Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)
1949-10-16 / 41. szám
2 ivangéilkut Elet Llgy tanítani, mint akinek fiatal ma van Tessényi Koméi előadásából Megkezdődnek a lelkésztalálkozók Egyházi iskoláink államosítása a lelkészeket új és nehéz feladat elé állította. Eddig sok lelkész számára nem jelentett a hitoktatás különösebb problémát. Az iskolásgyermekkel évelején és évvégén találkozott. A gyermekekkel való lelki törődés az évnyitó és évzáró istentiszteletre korlátozódott, ünnep volt az, amikor megteltek a templom padjai iskolásgyermekekkel. Könnyű volt nekik prédikálni. Az elmúlt iskolaév azonban hatalmas munkatöbbletet hozott magával: át kellett venniök az egyházi tanítók kezéből a hitoktatást és rendszeresen el kellett látogatniok a gyermekekhez. Most tűnt ki az, hogy a hitoktatás nem is olyan egyszerű dolog. Bevallom, hogy az első hittanórákon már éreztem, hogy ez nem alkalmi szórványhitoktatás, hanem pedagógiai feladat, mely szak- képzettséget követel meg. Számomra tehát az egész új munkakör szükségessé tette a hitoktatás egész komplexumának tanulmányozását. * Gyermekeink ne csupán egyéni síkban lássák magukat Istenhez való viszonyukban. Hangsúlyt kell kapnia annak a ténynek, hogy az egyház nélkül nincs keresztyén életlehetőség. Gyülekezeteink nélkül nincs élő hit. Isten nemcsak egyeseket, de emberi közösségeket, népeket is kiválaszt, mert velük is határozott célja van. Katekhé- zisünk csak úgy lehet aktuális, ha ezt a kérdést nem hanyagoljuk el. Istennel csak az az ember lehet helyes viszonyban, aki embertársaival is helyes, normális, felebaráti viszonyban él. A közösség iránti kötelességünk komoly hangsúlyozásai egyik legkorszerűbb parancsa az örök Igének. Érintenünk kell a háború és béke, az állam problémáit ezzel kapcsolatban, hogy nyilvánvalóvá lehessen, hogy Isten e jelenben, itt és közöttünk is munkálkodik. A jelenben éppen úgy képes megtartani, mint ahogyan a múltban is képes volt. * Ma nagyon nagy szükség van a keresztyén etika alapos tárgyalására is. Ifjúságunkat érdekli az a kérdés, hogy milyen is hát a gyakorlati keresztyén élet, mi egyházunk tanítása az egyes ember életéről, a családról, az útiamról, at háború és békéről, a munkáról és a szociális kérdésről. Az ökumenikus és missziói perspektívát is minden fokozaton fel kell tárnunk a felnövekvő generáció előtt. ' * Az ébresztési munkának köszönhetjük, hogy a hitoktatásra belső elhívást mind gyakrabban lélekben felészült laikusok is nyernek. Élő ta,nui annak, hogy mit jelent ke- resztyénségünk a mindennapi életben. A fakultatív hitoktatás lehetőségével számolva, gondoltunk már most arra, hogy nagy munkáshiány fog beállni a hitoktatás terén és elkerülhetetlen lesz a laikus erők munkábaállitása. A tanítványok, evangélikus szülők, küszködő életet élő családok gyermekei. A mai élet résztvevői a gyerek egyéniségét fontosnak tartják, mégis, mint alakításra alkalmas puha viasz, felkínálja lelkét annak, akivel szemben bizalmat érez. Kutat, keres. A hit sohasem volt számára közömbös, sőt, legégetőbb személyes ügye. Kivéve azt az esetet, nem is olyan ritka eset, amikor a hitoktatók ezt a keresést például hanyagságukkal és elfogultságukkal tökéletesen ki nem ölték. A fiatal lélek valósággal igényli a vallást. Ellenszenve inkább az úgynevezett hivatalos egyháznak szól. Annak a kiilsőségesen értelmezett intézménynek, mely nem sugároz lelkiséget, hanem sablonokat üz. A merev papi típust, hamis, álszent kegyességet, élettelen, tartalmatlan igehirdetést kigúnyolja és nem becsüli. A száraz ismereteket lélek nélkül közlő hitoktatót ki nem állja, hanem menekül előle. Alig várja, hogy vége legyen az órának, ha csak lehet, elmulasztja, vagy mással foglalkozik. Erre élő példa egy budapesti középiskolás leány felelete arra a kérdésre, hogy mit csináltatok egész éven át a hittanórán, ezt válaszolta: Kötöttünk, olvastunk, aludtunk, vagy készültünk a következő órára. Ha utolsó óra volt, hazalógtunk. Egy másik példa egyházmegyénk területéről. Egy ugyancsak középiskolás diák ai következő nyilatkozatot tette. Arra a kérdésre, hogy szívesen jár-e hittanórára, ezt mondta: Annyira unalmasak voltak az órák, hogy 80 százalékban el sem mentem. És miért? — kérdeztem. Válasz: A hitoktatólelkész pusztán kikérdezte az anyagot, a leckét és feladta a következőt. Nem egy esetben kiüzent, hogy nem ér rá hittanórát tartani, mert más dolga van. Bizony nagyon nehéz küzdelmeket kell a hitoktatónak önmaga fegyelmezése, továbbképzése érdekében önmagával vívnia. Keresztyénségünk, egyházunk a ma kavargó, döntésre sürgető, jövők felé mutató szellemi-lelki harcában, amikor az egész keresztyén nevelés kérdése felvetődik, mindinkább nagy várakozással tekint a szülői otthonra. Ezt látja végső mentsvárának, ahol akkor is, ha minden kő-, tél szakadna, továbbra is biztosíthatná az evangéliumi nevelést. Kétségtelenül a szülői ház az, ahol Isten újból tüzet akar gyújtani. Ábrahám, Izsák és Jákob a szülői házban erősödtek meg nagy hitükben. A mai szülők viszont azt várják, hogy gyermekeik a hitoktatás által nyerjenek vallásos nevelést, még akkor is, ha ők éppen nem is legbúzgóbb hívei egyházunknak. Amint az egyházi tanítóság kezéből visszaadatott a hitoktatás munkája a lelkésznek, úgy tehet, hogy azok továbbjuttatják a szülők kezébe. Gyülekezet felé is épüljön híd. A hitoktatás épüljön bele a gyülekezetbe. Ennek eszközei a vasárnapi- iskola, melynek jelentősége mindig jobban kiemelkedik. Isten különös ajándéka, az. Örvendetes, mennyire megújul ebből a szempontból sok egyházközségünk élete. A vasárnapi gyermekbibliakörökben épül bele az ifjú lélek a gyülekezeti életbe. Magában foglalja azokat a kritériumokat, melyek valóban keresztyén és egyházivá teszik az új generáció nevelését: önkéntes és missziói jellegű, a valósághoz közel, élményszerű, személyes állásfoglalásra nevelő szervvé. Az a munkakör laikus munkatársakat igényel. Gyülekezet és iskolás- gyerrnekeinket közelviszi egymáshoz aZ is, ha megismertetjük presbitereinkkel az ifjúsági munkát. Munkáltassuk őket ifjúságunk körében. Kassán több presbiter tartott szakmájába vágó előadást, felhasználva az alkalmat bizonyságtételre. A férfiakban kiábrázolt férfias keresz- tyénség nagy hatással volt a tanítványokra. De viszont a szolgálat a presbiterekben is belső örömet és felbuzdulást eredményezett. Jó alkalom a szórványokban is kis létszámú csoportok esetén a szülői othonok- ban megtartott hittanóra. Ilyenkor együtt énekelnek szülők és gyermekek. Előbbiek gyermekükkel együtt mondják a leckét. Hol boldogság, hol szomorúság tükröződik ilyenkor az arcokon. További kapcsolat hozható létre csendes napokon. A megnyitó istentiszteleten vegyen részt a gyülekezet és legyen együtt a közös esti evangélizációkon és az úrvacsoraosztáson és a befejező vallásos esten, melyen az ifjúság szolgál a gyülekezetnek bizonyságtételeivel. A gyülekezeti ifjúsági konferenciák is jelentős szerepet kaphatnak ebben a vonatkozásban. Az egyetemes felügyelő még beiktató beszédében utalt arra, hogy minden evangélikus lelkészt és az egyház vezető munkásait sorozatos megbeszélésekre fogja összehívni, melyeken az egyház fontosabb kérdéseit fogják megtárgyalni és személyes találkozókon kísérli meg megteremteni azt a munkatársi légkört, amelyre egyházunknak igen nagy szüksége van Ezt a gondolatot akkor nagy lelkesedéssel fogadta lelkészi karunk s várta ezeknek a találkozóknak megindulását, őszintén megírhatjuk, hogy ennek eddig csak anyagi akadályai voltak. Az egyetemes egyház üres kasszákat vett át, s ma is igen nehéz alapokat teremteni olyan országos ' vonatkozású tervek végrehajtásához, melyek anyagiakat is igényelnek. Még messze vagyunk attól, hogy a gyülekezetek vállalnák a megfelelő áldozatokat az országos jelentőségű ügyekért és a magasabb egyházkormányzati szervek fenntartásáért. Ezeknek a felsőbb egyházkormányzati szerveknek pedig nem csak fenntartásáról, hanem munkalehetőségeiről is gondoskodni kell. Meg kell tanulnunk, hogy az államtól lassan anyagilag függetlenítődö egyház nem elégedhetik meg a gyülekezetek puszta életének biztosításával. Az egyházi szervezet elhanyagolása egyet jelentene a szektává süllyedéssel. Ez nemcsak szervezeti széttagoltságot jelentene, hanem szellemi szétesést is. Éppen ennek a szellemi szétesésnek akarja útját állani a lelkészek ankét-sorozata. Meg kell találnunk a közös munka és közös Hetvenötéves jubileumát ülte az orosházi anyaegyházból önállósult csorvási gyülekezet templomának újjáépítésével és felavatásával. Ebből az alkalomból a békési egyházmegye lelkészei az arad-békési egyházmegye több lelkészének jelenlétével lelkészkonferenciát is tartottak a csorvási újjáépült templomban. i Erre az alkalomra meghívták és felkérték dr. Reök Iván egyetemes felügyelőt evangélizáló előadások tartására. A csorvási templom újjáavatását Rotyánszkg János az egyházmegye esperese végezte Kemény Lajos püspökhelyettes megbízásából, aki ige- hirec’etésében a templomot, mint az örökélet iskoláját mutatta be. Az istentiszteletet rendkívüli ünnepi közgyűlés követte, melyen az egyházközség felügyelője köszöntötte a megjelent hatósági és testületi képviselőket és a vendégeket s a megjelent egyetemes felügyelőt, akit felkért arra, hogy a szokványos közgyűlésektől eltérőleg ne beszédet, hanem evangélizáló előadást tartson az Ige fényében. Utána a gyülekezet lelkésze ,Tátrai Károly ismertette az egyházközség és a templom történetét. r Dr. Reök Iván egyetemes felügyelő Az evangélikus egyház Magyarországon A Svájci Református Sajtószolgálat a Hungarian Church Press jelentése alapján részletesen ismerteti dr: Vető Lajos evangélikus püspöknek egyház- kerülete közgyűlésén elmondott beszédét. Az egyház és állani között felmerülő problémák megoldásában is csak a szeretet vezetheti az egyházat. A magyar lutheránus egyház a népi demokrácia államának irányában azt annál könnyebben megteheti, mert ez az állam a marxi alapokon állva biztosította a lelkiismeret és a vallás szabadságát. Négyszáz év óta először lett egyenlővé az evangélikus egyház a többi egyházakkal. Az állam és egyház között megkötött egyezményt is a szeretet munkálta. Ez az egyezmény irányt vett az egyház é's állam szétválasztására. Jelenleg azonban az evangélikus egyház még négymillió forint évi segélyt kap az államtól, amihez 3U milliós újjáépítési segély is járul. Húsz év alatt fokozatosan át kell épülnie az egyháznak a hívek íeladajok mögé a szellemi egységet is. Most összehívták az első ilyen megbeszélést. Több, mint harminc lelkész kapott meghívót az ország minden tájáról. Az egyetemes felügyelő kísérő körlevele erről a következőket mondja: „A megbeszélés, amelyre meghívtalak, a lelkészt találkozók közül az első. Követni fogják ezt megbeszélések, melyeken lehetőleg tájegységek, illetve munkaágak szerinti meghívások alapján Iassankint minden lelkész alkalmat nyer hasonló megbeszélésre. Az első megbeszélésre a meghívásokat úgy küldtük széjjel, hogy lehetőleg az ország minden területéről hívtunk képviselőket, főleg olyan lelkészeket, akiknek helyzetét, vagy személyiségét valamilyen szempontból jellegzetesnek tartottuk, úgyhogy ezen lelkészek általában nem az egyházi magasabb tisztséget betöltői, hanem olyanok, akikről azt hisszük, hogy egyházunk széles közvéleményének tudnak hangot adui. Nem törekedhettünk teljességre, mert a megbeszélés csak #így ígér eredményt, ha nem tiíl nagy csoporttal folytatjuk ...“ Az első megbeszélést rendkívüli érdeklődés előzi meg. Október 18—19. napján ülnek össze a lelkészek áz egyetemes egyház Luther Márton Intézetében, s meghallgatják Groó Gyula, Reök Iván, Dezsőig László. Koren Emil és mások előadásait, majd kétnapos vitatkozáson lesznek együtt. Lapunk bő tudósításban fog beszámolni a megbeszélések eredményeiről. Lukács Evangéliumának 4. része 14—21. verseiben foglalt igék alapján evangélizált az örök idők beteljesedésének örök esztendejéről. Délután a templomban az egyetemes missziói lelkész dr. Ggimesg Károly tartott evangélizáló előadást az ifjúságnak. Utána 4—7 óráig dr. Reök Iván egyetemes felügyelő a békési egyházmegye lelkészeinek tartott evangélizáló bizonyságtevést, majd pedig konferenciát, melyet a lelkészek hozzászólásai és a velük való megbeszélés után imaközösség zárt be. Este 7 órakor a templomban Luther-szövetségi vallásos est volt, melyen dr. Reök Iván egyetemes felügyelő evangélizáló előadást tartott, Botyánszky János főesperes és dr. Ggimesg Károly egyetemes missziói lelkész pedig igével és imádsággal szolgáltak, Nádori István orgonaszámmal és szóló-énekkel és Tátrai Károly szóló-énekkel és minketten énekkettőssel működtek közre. Az újjáépített templom mind alaprajzában, mind pedig architektúrájában ízléses festésével és berendezésével újabbkori templomaink egyik legszebbike magyarhoni evangélikus egyházunkban, melyet államsegéllyel sikerült újjáépíteni. áldozatára. Rákosi Mátyás az új alkotmány életbeléptetésekor kiemelte, hogy az egyezményt a népi demokrácia állama változatlanul érvényesnek tekinti. A szabad vallásoktatás azt jelenti, hogy mindenki szabadon taníttathatja gyermekét hittanra, de kényszeríteni a szülőket nem lehet arra, hogy gyermekeiket hittanra járassák. Az állam változatlanul fedezi a hitoktatás költségeit, — fejezi be ismertetését a Svájci Protestáns Sajtószolgálat. Rövid szundikálás Sok keresztyén élet olyan, mint egy rövid szundikálás a temlompadi ban. Szól az ige, ők ott vannak, de nem hallják, mert alszanak. Csak akkor ébrednek fel, amikor az amen elhangzott. Akkor nézelődnek körül s gondolkoznak, hogy mi is történtj De már késő, a kegyelmi idő, a lehetőség elmúlt. Az „Evangélikus Élet“ szerkesztősége a lapot minden kedden délelőtt 11 órakor zárja! Gyülekezeti hírek Egész nap együtt Battonyán. Bat- tonya maroknyi gyülekezet. 100 lélek a városban, 20 még a környező tanyákon és 200 lélek kilenc környező faluban. Igazi viharsarki szórvány. A papjuk, Fecske Pál alól éppen most dőlt ki az „ökumenikus motor- kerékpár“, s nincs pénze megcsináltatni. Legutóbb ott ragadt vele az országúton. A hívek hiába várták a szórványban. Leült az árok szélére, s nézte, ahogy ugyanolyan motorkerékpárok vígan szaladtak el mellette, őt meg ideragasztotta a szegénység ... Fecske Pál gyülekezeti napot rendezett. Azt akarta, hogy a szórvány hívei egyszer a templomban vehessenek úrvacsorát orgonaszó mellett, s egy napra érezzék ai gyülekezet családi melegét. Érezték is. Reggel bibliaórák voltak asszonyoknak, férfiaknak és ifjúságnak külön. Az istentiszteleten Bártjcig Lajos magyarbánhegyesi lelkész hirdette az igét, utána asz- szonykonferencia volt. Ezen Benkóczg Dániel szegedi esperes tartott előadást, ugyanakkor pedig a férfiak is konferenciáztak Adamkouics Ágost előadását hallgatva. Ezután közebéd volt. Csaknem az egész gyülekezet jelen volt. A lelkész főzte nagy bográcsban a paprikást, az asszonyok fel- hordták a hozzávalókat. Ebéd után újszerű dolog volt. Benkóczy Dániel esperes keresztyén „parlamentet“ tartott az összesereglett híveknek. Mindennapi keresztyén kédésekre felelt:' A legtöbb kérdés a megtérés és újjászületés után érdeklődött. Ébred a falu! Aztán úrvacsora volt Bártfay Lajos evangélizációja után, s este még összejöttek a város három különböző pontján, családi házaknál, hallgathassák meg nem szűnő szomjúsággal az igét. Egész nap a gyülekezetben telt el. Szép nap volt. Máskor is, s a környező gyülekezetekben máshol is rendeznek majd még ilyeneket. A Budapest-Fasori gyülekezetben egész hetes sorozat igehirdetés volt Kemény Lajos szolgálatával. A gyülekezet szereti ezeket az alkalmakat. Évenklnt többször is megkívánják az összefüggő, sorozatos igehirdetéseket. * Nagy napja volt vzsárnap a farmos! íeányegyházközségnek. Ez a kis, J00 lelkes gyülekezet nagy fába vágta a fejszéjét: 96 év óta használt s a régi evangélikus iskolával és kántorlakással egybeépített imaháza immár szűknek bizonyult. Hozzáfogtak tehát a gyülekezeti terem átépítéséhez és 2500 forint költséggel olyan takaros kis templom lett belőle, hogy meg lehet nézni. Az új épületet vasárnap, október 2-án szentelte fel Kemény Lajos es- peres-püspökhelyeltes. Alapigéje Krónika I. könvve 22. rész 19. verse volt. Az ünnepélyen megjelent a tápió- szentmártoni gyülekezet lelkésze is. Ez a gyülekezet 125 évvel ezelőtt anyagyülekezete volt Farmosnak és Farmos mostani anyagyülekezetének, Tápiószelének is. Ott volt a református egyház képviselője, sőt a katolikus egyházközség és a községi elöljáróság is képviseltették magukat. A felszentelő istentiszteleten a szószéki igehirdetést Bődy Pál esperes mondotta és a befejező oltári szolgálat alkalmából a püspökhelyettes két kis gyermeket is részesített a keresztség szentségében. Az egyetemes közgyűlés elnöksége: dr. Reök Iván egyetemes felügyelő és Túróczy Zoltán püspök az elnökségi tanács határozata alapján Benczúr László budapesti vallástanító lelkészt, az újonnan megnyílt Luther Márton Missziói Intézet igazgatói tisztébe és az egyetemi lelkészi állásba meghívta. Az egyházegyetem székházában működő intézet a nem lelkész gyülekezeti munkások, az úgynevezett laikus munkások, képzésének szolgálatában áll. A munkatervet most kialakító és megkezdő intézmény jelentős szerep betöltésére hivatott egyházunk életében. Benczúr László kettős lij munkáját október elsején vette át. Ö eddig az evangélikus gyermekmissziói munka irányítását intézte. Az egyetemes felügyelő Békésben
