Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)
1949-11-27 / 47. szám
3 tvqnqéllku» Elat Milyen volt a jeruzsálemi templom? Jeruzsálem lakóinak a száma Jézus idejében 70.000-re tehető. A lakosság szinte kivétel nélkül a templomból és a templomnak élt. Amikor a templom átépítése 46 évi munka után befejeződött, 18.000 kézműves vált munkanélkülivé. Még á megszálló római csapatok Antónia várában tartózkodó ezerfőnyi legénysége is főleg a templom-tér őrzésével volt íoglalatos. Ha Jeruzsálemben ugyanis felkelés tört ki, egész biztosan a templomtéren kezdődött el. A tágas, négyszögletű térséget oszlopcsarnokok vették körük Legrégibb a keleti, amelyet Salamon tornácának nevezett a nép (Ap. csel. 3:11)), mert úgy tartották, hogy az még a bölcs királynak idejéből való. Feltűnően nagy és pompás volt a déli csarnok. Templomhoz hasonlított. 162 korinthosi oszlop három hosszú hajóra tagoltam Ebben a tornácban tanították az írástudók tanítványaikat, akik félkörben szőnyegen ültek lábaiknál. Közéjük keveredett el a 12 éves Jézus. (Lukács 2:46.) Itt árulták százszorosára felvert áron a galambokat is. Itt álit a pénzváltók asztala is. Pénzváltókra azért volt szükség, mert a szent kerületben csak képnélküli tyrusl pénzérmét leletet! használni. A pénz váltók egyben bankárok is voltak, kiknél kamatra lehetett pénzt elhelyezni. (Máté 25:27.) A törvény ugyan tiltotta, hogy egyik zsidó a másiktól kamatot vegyen, de megengedte pénzügyietek lebonyolítását! külföldiekkel. Nemcsak az írástudók, hanem az apostolok és ő előttük Jézus is prédikált ebben a csarnokban. (Ap. csel. 3:11.) Nagyon valószínű, hogy zsinagógák is tartoztak a templomkörzethez. A csarnokoktól körülvett udvart mozaikkal rakták ki. Fa azonban nem díszlett rajta. Ezt nevezték a pogáJ nyok tornácának, mivél ide a pogá- nyok is beléphetlek. A zsidók számára fenntartott, szükebb értelemben vett Szentély a tér közepén emelkedett egy kis lapos dombon. Kőkorlát tartotta vissza a pogányo- kat. Tiltó felirat intette az átmenőt) „Népidegen ne lépje át a korlátot!“ Halálbüntetéssel fenyegették a törvénytelen átlépőt. Egy ilyen feliratot tartalmazó követ találtak Ankara közelében, amelyet jelenleg Konstantinápolyban őriznek — senki se tudja, hogy került Törökország belsejébe. (Ap. csel. 21:28.) Hatalmai lépcsőzet vezetet azután három oldalról fel ahhoz a köralakú falhoz, amely a templomot eltakarta a tekintet elől. A templom belseje Kilenc kapu vezetett belsejébe. A kapuszárnyakat arany és ezüst borította be. A keleti kaput, az ú. n. „Ékes kaput“ (Ap. csel. 3:2.) korinthosi ércből, azaz tiszta rézből öntötték. Sarkadnak csikorgását állítólag Jerihóban is lehetett hallani éi 20 papra volt szükség, hogy szárnyait kitárják. Egy toronyalakú kapu-építményen keresztül az aszszonyok udvarába lehetett lépni, ezen túl nem közeledhetlek az asz-» szonyok a szentélyhez. Itt tizenhárom trombitia-formájú persely állott, alamizsna-adás céljából. Á gazdagok sok pénzt vetettek bele, a szegény csak két fillért. (Márk 12:41.) Ezt az udvart is oszlopcsarnokok zárták körül. A kolostorok keresztfolyosóihoz hasonlítottak. Körformájú lépcsőn, egy második ajtón át lehetett bejutni a magasabb fekvésű férfiak udvarába. Csak egy korlát választotta ezt el a papok udvarától. A templomépület szabadon állt a tekintet előtt. Hófehéren ragyogott a hatalmas, 50 méternél magasabb homlokzat. A magas, aranyozott kapu jobb- és baloldalán, mint díszőrség, egy-egy rézből öntött óriás oszlop állott. Felső részükön szőllővesszők futottak fel arany fürdőkkel megrakottan. Gazdag hívők újabb és újabb szőlőszemeket, sőt egész fürtöket adományoztak számára. Ez az a templom aranya, amire a zsidók legszentebb esküjüket tették. (Máté 23: 16.) A templomtetőt aranycserepek fedték. Hegyes szegek tartották távol a galambokat, hogy ne piszkít- sák be. A nagy kapu egésznap nyitva állt. Rajta keresztül lehetett látni azt a kisebb kaput, amelyen be lehetett lépni a templomba á amelyet hímzett bíborfüggöny takart el. Nehéz redőivel játszott a szél, tömjénfüst áradt mögüle a templom belsejéből. A tulajdonképeni szentélyt kívülről három emeletre osztott kamrák vették körül, ezekben töméntelen kincset tárollak, fogadalmi ajándékokat és hatalmas pénzösszegeket. Az épület stílusai ókori volt; itt nem bírt a görög művészet az óizraeli hagyománnyal elbánni. A templom előtt 25 méteres, négyzet- alakú oltár állott. Magassága 7 méter volt és délfelől lépcsőzet nélkül emelkedett. (Máté 23:18.) Állandóan égett rajta a tűz. A papok udvarában volt még egy vízmedence, valamint oszlopok, amelyekre az áldozati állatokat akasztották. Az alapzatba karikákat erősítettek az állatok megkötözése végett, márványasztalok («zolgáltak leölésükre. Tökéletes technikával kiépített csatorna- rendszer biztosította a vér gyors le-» vezetését. Az udvarban köröskörül a papok szobái, a kincstartók hivatalos helyiségei, istállók, pékműhelyek és más helyiségek sorakoztak. A templom belseje két részből állt: a szent-helyből és a szentek- szentjéből. A szent-helyen állt a szentelt kenyerek számára készített asztal, a kétkarú gyerlyatartó és a füstölgő oltár. Mindegyik színaranyból. A tizenkét szent kenyeret minden szombaton megújították. A szentek-szentje teljesen üres volt. Az a hír járta, hogy Jeremiás a város elfoglalásakor a szövetség ládáját egy barlangba rejtette el és csak az ítélet napján fogja ismét előhozni. Csak a főpap, s az is egy évben egyszer léphette át ennek a sötét helyiségnek a küszöbét. Gyülekezeti hírek A szerencsi evangélikusok isten előtt A szerencsi fiókegyházban gyülekezeti nap volt nov. 13-án Deme Károly és Trausch Erzsébet szolgálatával. Az igére szomjúhozók már a reggeli órákban összegyülekeztek. A délelőtti istentisztelet a több mint 500 éves református templomban volt. Délután a tékozló fiú történetén keresztül hívogatta az Ür a tékozló fiakat és leányokat. Azután a templomban volt énektanulás és az éneken keresztül hangzott az Isten sürgető szava: „Mire vársz te, óh lélek“. A délutáni előadáson a golgotái kereszt emelkedett magasra, mellyel Isten szeretete hajolt le hozzánk. A záró evangélizáción Jézus bűntörlő vére adott vigaszt és megújulást. Az utóösszejövetelen néhá- nyan szólaltak meg és imádkoztak. Este házi áhitat volt. — A szerencsi kis evangélikus tábor tagjai elhatározták, hogy vasárnaponként délután összejönnek és elkezdik a gyer- mékbibliaórák tartását. A lelkész húr romnapos evangélizációt tervez a gyülekezetben. Gondoljunk imádsággal a szerencsi gyülekezetre. Csepelen az ádventi estek sorozatában november 27-én, vasárnap d. u. 6 órakor egyházzenei hangverseny lesz. Előadást tart dr. Halász Kálmán lelkész, énekszámokkal közreműködnek Győry Jánosné, Ma- csuga Ilonka és Erzsébet, orgonái Gáncs Aladár. Legszebb karácsonyi ajándék az „Evangélikus Templomok“ képes albuma. Több mint ezer kép. Remek tartalom, tanulságos és szórakoztató. Hat havi részletre is kapható, ára 180.— Ft. Havi 10 forint megajánlást kér az evangélikus gyermekmisszió 20 gyülekezettől November 19-én egynapos találkozóra gyűltek össze a Luther Márton Intézetben az evangélikus gyermekmisszió országos munkásai. Mind a négy egyházkerület képviselői jelen voltak. A háború óta most másodízben találkoztak az országos munka vezetői. Ez a találkozás is arról tanúskodott, hogy a gyermekbibliakörök szolgálata a gyülekezetekben elmélyült és örvendetes mértékben kiterjedt. Meleg érzésektől áthatott találkozás volt. A konferencia 21 résztvevője mindjárt a kezdés perceiben eggyé forrt, amint együtt hajoltak az ige fölé. A sorra következő problémák Isten előtti felelősségtől áthatva nyertek megoldást. Általános megelégedést váltott ki, hogy a körlevél külön közöl vázlatot egy év óta a legkisebb korcsoport, a 3—6 éves gyermekek számára és a serdülő korcsoport számára. Ezeknek a korcsoportoknak munkamódszeréről, munkatervéről beható beszélgetés indult meg. Nagyon sok őröm csengett azokban a beszámolókban, melyek a legkisebbek között folyó munkáról szóltak. Több gyülekezetben kezdtek hozzá és mindenütt biztató eredménnyel. Ezek a kicsinyek meleg, ölelő szívvel szeretik Jézust. Mindig készek hallani róla. De szinte minden fogalom tisztázásra szorul. Kipróbált külön adottságokkal rendelkező vezető végezhet csak szolgálatot közöttük. Egyik résztvevő, korcsoportok szerint így foglalta össze a vezető fel- adatát:a legkisebbnek anyja, a középső korcsoportba tartozóknak tanítója, a serdülőknek barátja légy! A konferencia odaadó munkával vizsgálta végig a középső korcsoport számára készült ötéves munkatervet, amely a biblia történeti anyagát igyekszik magában foglalni és lehető teljességgel feldolgozni. Ez a munka rövidesen nyomtatásban is megjelenik. A serdülők számára külön két évre szóló munkaterv kidolgozásával bízta meg a konferencia Tckus Ottót és Kiss Jánost. A konferencia utolsó témájaként az országszerte folyó gyermekmisz- sziói munka központi irányítására és a vidéki vezetők segítségére is szó került. Egyszerre elhatározássá lett, hogy utazó titkár beállítására lenne szükség. Anyagi megalapozást maga az országos munka nyújt. A már biztosított kiinduláshoz a központ még húsz olyan gyülekezetei keres, amely havi 10 forint megajánlását vállalná. Erre a szolgálatra közös elhatározással Sátort) Tildát hívta meg a konferencia. Isten áldása legyen nagy és felelősségteljes munkára elhívott testvérünkön. A konferencia végeztével minden vezető lelkében megerősödött az elhívás erre a szolgálatra és mindnyájunk lelkében ott ég ma is a cél: Kiábrázolni a gyermeklélekben Krisztust. Hölvényi Magdolna Evangélikus Napok Tápiószentmártonban A gyülekezet lelkészének kezdeményezésére 21 évvel ezelőtt tartották a tápiószentmártoni egyházközségben az első „Evangélikus Napokat“. Azóta évenként rendezi meg a gyülekezet ezeket az alkalmakat. Ezidén november 19-én és 20-án, az egyházi esztendő utolsó vasárnapján nyílott alkalom a szokásos ünnepélyre. A két napon dr. Gyimesi Károly, Olt Vilmos és Mtincz Frigyes lelkészek végeztek szolgálatot. Minden igehirdetési alkalmat a gyülekezet tagjainak nagy érdeklődése kísérte. Különösen a vasárnap esti ünnepély volt igen látogatott. Az ősi templom zsúfolásig megtelt ezen az estén. A gyülekezeti énekkar szerepelt, egy leányka Ady- és Turmezei-ve rset szavalt, a műsor középpontjában pedig dr. Gyimesi Károly lelkész előadása állott. Az ünnepély úrvacsoraosztással végződött, amelyen a gyülekezet tagjain kívül a szolgálatot végző lelkészek is részt vettek. A vendégszerető parókián alkalmuk volt a vendégeknek hosszasan elbeszélni a gyülekezet lelkészével, Pál Bélával. A gyülekezet életéről folyt a szó. — Célom mindig az volt, hogy a híveket jó evangélikusoknak neveljem — mondotta többek között Pál Béla. —• A nevelői munkát az jellemzi, hogy nem a befejezett tényeket tartja fontosnak, hanem azokat, amelvek még előtte vannak. így a gyülekezet élete állandó alakulásban áll, amelynek irányításához újabb és újabb nevelői tevékenységre van szükség. Legfontosabbnak tartom ebből a szempontból azt a munka- módszert, amely a hívek megnyerésére irányul. Nagy feladat áll a gyülekezet munkása előtt, itt nálunk különösen a férfiak megnyerése tekintetében. Igaz az, hogy másutt is, nálunk is, nagy éhség mutatkozik az ige iránt, de megeondolkoztató dolog. hogv énnen nőtestvéreink azok, akik leghűségesebbek az ige hallgatásában. Férfi tesvéreink sokszor utasítják vissza, más dolgukra hivatkozva, az igehirdetés alkalmaid való részvételt. S mivel ők nem jönnek. a lelkész feladnia, hogy maga menjen el utánuk. Ennek a személyes pásztori munkának az eredményét — ha szórványosan is —, de Isten iránt hálával tapasztalhatjuk mi is. Ezután a gyülekezet anyagi helyzetéről beszélt. A gyülekezet életében nem jelent zökkenőt az állam és az egyház szétválasztásának ügye. Sőt jó hatását is látom. A gyülekezet felelősség tudata és szeretetből való segítő készsége ébredt fel azok iránt a gyülekezetek iránt, amelyek nem viselhetik el megrázkódtatás nélkül a bekövetkező változásokat. Alkalmunk volt a gyülekezet gondnokát és egyik tagját is meglátogatni. Beszélgetéseinkből kiviláglott a hívek megtérése az egyház mai kérdéseiben és az új helyzetekben vaó megállásra való készség. MEGHÍVÓ Ünnepi istentiszteletre a f. évi november 27-én, vasárnap d. e. 11 óra kot a kőbányai evangélikus templomban (X., Kápolna-u. 14.) tartandó mely alkalommal1 Majba Vilmos lelkipásztor elbúcsúzik a kőbányai hívektől, mert 62 évi egyházi szolgálat után nyugalomba vonul. Az istentisztelet után a kultúrteremben ünnepi közgyűlés keretében a Pesti Evangélikus Egyházközség és a kőbányai gyülekezet búcsúzik lelkipásztorától. Mind az ünnepi istentiszteletre, mind a közgyűlésre egyháztagjain- kat és egyházunk jóakaróit szeretettel meghívjuk. Budapest, 1949 november hó 22. Hittestvéri üdvözlettel! Dr. Lnx Kálmán Majba Vilmos lelkészköri elnök, lelkipásztor. Adventi istentiszteletek az óbudai gyülekezetben Az óbudai gyülekezetben nov. 25-től fogva minden pénteken este órakor ádventesti istentiszteletet tartanak „Miért jött Jézus?“ összefoglaló címen. Az igehirdetési szolgálatokat Pásztor Pál, Benes Miklós dr., Kádár Gyula, Valent Béla, Komjáthy Lajos és De- séry László lelkészek végzik. Az adakozás öt szabálya Az adakozás az istentisztelet egyik része. Olyan lényeges része, mint a hitvallás, a Miatyánk, vagy az Ige hirdetése, Nem tudom, mit szólna az a gyülekezet, amelynek tagjai otthon előre külön zsebbe szokták tenni az előirányzott offertóriumot, ha lelkipásztoruk a szószéken bejelentené: „Ma pedig az előírt Igének csak fél mondatát olvasom fel és ötperces lesz az igehirdetés, hiszen ennek a gyülekezetnek ez is elég ..Nyilván botrány lenne belőle, széltében-hosszában tárgyalnák. Viszont ki veszi észre, hogy mi magunk csaknem minden istentiszteletet ilyen csendes botránnyal fejezünk he. Valamicskét dobunk a perselybe, talán kevesebbet egy újság áránál is s azt gondoljuk: „a gyülekezetnek, az egyháznak ez is elég...“ E Az adakozás Isten-adta lehetőség, amelynek rendelt ideje van. A szegény özvegyasszonynak akkor kel lelt 2 fillér vagyonkáját a perselybe dobni, amikor Jézus ott volt és tanítványaival együtt látta. Szóval nem várhatott más alkalomral Rengeteg ilyen alkalmat elvesztettünk már s azok nem jönnek vissza . . . Hány elszegényedett egyháztag kesereg most azon, hogy akkor, amikor vagyona volt, nem adott, ma pedig nem adhat. De hány módos egyháztagunk van, aki kezét a zsebébe süllyeszti, nehogy többet adjon a szokottnál s Jézus ezt látja. De az emberek, a tanítványok is. ... S Amikor adakozunk, Isten vagyonából adunk. Fiers Elek „Isten pénzügyei“ című könyvének az a legmegrázóbb része, amely arról szól, hogy Isten elveszi tőlünk azt, amit reánk bízott, hogy tovább adjuk, de mi megtartottuk magunknak Néha nemcsak anyagiakból, hanem egészségből veszi el. m Az az igazi adomány, amelyet megszenvedve adunk. Nemcsak úgy, hogy utána hiányát érezzük, hanem úgy is, hogy lelkileg is vállalunk érte szenvedést. Egy nőtestvérünk így adakozott: „ne tessék névvel kihirdetni, nehogy megtudja a férjem“. Az a férj még hozzá, aki vele együtt szokott a templomban ülni... Ez nem az az eset, amikor nem tudja egyik kéz, hogy mit adóit a másik, hanem az az eset, amikor az egyik házastárs eltitkolja, szégyenli a másik előtt az adományt. Nincs ezen se öröm. se áldás. DD Feltétel nélkül kell adakoznunk. Ami Isten akaratából az egyháznak. Isten országának jár, azt semmiféle feltételhez nem köthetjük. Se személyi feltételhez, hogy csak egy bizonyos személy kezéhez tesszük le az adományt, se hiúság feltételéhez, hogy dicsérjenek az emberek, se ahhoz, hogy csak akkor adunk, ha más adott s csak annyit adunk, amennyit hozzánk hasonlók adtak, se ahhoz, hogy előbb eljöjjenek hozzánk és kérjenek. Horváth András Ötvenéves, nyugdíjas volt ev. kántor, okleveles énektanár, volt operaénekes, aki kórusvezetésben jártas, nagyobb gyülekezetben, ahol lakást is kap, önálló megélhetést biztosító kántori állást vállal. Cím a kiadóban. (—)
