Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)
1949-10-30 / 43. szám
4 Evangélikus Élőt .Ne restellj ed/ írást vedd elődbe Dévai Bíró Mátyást nevezte el történelmünk a „Magyar Luther. nek“. Az erdélyi Déván született, a mohácsi csata idején még katolikus szerzetes, de 1530-ban a Wittenbergi egyetemen Luther hívévé lesz. Idehaza a kassai templomban prédikál Luther tanítása szerint, de az egri püspök utasítására elfogják és Bécsbe viszik fogságba. Innen legendás körülmények között szabadult meg. Itthon Nádasdy udvarában élt Sár- várott, majd megint németországi tanulmányútra megy. Innen Melanchton ajánlásával jön vissza és Percnyi Péter fogadja udvari papjának a „kitűnő tudománnyal, bölcsességgel ékes férfiút.“ Egy ideig a szikszói iskolában tanított, járt Debrecenben is, s valószínűleg itf is halt meg 1545 körül. Igazi re- f ormát őri egyéniség. Sokat tanult, jó ismerője volt a Szentírásnak, eleven piédikátor volt. s jó magyar. Egy rövid hittan, és egy ábécéskönyv maradt utána, valamint egyetlen vers. amit itt közlünk. Az íqaz hit által való üdvözülésnél módjáról Minden embernek illik ezt megtudni, És szívében erősen ezt úgy hinni, Mennyországnak kapuját meg nem nyitni, Csak azoknak, kik istenben tudnak bízni. Az hit nélkül senki sem üdvözölhet, Mint a virág, nap nélkül nem zöldülhet, Vétkeiből ki senki nem feselhet, Orvosságot Krisztusban ki nem lelhet. Tanuld meg most, mi legyen az le hited, Üdvösségedre való bizony utad, Ne kövessed amaz öt bolond szüzet, Kik meghallják, hogy igen későn kőitek. Tudnod kell, hogy Isten egy állatjában, És hogy három légyen ő személyében, Atya, Fiú, Szentlélek nevezetben, Mint miképpen olvassuk az Credóban. Ha nehéznek tetszik az ismeretre, Ne restelljed, az írást vedd elődbe, Az megtanít, mennyire lépjél el-be, Mert igazra tanúnak ez énekbe. Istennek elvégzett akaratja, Senkinek ő nem akar lenni atyja, Üdvösségét más módon ki forgatja. Az írásban hogynem, mint ő meghagyta. A szent írás az utat megmutatja, Atya Isten az égből azt kiáltja. Krisztus'Jézus bűnöknek bocsáttatja, És hogy csak ő bűnöknek áldozatja. Sokan lesznek, meglátjuk ítéleLkor, Kik elvesznek, miképpen földről por, Üdvösségükhöz kik nem láttak akkor. Mikoron mégjól rakva nem volt az kar. De vedd elő, régenten mit fogadtál, Keresztvíznél Istennek mit feleltél, Bűneidből mikoron kitisztultál. Jámborságra mikoron te esküdtél. Eskésedet lássad, hogy meg ne rontsad, Ez egy hitet lássad, hogy meg ne fejtsed. Jámborsággal, mindenkor kijelentsed, És jó fának gyümölcsét le teremtsed. Vennéd ember eszedbe te magadat, Hagynád el már fajtalan bűneidet, Tanulnád az isteni jámborságot, • Atyádfiához való szerelmedet. Azt lásd meg csak, mit Isten tőled kíván. Az egy hitet és igaz szeretetet, Atyádfiához való szerelmedet, Mert csak ez kettő az nagy parancsolat. Jaj azoknak, kik színnel keresztyének, Sem nagy urat, sem papot ki nem veszek, Sem parasztot, sem semmi szerzetet, Kik tisztekben igazán el nem lépnek. Fohászkodjunk már vagy most csak Istenhez. Krisztus áital, kérjük mostan mi őtet. Oltalmazza nyomorult országunkat, Üdvösségre viselje mi utunkat. A Demokratikus Német Népköztársaságban törvényes ünneppé nyilvánították a Reformáció emléknapját Az Evangelische Welt jelenti Berlinből, hogy a kelet németországi tartományokban — amelyek azóta a Demokratikus Német Népköztársaságban egyesültek —, törvényes ünnepnappá nyilvánították október 31.-ét, a reformáció emléknapját. Az egyházi hatóságok kiadták a megfelelő utasításokat az ünnepi istentiszteletek megtartására. (ET.) A pozsonyi vértörvényszék A magyarországi prostestáns lelkészek és tanítók nagy érdeklőddést tanúsították a Wesse/ényi-féie összeesküvés iránt, amely a magyar állam önállóságát, a törvényeket és benne a protestáns vallás szabadságát is hivatva tett volna megvédeni. Mindemellett bizonyos, hogy magában az összesküvésben tevékeny- részt nem vettek, hiszen az összeesküvés vezérei valamennyien katolikusok voltak. Az összeesküvés kitűnő alkalom volt a bécsi kormány számára, hogy az összeesküvés ürügye alatt gyökeresen elintézze az egész protestantizmust Magyarországon, mint ahogy azt elintézték más jogcímen az osztrák örökös tartomány ok ban. A protestánsok ellen indított eljárás indoka kétségtelenül a vallásügy végleges elintézése volt. Amint kitűnt a rendkívüli törvényszék felállításával egyidejűleg megjelent Bársony György várad! címzetes püspöknek a könyvéből is, amelynek a címe: Az egész világ számára kijelentett igazság. Ez a könyv 1641- ben jelent meg és azt az igazságot igyekszik az egész világgal elhitetni, hogy a bécsi béke óta hozott törvények nem érvényesek. Szerinte a törvények az ágostai és helvét hitvallású evangélikusoknak adták meg a vallásszabadságot, már pedig a magyarországi lutheránusok és kálvinisták elvei nem azonosak az említett hitvallásokban lévő elvekkel. Egyébként is a protestánsok nem is létezhetnek a róni. kát. vallás sérelme nélkül. Bár erre a könyvre cáfolatokat írlak a protestáns írók, de ezek a cáfolatok Erdélyben jelenlek meg, és ha eljutottak volna is Magyarországra, az itteni helyzetet nem befolyásolhatták. Bársony György kíméletlen írása és a rendkívüli törvényszék felállítása indították meg Magyarországon azt a szörnyűséges korszakol, amelyet a benne lezajló események miatt a magyar protestáns egyház gyászévtizedének (1671—1681.) neveznek. A rendkívüli törvényszéket Pozsonyban állították lel. Ez először I pozsonyi és felsőmagyarországi köz- nemeseket idézett maga elé és mondott felettük elmarasztaló ítéleteket. 1673-ban, majd 1674-ben került sor a prostestáns lelkészek és tanítók elleni eljárásra. 1673-ban 33 lelkészt és tanítót idéztek Pozsonyba a Szelepcsényi György prímás elnöklete alatt működő törvényszék elé a felvidéki vármegyékből és bányavárosokból. Közülük 32 volt evangélikus és egy református. Az ellenük felhozott vád felségsértés, hazaárulás és a római katolikus egyház megsértése volt. Védekezésüket és ártatlanságuk hangoztatását figyelembe sem vették. Kínzással és halálbüntetéssel fenyegették őket, ha nem ismerik be bűnösségüket. Majd pedig azt követelték tőlük, hogy adjanak magukról térítvényt és reverzálist, hogy római katolikusokká lesznek, vagy lemondanak állásukról, vagy pedig önkéntes száműzetésbe mennek. A tárgyalás vége az lett, hogy a megjelentek közül egy valóban át is tért, a többi pedig vagy lemondott állásáról vagy pedig elköltözött az országból. Úgylátszik ez az első törvényszéki tárgyalás próbának volt szánva, mivel sikerre vezetett, a következő 1674-es évre az ország összes protestáns lelkészeit es tanítóit megidézték a törvényszék elé. Még pedig nem csak a királyság területéről, hanem a hódoltságból is. A hódoltságiak nem jelentek meg az idézésre, söl a tiszántúli lelkészek és tanítók sem jöttek, el. Csak a dunántúli és felsőmagyarországi lelkészek és tanítók jelentek meg, összesen 400-an. A vádak a régiek voltak. A vádlottaknak nem nyújtottak alkalmat bizonyításra és védekezésre és egyhetes tárgyalás után valameny- nyit halálra ítélték. Ez az ítélet csak ijesztésre volt szánva, nyilvánvaló volt abból is, hogy ez alkalommal is a büntetés elengedését helyezték kilátásba annak a részére, aki a már említett kötelezvénynek valamelyikét aláírja. Az ijesztés célravezetőnek bizonyult. A halálos ítéletek, a súlyos bilincsek sokakat megrendítettek, és több mint kétszázan alá is írták a kötelezvényt. Egynéhány katolikussá lett, a többi pedig vagy állásáról mondott le, vagy a száműzetést választotta. És ezeket mind valóban el is bocsátották Pozsonyból. Ezek után megkezdődött a hitük mellett kitartó lelkészek és tanítók szenvedése, a deportálás és gályarabság és egyéb válogatott kínzások. A magyar protestáns gályarabok, lelkészek, tanítók szenvedéseiről, pusztulásukról és szabadulásukról következő cikkekben számolunk be. —ji Uj idők ujuló gyülekezetek Budavári gyülekezet Sréter Ferenc lelkész a gyülekezet éleiével kapcsolatban elsőnek arról a munkáról számol be, amelyet segítő társaival együtt a hívek felkutatásának és összegyűjtésének érdekében végez.-— Talán ez a gyülekezet szenvedett legtöbbet a háború viharában az ország minden gyülekezete között. Templomunk, iskolánk, a lelkészlak teljesen rommá lett. Körülöttünk az egész városrész megsemmisült, híveink szúrta teljesen megcsappant. Buda újjáépítése folyamán sok az újonnan beköltözött. Első feladatunk, hogy ezeket a híveket meglátogassuk és a gyülekezet névjegyzékébe felvegyük. 'Ezt a munkát a gyülekezet ifjúsága indította meg és ma is végzi. A hívek felkutatása rendkívül nehéz feladat. Munkatársaim házról-házra járnak és így érdeklődve szerzik meg az új gyülekezeti tagok neveit. Nagyban megkönnyítené azonban ezt a munkát az ország gyülekezeteinek összefogása. A hívek ki- és beköltözéséről a gyülekezetek lelkészeinek egymást értesítenie kellene. Így a nagyobb városok gyülekezeteiben ez a fel- kulató munka sokkal egyszerűbbé válnék. Esetleg nyomtatványokat rendszeresíthetnének az egymásnak való bejelentés céljaira. Hogyan történik a hívek bevonása az egyházi életbe? — Nem kényelmeskedhctünk a hívek megnyerése ügyében. Isten maga utal bennünket a fenti munkával is arra, hogy nagyobb felelősséget érezziink egymás iránt. A gyülekezetét 26 körzetre osztottuk s minden körzetnek gondozója, őrállója van. Ezek alkotják a gyülekezet 60 tagból álló munkaközösséget. Gyülekezeti munkában csak olyanok állanak, akik már hitben élő emberek. Van-e gyülekezeti-munkás képzés? — A gyülekezet munkásai állandó nevelésben részesülnek. Heti bibliaismertető tanfolyamon, hitmélyítő órákon, munkásösszejöveteleken készülnek fel a szolgálatukra. A szolgálatban állók pedig a legmelegebb baráti kapcsolatban állanak egymással. Mint egy nagy családban egymás bajáról, öröméről tudunk és egymást támogatjuk minden munkánk elvégzésében. Ebben a körben az egyház iránt való szeretet a legmesszebbmenő áldozatokra is képes. Nem egy esetben a jövedelem tizedét adja Isten ügyéért valaki. i Mi rz önkéntes munkások munkaköre a gyülekezetben? — ők végzik elsősorban a gyermekek közötti munkát. Nagy szolgálatot tesznek a hitoktatás végzésében. Már tavaly bevezettük azt a rendet, hogy a heti második hittanórát ők tartották bibliakör formájában. Rendszeres kórházlátogatást végeznek. — Meg kell emlékeznem még egy eszközről, amelynek nagy hasznát látja a gyülekezeti élet. Ez a könyvtár. Iparkodunk minden megszerezhető evangéliumi tartalmú művet könyvtárunkba gyűjteni. Jelenleg körülbelül 440 kötetet tartalmaz könyvtárunk, de szaporítani igyekszünk. Tapasztalatunk az, hogy a hívek szívesen forgatják a könyveket. A gyülekezeti munka egyik jó segítőeszközeként bátran ajánlom minden szolgatársamnak. Beszélgetés közben átmegyünk az egyházi pénztár irodájába, ahol Benczúr pénztáros fogad bennünket, barátságosan mosolyogva. A pénzügyek felől érdeklődünk s ő ezeket válaszolja: — Az egyház pénzügye másodlagos kérdés. S mondhatjuk, magától is megoldódik minden ilyen természetű probléma, ha az egyházi munka lényege, a lelki munka folyik. Ez s csupán ez az egyház anyagi életének biztosítéka. Még az egyházi hozzájárulások fizetése tekintetében sem közömbös az, hogy a pénzheszedő, aki házhoz megy begyűjteni a megajánlást, milyen ember. Közömbös-e az egyház iránt, vagy szívvel-lélekkel dolgozik az egyházért. Az a tapasztalat, hogy a gyülekezet tagjainál nagyobb eredményt érnek el az egyházért buzgó pénzbeszedőink. A kis udvaron át kifelé megyünk. Balról az iskola helyén csak egy kőfal meredezik, a templom külső képe is még az ostrom nyomait viseli magán. Hálásan emlékezik meg a gyülekezet lelkésze és pénztárosa arról a hatalmas segítségről, amelyet az állam nyújtott, amikor a templom teljes helyreállítását magára vállalta s ezideig a belsejét teljesen megújította. Kőművesek dolgoznak a parókia épületén is. Még sok itt mindenfelé a rom, de folyik az újjáépítő munka. A gyülekezet is folytatja az építő munkát a romokon. Ez a legfőbb bizonyítéka, hogy a gyülekezet él. .,Hornon virág“. Muncz Frigyes Dr S C. MICHELFELDER 60 ÉVES A Lutheránus Világszövetség főtitkára és az Egyházak Világtanácsa Újjáépítési Bizottságának vezetője dr. 8. C. Michelfelder — akinek nevét hazánkban is sokan ismerik és tisztelik — október 27-én ünnepelte 60. születésnapját. 188!)-ben Név,--Washing tonban született. Teológiai tanulmányainak elvégzése után az Egyesült Államokban és Kanadában teljesített lelkészi szolgálatot. Mindenüti kemény, úttörő munkában vette ki a részét. 1926-ban a belmisszió szociális munkáját irányította Pittsburgban. Az általános gazdasági romlás idején ez a misszió sok száz családnak nyújtott segítséget. 1931-ben egy lutheri szabadegyház vezetője lett, amely munkálkodása révén az Amerikai Lutheránus Egyházhoz csatlakozott. 14 évi hűséges és buzgó fáradozásának eredménye, hogy ennek a gyülekezetnek ma 3400 úrvacsorázó tagja van. 1945-lien választották az Ökumene Újjáépítési Bizottsága vezetőjéül Genfben. Segítőkészségét, amellyel minden evangélikus ügy iránt viseltetik, világszerte és Magyarországon is tapasztalhatták. Aranyinenyegző. Id. Farkas Lajos, a hódmezővásárhelyi evangélikus egyházközségnek 35 év óta presbitere és neje Vajnai Krisztina, október 30-án tartják 50 éves házasságkötési emlékünnepüket. A hálaadó szent szolgálatot az örömsziilőpár fia: Farkas Lajos Orosháza—Rákóczi-telep ev. lelkész végzi. II. Kor. 9:15. Meghalt Gyalog István, a Tolna- Baranya-Somogyi egyházmegye nyugalmazott esperese, volt kétyi lelkész. Temetése, miután Tamásiban és Kétyen is búcsúztatták, Bonvhá- don volt október 24-én. Az áldott- emlékű lelkész és esperesben dr. Gyalog Dezső, VKM. min. tanácsos édesatyját gyászolja. Egyházunk megindullan búcsúzik hű fiától é, szolgájától, a feltámadás reménységében.
