Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)

1949-10-09 / 40. szám

4 Evangélikus Élet HaU rozoÜalíLim Lellene LiJ omLorsianá teologlánL egyLátxá jellegéi? Az idei évnyitó ünepély ismét megmutatta, hogy a soproni teoló­gia igen nagy súlyt helyez arra, hogy állami egyetem fakultása. Ez a hangsúly a teológiai fakultás felállítása óta ott van minden ünnepén. Sohasem volt senki, aki ne örült volna annak, -Jiogy az állam ad szállást, sőt az állam a fenntartó gazdája teológiai fakultá­sunknak. Ezért mindig egyformán hálásak voltunk, s az egyház és állam közti megegyezés egyik sar­kalatos pontjának tartottuk ezt a helyzetet. Hála a mai magyar ál­lamnak, hogy ezt a helyzetet fenn­tartja, s áldozatot hoz lelkész- nevelésünkért. De világosan mutatkozik annak az egyházi álláspontnak erősödése, mely a teológiát egyházi életünk középpontjának, egyik szellemi középpontjának szeretné látni. Ezért történt az is, hogy az Evan­gélikus Teológusok Otthonát „Lel­készképző Intézetté‘‘ szerveztük át, ezzel is kifejezésre juttatva azt, hogy Sopronban nem egyszerűen egyetemi oktatás folyik, hanem egyben az egyház lelkészképzése. Nem szabad elfelejtenünk, hogy míg más egyházak is kaptak állami egyetemeken fakultást, de fenntar­tottak és ma is fenntartanak egy­házi lelkészképzőket is ezek mel- , lett, addig a mi egyházunknak nincs ilyen lelkészképző szemináriuma. Ezért tartjuk fontosnak, hogy a soproni teológia vállaljon közössé­get egyházunk mai gondjaival, gondolataival, tudományos munká­jával segítse egyházunk megújulá­sát, s ne csak zártan azzal törőd­jék, hogy a teológusokat az előírt tárgyakban oktatja. A teológia ak­kor teljesíti igazán hivatását, ha egész egyházunk számára van mondanivalója, ha egy háti maga­tartás, egyházi reform, s minden egyházi kérdés ügyében fel lehet keresni a teológiát, mert az szolgál és szolgálni tud az egyháznak, mint agyközpont. A Soproni teoló­giának sokkal közelebb kell jönnie az egyházhoz, az egyház problé­máit fel kell vennie, s nem az író­asztalnak, hanem az életünknek kell dolgoznia. Nincs kielégítő szel­lemi vérkeringés az egyház teoló­giája és a szolgáló papság között, s különösen nincs meg ez az egy­házközigazgatás és a teológia kö­zött. Az is feltűnő volt, hogy a teoló­gia évnyitó ünnepélyén az egyház szavát a befejező „Érős vár a mi Istenünk“ ének után és a Köztársa­sági induló elé tették, amivel azt érték el, hogy a „hivatalos egye­temi ünnepélytől“ elvileg is elvá­lasztották az egyházi kiküldött fel­szólalását. Mintha ő kívülről, s a hallgatóság padsoraiból szólna hozzá a kérdésekhez, amelyek lel­késznevelés közben felvetődnek. Nem jól van ez így. Az, amit itt megemlítünk, nem udvariasság, nem tapintat, vagy eféle kérdése. Ez elvi kérdés. A teológián nem­csak azt kell kifejezni, hogy „Egye­tem vagyunk“, hanem azt is, hogy az egyház egyik legfontosabb szerve vagyunk: „az egyház lelké­szeit készítjük fel hivatásukra, az egyház lelkésznevelö intézménye vagyunk . . J) Hazatért zsidók között Az „Evangélikus Élei“ éves elő­fizetői ingyen, a féléves előfizetői pedig féláron kapják meg a 100 ol­dalas, tartalmas „Családi Naptár“-i. Zsidó ifjú, aki Izraelben s finn éneket tanít, amit Ma­gyarországon tanult. Saa- risalo finn professzor be­szél izraeli érdekességekről. A finn Sana című újság ír egyik nyári számában arról, hogy Palesz­tinái ásatásai után visszatért Saarisato professzor Helsinkibe s nyilatkozott tapasztalatairól. Izrael állam esemé­nyei —- írja a finn lap — általános érdeklődés középpontjában állanak. A keresztyének az „idők jelbit“ lát­ják benne. Saarisalo professzor tel- avivi ásatásai mellett előadásokat is tartott a jeruzsálemi egyetemen zsidó nyelven Jézus szórványútjairól, vala­mint tájékozódott az evangélium ügyének haladásáról az új államban. — Érkeznek-e most is zsidók Iz­raelbe? — hangzik az első kérdés. — Körülbelül naponta százan ér­keznek. Az érkezők között sok az öreg és a beteg s jelentős. számban az elmebeteg is, akik sokat szenved­tek internálótáborokban. A világ leg­különbözőbb tájairól érkeznek. Igen sokféle nyelvet lehet hallani Izrael­ben. Nem ritka az olyan zsidó em­ber, aki tíz nyelven beszél. — Találkozott-e útján keresztyén zsidókkal? — Többekkel is. Közöttük különö­sen emlékezetes számomra az a fia­tal zsidó katona, aki Magyarországból tért vissza önként ősei földjére. Ma­gyarországon Csepregi Bélán keresztül jutott ébredéshez. Ennek a közvetí­tésével jártam egy zsidó , családnál, ahol harmonikakíséret mellett nagy csodálkozásomra két finn éneket éne- keltek magyarul. A „Szelíd szemed Úr Jézus“ és az „Uram, ó add“ kez- detüeket. Elmondtam neki, hogy ugyanabban az időben (július 4—5.) Finnországban hatalmas tömegek énekelték ezeket az énekeket a fel­ébredt ünnepeken. Háborúk és szen­vedések idején született ez a két ének. Ezért alkalmas a mostani idők vándorló, hazát kereső zsidóinak is. Kifejeztem a reményemet aziránt, hogy a mostani zsidó nemzeti ébre­dést lelki ébredés is fogja követni, amikor az Ür összegyűjti a száraz csontokat, lelket lehel beléjük s élő­vé válnak. (Ez. 37.) Ez a zsidó ifjú most önkéntes missziót végez s vele együtt még sokan. — Találkozott-e misszionáriusok­kal? — Találkoztam egy orosz föidmí- vescsaláddal, akik évtizedekkel ez­előtt jöttek Telavivba az oroszországi evangéliumi keresztyének köréből. A család tagjai rendes hivatásuk mel­lett tervszerű missziói munkát végez­nek Isten kegyelmének látható segít­ségével. Egy másik Oroszországból ideszármazott család arról beszélt, hogy állandó összeköttetésben álla­nak a Szcívjetúnióban élő evangé­liumi keresztyénekkel, akiknek folyó­iratát: a „Testvéri üdvözlet“-et on­nan rendszeresen meg is kapják. Örömmel hallottam tőle, hogy mi­lyen szabadon végzi munkáját Isten ma is a Szovjetúnióban. — Találkozott-e finn misszioná­riussal? — Két finn misszionárius: Havas Aili és Moisio Rauha (mindkettő nő) végeznek olt áldozatos evangéliumi munkát. Diplomáciai úton lelédövé telték számukra az izraeli háborúsá­gok kipattanásakor, hogy hazatérhet­tek volna, de ők inkább vállalták a zsidó néppel való egy üti szenvedést és ott maradtak. Havas Aili árvaott­honában sok a nehéz idegbeteg gyer­mek, akikkel a zsidó hivatalosok már nem is akarnak “"foglalkozni. Általá­ban a nevelés kérdése roppant ne­héz és feszült Izraelben, mert a kü­lönböző országokból odakerült gyer­mekek eddig jórészt intemálótábo- rokban éltek s megszokták, hogy mindent kétkedve és ellenségesen fo­gadjanak s minden elől elzárkózzanak. — Találkozott-e más finnekkel? — Egy finn hajó kötött ki egyszer Haifában, egyes finn tengerészek pe­dig skandináv hajókon érintették Iz­rael partjait. Örömömre szolgált, hogy Haifában tengerészmissziói szol­gálatot is végezhetlem, mint régen londoni tengerészmissziói lelkész ko­romban. Haifában ma egy skandi­náv tengerészegyházközség .működik, amelyet Hansen lelkész vezet. A finn árvaotthonban is meg szokott for­dulni, ahol őt sok művelt zsidó háll­ítatja. — A háború ellenére nyugodtan folytathatta ásatásait? — Meisster professzorral, a fiával s. a később érkezett tanítványommal: Granberg-gel folytattam az ásatást Jaffa belső kikötőjében. Valószínű, hogy ezen a helyen volt Dávid és Salamon kikötővárosa, amin keresz­tül a templomépítéshez szükséges anyagokat és Ofir aranyát Jeruzsá­lembe hozták. Jártam Cyprus szige­tén is folytatni ásatásokat. Astarte és Baal templomát találtuk itt meg, amely kb. Kr. e. 1300 táján épült, benne egy bronz Baal-szoborral. istentiszteleti 1949 október 9-én Deák-tér 4, d. e. 9 (ifjúsági) Sülé Károly Deák-tér 4, d. e. 10 (úrvacsora) Sülé Károly Deák-tér 4, d. e. 11 H. Gaudy László dr. Deák-tér 4, d. u. 5 iff. Rimár Jenő Fasor, d. e. 10 (rádiós) Kemény Lajos Fasor- d. é. 11 Kemény Lajos Fasor, d. u. 4 Pásztor Pál Dózsa György-út 7, d. e. A 10 Pásztor Pál Ullői-út 24, d. e. A10 Grünvalszky Károly Üllői-út 24, d. e. 11 Grünvdlszky Károly Rákóczi-út 57, d. u. 10. (szlovák) Sziládi Jenő dr. Rákóczi-úti 57, d. e. A12 Falvay Jenő Bécsikapu-tér, d. e. 9 (úrvacsora) Roszik Mihály Bécsikapu-tér, d. e. 11 (úrvacsora) Sréter Ferenc Bécsikapú-tér, d. u. 6 (evang.) Sréter Ferenc Toroczkó-tér, d. é. AQ Sréter Ferenc Óbuda, d. e. 9 (ifjúsági) Rótta István Óbuda d. e. 10 Bottá István Óbuda, d. u. 5 (evang.) , Olt Vilmos Római-fürdő, d. e. X9 Komjáthy Lajos Böszörményi-út 2/a, d. e. 9 Kádár Gyula Böszörményi-út 2/a, d. e. 10 Zenés-áhitat Böszörmény-út 2/a, d. e. 11 Danhauser László Böszörményi-út 2/a, d. u. 6 (evang.) Szatay Károly dr. Diana-úti iskola, d. e. 9 Glatz József Fóti-út 22/d. e. X10 (ifjúsági) Lehel László dr. Fóti-út 22, d. e. 11 id. Rimár Jenő Fóti-út 22, d. u. 4 id. Rimár Jenő Tomori-úti iskola, d. e. 8 id. Rimár Jenő Zugló, d. e. 11 Scholz László Rákosfalva, d. e. X12 Hafenscher Károly Thaly Kálmán-u. 28, d. e. JílOfúrv.) Halász Kálmán dr. Thaly Kálmán-u. 28, d. e. 11 (úrv.) Halász Kálmán dr Kőbánya, d. e, A10 Gádor András Kőbánya, d. u. 4 Koren Emil Simor-utca, d. e. 11 Pásztor Pál Fébé Diák. ház, Báthóry-u. d. e. 10 Csengődy László Vasi-utca 2/c, prot. katonai d. e. 11 Szimonidesz Lajos dr. Jó Pásztor, Bimbó-utca, d. e. 'A 12 Olt Vilmos Bimbó-utca, d. u. 6 (evangélizáció) Olt Vilmos FILM Tudomány és forradalom Egyetlen állam sem értékeli maga­sabbra a tudományt, mint a szovjet állam. Tudósai igen sok, még isme­retlen területen széles lehetőségeket tártak a szovjet ötéves tervek készí­tői és végrehajtói elé*. A tudomány összeforrott a néppel, a nép építő munkájával. Egészen természetes, hogy az élen­járó szovjet filmművészet alkotásai­ban jelentős helyet foglalnak el a tudósokról szóló filmek. Egymás­után készültek Micsurin, Pavlov, dr. Pirogov életéről a filmalkotások, amelyek tartalmukkal előbbre segí­tették az építést, gyarapították a dol­gozók ismereteit. De nemcsak élet­rajzi filmek foglalkoznak a tudo­mánnyal. Nagy játékfilmek elevení­tik meg a tudósok mindennapi mun­káját, küzdelmüket a maradisággal és a természet erőivel. Ilyen film az „Aranyszarv“, amely Kazahsztán ma­gas hegyei közöt játszódik le, megis­merteti az ember sikeres harcát a zord természettel. Ilyen a „Heten a hó ellen“, amelynek hét vakmerő hőse tudományos expedícióra1 indul és új érctelepek felfedezésével gaz­dagítja a nép államát. A tudomány és a nép kapcsolatá­val foglalkozik az újonnan bemuta­tásra kerülő film, a „Viharos alko­nyat“. A filmet — bár játékfilm —, bátran nevezhetjük történelmi doku­mentumfilmek is Főszereplője, a 75 éves Polezsajev professzor. Mikor a forradalom kitör, az öreg tudós szív- vel-lélekkel a nép mellé áll. Kollegái bojkottálják, mensevik tanítványai botrányt csapnak óráin, születésnap­jára egyedül marad az ünnepi vacso­rával. A forradalom azonban igazsá­got szolgáltat. Lenin személyesen te­lefonál, hogy jókívánságait közölje, a hadihajó legénysége meghívja, hogy tartson előadást, majd a Balti-flotta választja küldöttének a Tanácsba. A 'vállaira nehezedő évek nem törik meg az öreg tu3ós!. Polezsajev professzor lelkes, hu­manista figuráját megismerte az egész világ és az épülő szocializmus országai, de az elnyomott népek is erőt meríthetnek a diadalmas forra­dalom jeleneteiből és az ősz profesz- szor fiatalos fqrríMalmi lendületé­ről. (X) Egyházi hírek Kaphatók az m himnkonyvef*! Az új hittankönyvek közül megjelentek a következők: Kemény Lajos: Bibliai történe­tek^ I—II. oszt. számára. Ára 2.—■ Ft. Kemény Lajos: Bibliai történetek. III—IV. oszt. számára. Ára 3.50 Ft. Groó Gyula: Hitünk. VII—VIII. oszt. oszt. számára. Ára 3.20 Ft. Kaphatók: a Luther Társaság­nál Bp. VIII., Üllöi-út 24., a Fébé könyvkereskedésben Bp. VII., Damjanich-u. 25., az Új Harangszó könyvkereskedésében Győr, Petőfi-tér 1. ff Ha meg nem térünk... A pestszentlőrinci egyházközség október 2-án hálaadó istentisztelet és ünnepi közgyűlés keretébe!!' kö­szöntötte lelkészét, Sokoray Károlyt szolgálatának 25. évfordulóján. ÚJPEST. Minden hónapban szere- tetvendégségel, ill. műsoros estet ren­dez az egyház a templom tatarozá­sából fennmaradt adósság törleszté­sére. Október 2-án szeretetvendégség volt. Az est ünnepi szónoka Scholz László budapesti lelkész volt, aki „Fehérek a mezők az aratásra“ cí­men tartót! nagy érdeklődéstkeltő előadást. A Bibel und Gebet“ című, a svájci Beatenberg-ben megjelenő folyóirat szeptemberi száma felhívást közöl, mely mély felelősségérzettől áthatott bizonyságtétel a keresztyéneket az egész világon kölelező evangélizá- ciós riíunka szükségességéről. Közöl­jük a 17 országból összejött kikül­döttek „Felhívás“ című üzenetéből a következőket: A f. é. augusztus 6-tól 13-ikáig Beatenberg-ben 17 országból szár- mázó, összesen 300 résztvevővel (közöltük 90 hivatásos lelkész és egyházi munkás) — megtartott vi- lágevangélizációs konferencia a mos­tani idők szörnyű komolyságára való tekintettel, az alábbi felhívás­sál fordul mindazokhoz, akik euró­pai és európánkívüli országokban élő protestáns egyházakban és gyü­lekezetekben felelősséget viselnek, különösen a lelkészekhez és tanítók­hoz fordulunk,* akikre a Mi Urunk, Jézus Krisztus a lelki felelősséget hízta. Eleget tettünk-e Krisztus missziói parancsának? Meghallotta-e a mi nemzedékünk az Evangéliumot? Mi is hibásak vagyunk abban, hogy 500 miliő ember még soha sem hallott az Evangéliumról, de abban is, hogy Európa milliói, akik .. bár ismerik Jézus Krisztus Ne­vét — keveset tudnak, bűnöket megbocsátó hatalmáról, Feltámadá­sának erejéről és a mi örök kárho­zatunkról. Bennünket, keresztyéneket ér a súlyos kárhoztatás, hogy mi sok­szor jobban igyekszünk szolgálni és tetszeni a világnak, mint sem Isten­nek, úgy, hogy a világ és az egyház közötti határ már alig ismerhető! fel. Fokozódó mértékben hanyagol­juk el a felebarát! szeretetet, az er­kölcsi tisztaság és az igazságosság parancsait. 1 űrjük a házasságtörést, paráznaiságot, fösvénységet, gyűlöle­. )Á rágalmazást, ami által előse- gítjük a vakságot és süketséget az Evangélium felé és szégyent hozunk Jézus Krisztus nevére. Jézus Krisztus ereje, hogy az el­veszetteket megmentse, még mar is ugyanaz, ,mint 2000 év előtt volt, amikor a világ bűnéért kereszthalált szenvedett és feltámadása által halait legyőzte. Miért veszítette cl vájjon erejét a keresztyéni kinyilatkoztatás? Mély bünbánaltal hajolunk meg mikor beismerjük azokat az állapo' lókat, melyek egyházainkban és kö­zösségeinkben, a gonoszság elhatal­masodása folytán, népeinknél ural-, kodnak. Ha nem térünk meg az Élő Isten tiszta Evangéliumához és nem hirdetjük azt az egész világnak és megújító ereje nem mutatkozik éle­tünkben, akkor Isten Ítélete az Ő egyházát és a föld népeit még ször­nyűbb módon fogja sújtani. Igen komolyan felhívunk tehát mindenkit, akinek felelős helye van az Egyházban, vagy a közösségben, az Úr szavával élve: „Ma, ha az Ö Szavát halljátok, meg ne keményít­sétek a Ti szíveteket.“ Egye-tten wantyíhUus családi asztaltól s&n Uián^atzUaí a Családi Haptác! Az Evangélikus Élet mindenütt kapható S Evangélikus Élet Az Országos Luther Szövetség Lapja Szerkesztésért felel: Dezséry László szerkesztő Budapest, III., Dévai Bíró Mátyás-tér 1. Telefon: 162—635. x Föniunkatársah: Benczúr László, Groó Gyula, tír. Gyimesy Károly, Koren Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői-út 24. Telefon: 137—886. Felelős kiadó: Dr. Geleji Dezső Előfizetési árak: Negyedévre: 8 Ft Félévre: 16 Ft Egészévre: 32 Ft Posiatakarékpénztári esekkszáma: 20.412. Evangélikus Élet, Budapest. Hirdetések árai milliméter soronként 2.50 forint Független nyomda N. V., Bpesi, E5tv5s-u. 12. Felelős: Földi Vilmos igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents