznünk kell. Van-e mi ennél nagyobb és dicsőségesebb íeíadat?“ Spanyolország A „Pro Hispánia“ c. francia lap hírei alapján közli az Ökuménikus sajtószolgálat: A madridi protestáns ifjúság a nyár folyamán az Escurial hegységben szervezett nyári tábort. Sevillában úi templomot épített a református egyház. A barceloniai evangélikus egyházközség idén ünnepli 80 éves fennállását. Ebből az egyház- községből indult ki egész Katalónia evangélizálása. — Sansebastianóban kövekkel dobálták meg a házi isten- tiszteletre gyülekező protestánsokat. A köveket papírdarabokba göngyölték és a következő felíratok voltak rajtuk.- „Éljen Szűz Mária! Vesszen Luthert Vesszenek a protestánsoki“ Az Actio Catholica-hoz tartozó ifjak pedig a háztulajdonosnak az üzletére a következő felírást mázolták: „Vigyázat, protestáns üzleti“ Anglia Angol napilapok körkérdése alapján kísérelték meg kiszámítani, hogy milyen arányban jár templomba az ország népessége. Az összesített eredmény szerint a rendszeres templomlátogatók 15—20 százalékot tesznek. Alkalmi templombajáró 40 százalék. 40 százalék pedig egyáltalán nem jár templomba. Ceylon Múlt év december 7-én Kandy- ban, Ceylon fővárosában kezdte meg az ázsiai keresztyén diákszövetség konferenciáját. Ázsia 11 országának keresztyén diákjai jelentek meg, de otl voltak Ausztrália és Üjzéland keresztyén diákszövetségeinek kiküldöttei is. Kínából 8-an jöttek el. A diákszövetségi munka szervezése érdekében Ázsiái két részre tagolták. Legfőbb kérdésüknek azonban az cvangélizációt tartották. Újra és újra elhangzott a résztvevők ajkáról az a meggyőződés, hogy a keresztyén diákszövetség főfeladata Jézus Krisztus evangéliumának hirdetése Ázsiában. Erősen hangsúlyozták a biblia tanulmányozó munka fontosságát. Megkívánták, hogy minden diákszö- velséges vegye komolyan a maga helyi gyülekezetét és kapcsolódjék be annak az életébe, de ugyanakkor legyen mindegyik a keresztyén egyházak egységének úttörő munkása. Amerika Az amerikai egyházak szövetségének végrehajtó bizottsága január 18-án tartott ülésén a következő nyilatkozatot tette az indonéz háború kérdésében: „Az amerikai egyházak szövetsége azonosítja magát mindazokkal a keresztyén testületekkel, amelyek Indo r.ézia függetlenségét követelik. Osztjuk a holland református egyház egyetemes közgyűlésének azt az aggályát, amely szerint a legutóbbi katonai intézkedések csak káros hatással lesznek Indonézia és Holtan dia népeinek kölcsönös megértésére, pedig erre a bizalomra szüksége van a népeknek a gyümölcsöző kapcsolatok és a béke kialakítása érdekében Ázsiában is. de az egész világon is. Hálásak vagyunk azért, hogy a holland és indonéz egyházaknak politikai nehézségek ellenére is sikerült a független indonéz egyházszervezetet létrehozni a kölcsönös segélynyújtás szellemében, de a holland egyház ellenőrző tevékenységének kizárásával Elvileg és gyakorlatilag példái mutattak ezzel az egyházak, aminek a politikai kérdések megoldására is ösztönzőleg kell hatnia.“ B. L. Miért qyetmekmisszió a vasárnapi iskoCa? Hrnmadka professzor, aki az amszterdami világzslnaton nagy feltűnést keltő előadásában mondotta el a nyugati keresztyénség evangéliumi kritikáját, január 11-én Prága egyik nagy nyilvános gyüléstermében, a Slovansúy Dnm.ban a „Csehszlovák keresztyén egyházak tanácsának“ ülésén, 2500 ember előtt a béke kérdéséről beszelt. A genfi ökuménikus sajtószolgálat jelentése szerint a következőket mondotta: „Nem valamely nemzeti, vaay politikai Ideológia nevében gyűltünk itt össze, ha nem a megfeszített és feltámadt Krisztus nevében. A mi gyűlésünk arról tesz bizonyságot az emberek előtt, hogy a mi Urunknak a tekintélye, kegyelme és szeretete drágább számunkra bárminél, amit a világ nyújthat. Olyan erőt ad nekünk, bogy nines szükségünk a félelemre és bizonyságtételünket nyugodtan mondhatjuk el. — Krisztus tanítványának lenni azt jelenti, hogy egy nagy és korlátlan igent keli mondanunk. Nem szabad elbújni a fontos feladatok és a felelősség elől, ha nem ellenkezőleg az úi társadalmi rendet minden bclonakodó bűntől és igazságtalanságtól tisztán kell tartanunk és bensőnk teljes odaadásával kell arra törekednünk, hogy a szeretet lelke jusson érvényre. Tanuljunk e világ fiaitól, hiszen e világ fiai az Űr Jézusnak a tanítványokhoz intézett szava szerint okosabbak a vilá gosság fiainál. — Ne engedjünk a zúgolódás és a gvíílölsés szellemének, helyette ta miijük meg inkább jóval viszonozni a rosszal. Túl könnyűvé akarjuk tenni dolgunkat. — A mindenáron való nyugalom nem Jézus békéssé, ge. Krisztus az igazság és ezért tudja éppen nyugtalanná és kétségbeesetté tenni az emberi szivet. Szívünk nyugtalansága és a világ jelenlegi zűrzavara bűneink büntetésének következménye. — A vétkeket elsősorban magunknál keressük és ne azoknál, akik a mi hitetlenségünk miatt elfordultak az élő Istentői. — A békesség a földön drága ajándék, A „Légy egészen Jézusé“ — hangzik a vasárnapi iskolát vezető „Tilda néni“ ajkáról. A kis kőbányai gyerekek feszült figyelemmel hallgatják szavait, s mikor ő már befejezte az ige magyarázatát, még akkor is áhí- tatos arccal elmélkednek az elmondottak felett. Ebben az elmélyedésben zavarjuk meg a gyermek bibliakör kis tagjait Feliesszük nekik a kérdést, hogv vájjon miért szeretnek ők idejárni? Egyszerű és nyílt feleletet kapuük, azt mondja az egyik értelmesszemíi leányka: „Azért, mert itt az Isten igéjét hallhatjuk.“ Es mit tanultok ti Isten igéjéből? Erre a válasz ez: „Azt. hogv Jézus szeret minket, és hogván járhatunk mi az ő útján." Itt már minden további kérdés szükségtelen, látjuk, hogy a gyermekek részéről milyen komoly lelki elmélyedést jelent a bibliakör. MosI talán forduljunk Sátory Tildához, „Tilda néni“-hez. aki ennek a kis nyájnak lelki vezetője. Ő a következőket mondja: „Nekünk vezetőknek nagy áldás és öröm a gyermekek közt való szolgálat. Látjuk a feszülten figyelő esillogószenní gyermekarcokat; kitáruló telkeknek tükrözői ezek, amelyek megnyílnak a Megváltó befogadására. Nagy, feltétlen bízó hitük Sokszor megszégyenít minket, vezetőket is. Valahányszor gyermekek elé állok, mindig félelem és remegés is van bennem, mert tudom, hogy a gyermek Jézusé, és rajtunk, a gyermekmisszió munkásain a felelősség, hogy minden gyermeket „Barátjához elvezessünk.“ Gyermekmisszió! Hogyan és miért lett tulajdonképpen az eddig használt és nagyon elterjedt .vasárnapi iskola“ elnevezésből gyermekmisszió? Amikor 1870-ben Paikes Róbert a vasárnapi iskolás mozgalmat elindította, ez azért történt, mert feltámadt benne a felelősségérzet az elesett, kárhozatra ítélt utcagyerekek sorsa iránt. Ezeket gyűjtötte össze vasárnaponként, és nem a jólfésült, gyermekszobában nevelkedett úrigyerekeket. Kezdetben a szolgálathoz az is hozzátartozott, hogy a bibliakör tagjait az írás. olvasás tudományára megtanítsák Ennyiben volt iskola jellege a bibliakörnek. Ma ez az elnevezés nem helytálló, nem mulat rá a munka lényegére. Félreértésre is könnyen alkalmat adhat, amennyiben a hatóságok azt hihetik, hogy ebben a gyülekezeti munkában az egyházi iskolák valamilyen új formájáról van szó Az elnevezés megváltoztatása mellett szó! az is, hogy a vasárnapi iskolai világszövetség is megváltoztatta a nevét és jelenleg mint a Keresztyén Nevelés Világtanácsa az ökuméné- vel dolgozik szoros összefüggésben. "Református testvéreink Is megváltoztatták ennek a munkának régi nevét. Ezt a név- változtatást sokan megértik, de még többen kifogásolják. Miért misszió? Ez eddig a külföldön, színesek, pogányok megtérítésére végzett szolgálat elnevezésére lefoglalt kifejezés volt! Hogyan lehet misszió a fehérek, a keresztyének között? Az elrilágiasodás elterjedésének megakadályozására az egyház állandóan missziói helyzetben van. S ebbe keli beleilleszkedni a gyermekmunkának is. Bár a gyermekek már felvették a kapcsolatot a keresztségben Jézus Krisztussal, mégis szükséges az clvüágiasodotl hívek gyermekei felé a misszió erejével fordulni. Ez a misszió tulajdonképpen kettős, az egyház missziója a gyermek felé, és a gyermekeknek is missziójuk van a szülők, a család felé. Nem is tudjuk értékelni, mekkora szerep* van a hívő gyermeknek a család ébredésében! Néhány szót kell még szólnunk a gyermek -bibliakör vezetőiről is. Szolgálatukkal részt vesznek annak a feladatnak a betöltésében, amelyet Jézus Krisztus az ő gyülekezetére bízott, az anyaszentegyházra. A vasárnapi iskolai szolgálat mindig laikus szolgálat volt, — a gyermekbibliakörök vezetése sem a lelkész, hanem a laikus munkatársak feladata. A lelkész azonban felelős munkatársaiért. A vezetők központi irányításával az egyetemes egyház Benczúr László ev. lelkészt bízta meg 1948 áprilisában. A központi, munka egyik feladata az, hogy minél több tanfolyam legyen azon lelkek számára, akik a konferenciákon felébredve örülnek, hogy részt vehetnek a szolgálatban. Ezek a tanfolyam elvégzése után a lelkész megbízásából hivatalos munkásai a gyülekezetnek, nincs külön szervezetük, csupán minden vasárnap este gondolnak imájukban egymásra, szolga lalukra és az Igének a kicsinyek között való hódítására. — Másik feladata az, hogy kibocsássa a „Gyermekbibliakör vezető“-f. Ez nemcsak képzést, nevelést akar adni, hanem a vezetők lelki táplálékául is szolgál. Ebből merítenek erőt szolgálatukhoz, és abból a biztos tudatból, hogy a hívők serege ál! mögöttük szüntelen imádsággal. Ezért meg ne szűnjünk imádkozni a gyermekmisszióért, annak kicsiny és nagy munkásaiért! Mesterházy Margit Milyen igehirdetést kíván meg a gyülekezet? Érdekes sajtónyilatkozat jelent meg • az angol sajtó egyik reprezentatív napilapjában, a „Manchester (lucir- <iian“-ben. A cikk Szerzője, egy anglikán lelkész. Felvetette «azt a kérdést, vájjon az eddig szokásban volt „doktriner igehirdetés“ kielégíti-e még a híveket, avagy azok az igehirdetés modernebb formáját követelik-e meg? Egyik gyülekezet lelkiismeretes lelkésze ódáig ment, hogy ezt a problémát körkérdés formájában terjesztette a gyülekezet híve: elé és a beérkezeti válaszokból megállapította, hogy a hívők részéről sok figyelemre érdemes kívánság hangzik el a? igehirdetés tárgyát illetőlég. Sokan a mindennapi életküzdelem problémáit is az igehirdetés megvilágításában óhajtják megtárgyalva látni. Több hívő pedig kérle az egyes igehirdetésekben a kifejezett hitvallási problémák megtárgyalását. így pl. ezeket jelölik meg egyes hívők, mint különösen aktuális igehirdetési témákat: Miért hiszünk istenben és miként tudunk szert tenni erős isteni hitre? — Mit higyjünk a világ teremtéséről, higyjünk Istenben vagy Darwinban, mely hitben találunk teljesebb kielégülést? — Miért kell mennél gyakrabban járulni az Úrvacsorához és kérni a bünbocsánatot. Egyszersmind magyarázzák meg a lelkészek ezek szükségét tüzetesebben'! Megjegyezzük, hogy az igehirdetés problémájáról újabban egész kis könyvtár alakult ki. Ügy Amerikában, mint Angliában jelentek meg ilytárgyú munkák legutóbb. Így Andrew W. Blackwood, a pittsburgi Columbia Egyetem teológiai szemináriumának tanára, adott ki egy ilyeif munkát- „The preparation of Sermons“, azaz az Igehirdetések előkészítése címen. Egy másik hasonló tárgyú munka szerzője, Rév. Dr. James Major: „Civilisation and Reli- giuos Values“. Ez nemcsak az igehirdetéssel foglalkozik, hanem egyenesen felveti az! a kérdést, vájjon a Urai előrehaladott civilizációban a keresztyénség jelenlegi működési kerete: kielégítik-e a hívőket, avagy a hit életben is új utakra van-e szükség? Végül tárgyalják még az istentiszteletek folyamán elhangzó imádságok szövegét, Ezekben — írja az egyik lelkész — használják a legegyszerűbb szavakat és ügyeljenek arra hogy a imádság ne fárassza ki a hívőket és ne terelje el a hívők figyelmét, hanem tartsa meg őket az imádság áhítatában mindvégig. A Szovjet Kultúra Hónapja Hétfőn megkezdődött Magyarországon a Szovjet Kultúra Hónapja. Szabanov egészségügyi miniszterhelyettes vezetésével népes művészcsoport érkezett Budapestre, ahol hétfőn este az Operaházban bemutatkoztak a magyar közönségnek. Mutatóba Budapesten már láttunk kiváló szovjet művészeket, zongoristákat, operaénekeseket, és más művészeket, akik valamennyien csúcsteljesítményeket nyújtottak és bebizonyították, hogy a szovjet kultúra a művészet terén az utolsó évtizedekben mérföldköves haladást tett. A szovjet művészek a budapesti bemutatkozások után a vidékre utaznak és ott mutatják be a tudásukat. Számos gyárvállalatot is meg fognak látogatni és olyan tömegekhez fognak szólni, amelyeknek ilgen produkcióban nem igen volt részük. A magyar népi köztársaság szervei, a magyar sajtó a legnagyobb örömmel és lelkesedéssel üdvözölte a szovjet művészeknek' Magyarországra való jövetelét s igen nagy érdeklődéssel várja, hogy magyar művészeket is meghívnak a Szovjetunióba, hogy ott bemutassák a magyar művészet reprezentánsait. Ebből a művészcseréből mind a két ország kultúrája csak nyerhet. A magyar kultúra és művészet vezetői megtanulják a művészeti realizmusnak azokat a módszereit, amelyekkel a szovjet színházi és zenekultúra, valamint a tudomány olyan nagy eredményeket ért el. A kölcsönös művészcserék és tudósok kicserélése olyan nagyvonalú módszerek szerint történt, amely eddig ismeretlen volt a magyar-szovjet kapcsolatokban. Régi történelmi hibákat hozunk ezáltal helyre, úgyhogy a szovjet művészek magyarországi vendégszereplését, valamint a magyar színházkultúra szovjetoroszországi bemutatkozását csak a legnagyobb örömmel lehet üdvözölni. KÖSZÖNTŐ Wurm püspök 80-llc születésnapja alkat mákól Multheti számában közölte az Evangélikus ’Élet. hogy Wurm püspök, a német evangéliumi egyház elnöke magas korára és betegségére hivatkozva tisztéről lemondott. 80-ik születésnapja alkalmából a würtem- bergi teológiai munkaközösség nevében Hermann Diem lelkész a következő levelet intézte hozzá: „Igen tisztelt Püspök Ürl Kedves Testvérem! Engedje meg, hogy úgy szólítsam meg, mint ahogy azt mi, a Hitvalló Egyházon belül szoktuk tenni, akkor, amikor a würtembergi teológiai munkaközösség vezetőjeként 80 születésnapja alkalmából köszöntőm, ön nem volt ráutalva a püspöki tiszt és a püspöki kereszt viselésére ahhoz hogy népünk számára azzá váljék, amivé lett és megtehesse azt, amit megtett. Megtehelle, meg is kellett tennie, amit tett, mert hivatott volt rá. Ezért álltunk sorompóba Önért annakidején Ez tette lehetővé azt, hogy közbe-közbe a legszlvéiyesebb módon nem egyezett véleményünk az önével sőt keményen ellenálltunk, de szeretetünk és tiszteletünk mégsem fogyatkozott meg. Nem tudtunk egymástól kölcsönösen szabadulni, mert reánk nehezedett az egyháznak a világban és a világért hordozott felelőssége. A közösség akkor sem tört meg közöttünk, amikor ezt a felelősségei úgy hittük, más módon kell értenünk, mert ezt a mi közösségünket az alapozta meg, aki bennünket testvéreivé iogadotl. Most köszönjük Önnek, hogy ezen az alapon állt akkor is, mikor velünk szembe kellett szállnia. akkor is, mikor sok nehézséget okoztunk önnek, és nem hagyta, hogy erről az alapról elmozdítsák azok. akiknek mindez nem tetszett. MosI, hogy a munkál és az emberi erőt meghaladó felelősséget kezéből leteszi, kívánjuk önnek hogy életének alkonyán még néhány nyugodt évet tölthessen szerettei körében.
