Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)
1949-07-16 / 28. szám
4 Evangélikus Élet Felejihetetßen élméni/ Egy nap Albert Schweitzernél Gyönyörű napot töltöttünk el. Ha része van valakinek ilyesmiben, kötelessége, hogy különösen megelégedett legyen és háláját szavakba foglalja. Már a reggel nagy ajándékot kínált. Sóik év múltán megint ott állhattam a strassburgi székesegyház, az európai földnek talán legsúlytalanabb katedrálisa előtt. Nem csökkenthétté hatását az a körülmény, hogy kora téli köd sötétítette el az eget) és tompa, sötét tónusba mártotta a látóhatárt: ellenkezőleg, sajátos rózsaszín kőzetének mintegy belső izzásával szárnyalt fel a csúcsíves mestermű faragott alakok százaival és kvádereivel boldog köny- nyedséggel és mégis elmozdíthatat- I au ul, mindenkit magához emelve szárnyaló felfelétörekvésével. Mint kívül a boldog felszárnyalást, úgy érezzük belül újból elcsodálkozva a világosan kialakított tér tágasságát, amelyen vasúrnapiasan hullámzik át az orgona hangja. Itt is az a tökéletes, amit Ervin von Steinbach elkallódott géniusza teremtett meg, akinek dicsőségét ugyanilyen kőbeillő szavakkal örökítette meg az ifjú Goethe a múlhatatlanságban. És továbbindultunk el még délelőtt és délben az elzászi föld másik kincséhez Colmárba érkeztünk, hogy tudóbban, de ugyanolyan fogékonyan, mint két évtizeddel ezelőtt, újból megcsodáljuk Matthias Grünewald isenheimi oltárképét. Nagy ellentét a két azonos tökéletességű mű között: amott architektonikusan kötött vonal, kővéfagyott zene, kristállyá lett egetkérő vallásosság és lángoló színekben az extázis lenyűgöző áhítata, a fanatikussá lett ko- lorit, az elmúlásnak és feltámadásnak apokaliptikus látomása. Amott megnyugvás a hitben, lassú, kitartó, alázatos törekvés a végső beteljesedés felé, emitt vad nekilendülés, őrült istenmámor, szent őrület, a képpélett extázis. Bár a legkitűnőbb másolatok révén százszor is, ezerszer is igyekeztünk közelebbjutni e ragyogó démonikus táblák egyedülálló titkához: csak itt, a megrázó realitással szemben érezzük magunkat teljes varázslatban és válik tudatunkká, hogy földi világunk egyik festőművészeti csodáját látjuk. A bágyadt novemberi nap még csak zeniten áll és mi megéltük az emberi teremtőerő két különböző, de hiánytalanul nagyszerű beteljesedését. Még teljes a nap és érzékeink fogékonyak és befogadóképesek mágikusan emberi benyomások felvételére. Még van időnk. Akaratunkat még izgatja a gyönyörűséges vágy, hogy feltáruljon mély benyomásoknak. Eltelve a látottaktól, de nem jóllakottan utazunk el egy elzászi városkába, hogy ott a parókián meglátogassuk Albert Schweitzert — mivel az emberi tökéletesség nem kevésbbé ritka, mint ai művészi. Nem mulaszthattuk el az alkalmat, hogy viszontlássuk ezt a különös és csodálatos férfiút, aki rövid időre otthagyta afrikai munkáját, hogy megpihenjen szülőfalujában és új önfeláldozásra készüljön. • Albert Schweitzer nevének ma már sokak számára mély a csengése, de mindenki számára más-más, különös az értelme. Sokan szeretik és tisztelik, azonban más és más szemszögből, mert ez a férfiú maga az egyedüli és az egyszeri, megismételhetetlenül egységes sokszerűség. Egyesek csak azt tudják róla, hogy néhány évvel ezelőtt megkapta a Goethe-dí jat, a protestáns papság legkiválóbb teológusainak egvikét csodálja benne, a „Pál apostol misztikája“ szerzőiét, a zenészek Johann Sebastian Bachról szóló legnagyobb és legalaposabb könyv alkotóját, az orgonaépílők azért dicsőítik mert mindenkinél jobban ismeri Európa összes orgonáit és technikájukról a legbehatóbb és legtáiékozottabb írással szolgált, a muzikálisok a mai világ talán legnagyobb orgonavirtuózát tisztelik benne és bárhol hirdessen is hangversenyt, napókkal előbb elkelnek a jegyek. De legna —óbb cselekedetéért. azért a kórházért, amelyet tisztán emberi önfeláldozásból, minden állami segítség nélkül, egészen egyedül alapított és alkotott meg azért a páratlan és példamutató önfeláldozásért szereti és csodálja mindenki, aki tudja mi az emberiesség. mindenki, akinek a szemében az idealizmus csak akkor nagyszerű, ha túlmegv a kimondott és íro't szón és tetté válik. Ezt a végtelenül szerény féfiút ma a világ legjobbjai erkölcsi példaképként tisztelik és egyre szaporodó közösség csoportosul (minden cél nélküli köréie. Az utóbbi években elterjedt életéről szóló könyvek sokasága tanúsítja, hogy mennyire nagyra nőtt a hatása. E könyvek közül a legegyszerűbbet és legőszintébbet maga írta „Életem és gondolkodásom“ címen. Ez az élet valóban és igazán érdemes arra, hogy egy heroikus életrajz tárgya legyen. Nem a régi militarista értelemben persze, hanem amaz újban, amelyet mi egyedül érvényesnek ismerünk el, az erkölcsi hősiesség értelmében, midőn az egyén teljesen és dogmamentesen feláldozza magát az eszmének. Két ország, Németország és Franciaország között született. Mindkét ország iránt annyira lekötelezett, hogy műveinek egy részét franciául, más részét németül írta meg. Evangélikus pap fia és szülőhelyén, Günsbachban nőtt fel. 1899-ben prédikátori állást kap a Szt. Miklós-parókián Strassburg- ban. Itt nagyszerű részletmunkák is ráhárulnak, mint konfirmációi oktatások, prédikációk. Két év múlva a strassburgi egyetemen habilitált „A logostanról János evangéliumában“. De egyidejűleg a vakáció alatt az ősz Widor mesternél tanult, akinek még Wagnerrel, Caesar Frankkal és Bi- zetvel voltak baráti kapcsolatai. Schweitzer fáradhatatlan munkája ettől kezdve megoszlik a teológia és a muzsika között. Mind a két irányban termékeny: a teológiában „A Jézus-kutatás története“, a zenében: Johann Sebastian Bach monumentális, máié sem túlszárnyalt életrajza tanúskodik erről. Az orgona mestere városból városba utazik, hogy minden hozzáférhető orgonát kipróbáljon és a régi orgonaépítő mesterek elkallódott titkát felfedezze. Művei ezen a téren is irányadók. Két vágányon és símán folyhatna tovább az élete, de Albert Schweitzer harmincéves korában arra az elhatározásra jut, amelyet mélyen vallásos lelke teljességgel indokol: elhagyja Európát, ahol nem érzi magát eléggé hasznosnak és az egyenlítői Afrikában saját erejéből kórházat alapít, az elhagyottak legelhagyatottabbjai, az álomkór és egyéb trópusi betegségektől senyvedő négerek ezrei számára. (Folyt, köv.) * A hírek szerint a 73 éves Albert Schweitzer, egyházunk nagy fia, missziói állomásáról ismét Európába érkezett. Üdvözlésére közöljük folytatásban ezt a régi Írást. Az alábbi írás Stefan Zweig Írása nyomán ..Von grosse Menschen" Aéuoj; ijuitd ■alapján készült. Németország A német lutheránus egyház Tanga- ngikában, Kelet-Afrikában lévő misz- szióját átveszi az amerikai lutheránus nemzeti bizottság. A Lutheránus Világszövetség ez év júliusában tartja I. Világmissziói Gyűlését s ezen az erre vonatkozó szerződést már el akarják fogadni. Nemzetközi teológiai fakultás terve A Lutheránus Világszövetség végrehajtó bizottságának megbízásából Hans Meiscr német püspök, Ernst Sommerlath német professzor és Alfred Jörgensen dán professzor tárgyalásokat folytattak egy nemzetközi teológiai fakultás megalapításának érdekében. A gyűlés Karlsruheban volt, s a júliusi oxfordi lutheránus gyűlés már a végső elhatározásokat akarja meghozni ebben a kérdésben. A terv szerint ez a nemzetközi fakultás teológiai hallgatók és fiatal lelkészek számára rendezne kurzusokat, az előadókat elsősorban Németországból hívnák, de a világ minden más részéből is. A fakultás nemcsak kiképző akadémia volna teológusok számára, hanem a tudósképzés szolgálatában is állana. A terv abból a mély meggyőződésből fakadt, hogy a lutheránus teológiának hivatása van arra, hogy nemcsak lutheránus körökben, de ökuménikus síkon is hallassa szavát. Továbbmenően pedig az a meggyőződés ihleti ezt a tervet, hogy még nem merítettük ki azt a szellemi örökséget, amit atyáinktól) a hitvallásokban és a bibliai igazság tiszta felfedezésében kaptunk. A fakultás működési helyét a LV Végrehajtó Bizottsága fogja kijelölni. Istentiszteleti rend 1949 július 17-én Deák-fór 4. d. e. 9. Ifjúsági istentisztelet. Deák-tér 4. d. e. 11. Gyülekezeti istentisztelet. Deák-tér 4., d. u. 5. Istentisztelet. Fasor, d. e. fél 10. Pásztor Pál. Fasor, d. e. 11. Pásztor Pál. Fasor, d. u. 4. Pásztor Pál. Dózsa György-u. 7., d. e. fél 10. Inotay Lehel. Üllői-út 24., d. e. fél 10. Gyülekezeti istentisztelet. Ullői-út 24., d. e. 11. Gyülekezeti istentisztelet. Rákóczi-út (szlovák), d. e. 10. Sziládi Jenő dr. Rákóczi-út, d. e. 11. Gyülekezeti istentisztelet. Bécsikapu-tér, d. e. 9. Sréter Ferenc. Bécsiikapu-tér, d. e. 11. úrv. Sréter Ferenc. Toroczikó-tér, d. e. fél 9. Sréter Ferenc. Óbuda, d. e. 10. Komjáthy Lajos. Óbuda, d. e. 11. Komjáthy Lajos. Böszörményi-út 2/a, d. e. 9. Rultkay Elemér. Böszörményi-út 2/a, d. e. 11. Ruttkay Elemér. Böszörményi-út 2/a, d. u. 6. Evangélizáció. Diana-úti iskola, d. e. 9. Gyülekezeti istentisztelet. Fóti-út 22., d. e. 11. id. Rimár Jenő. Fóti-út 22., d. u, 4. id. Rimár Jenő. Tomori-úti isk., d. e. 8. Muncz Frigyes . Zugló, d. e. 10. Gyülekezeti istentisztelet. Thaly Kálmán-u. 28., d. e. fél 10. Szabó Aladár. Thaly Kálmán-u. 28., d. e. 11. Szabó Aladár. Kőbánya, d. e. fél 10. Sülé Károly. Kőbánya, d. u. 4. Koren Emil. Slmoir-utca, d. e. 11. Bándi István. Fébé diák.-ház. (Báthori-u.) d. e. 10. Gyülekezeti istentisztelet. Vas-u. 2., Protestáns helyőrségi. Esze Tamás dr. FILM A munkások megvédik a gyára t A magyar mozik vásznán egyre gyakrabban jelennek meg az új Csehszlovákia filmjei, amelyek mondanivalóban és formában egyaránt magasan állnak. Ezekből az új filmekből megismerjük a csehszlovák nép életét, harcait és ezen keresztül is megerősödik a csehszlovák és a magyar nép barátsága. Sokan emlékeznek még az első ilyen filmre, a „Búgnak a tárnák“-ra, amely a cseh munkásság hősies harcát mutatta meg az elnyomás ellen. Nem sokkal később mutatták be a „Szárnynélküli emberek“-et, amelyből megismerkedhettünk a németek elleni harccal. A fasizmus leverése azonban nem jelentette a harc megszűnését. Erről szól a jövő héten bemutatásra kerülő új csehszlovák film, a „A. 8-as találmány“. Az államosítás után nem volt könnyű dolga a csehszlovák iparnak. A gyárakban még bent ültek a tőkések emberei és minden eszközzel bomlasztották a szellemet, az egészségesen fejlődő munkaversenyt. Igyekeztek ártani a munkásoknak. A gyárban szabotázsokat terveztek. Ezért a Z. 8-as műhelyt, ahol fontos találmányokkal foglalkoznak, titkosnak nyilvánították. Nagy bosz- szúság ez a külföldi ügynököknek, akik nagyon kíváncsiak rá, hogy min kísérleteznek a Z. 8-as zárt kapui mögött. Az öntudatos munkásokkal azonban nem mennek semmire. Megpróbálják behálózni Sma- zalt, a fiatal, becsvágyó munkást. A kívánatos asszonyokkal és dús ígéretekkel kábított Smazal lelkiismerete a döntő pillanatban felébred. Nem sokra mennek az elbocsátott tisztviselővel sem, akit szolgálatukba fogadnak. Végül is elhatározzák, hogy erőszakkal szerzik meg a fontos újítás leírását. A Z. 8-as műhelyben kialszik a villany és a támadók revolverrel akarják a titkot kicsikarni. Smazal élete kockáztatásával akadályozza meg tervüket. A munkások ártalmatlanná teszik a támadókat. A találmány titkát megőrizték. A filmen több ismerős szereplőt láthatunk: L. Bohac a „Búgnak a tárnák“ egyik főszerepét játszotta, J. Petrovickát pedig a „Szárnynélküli emberek“-ben láttuk utoljára. Régi ismerős Vejrazka is, aki a „Híd“ c. csehszlovák filmben játszott. (X) Szerkesztői-iizenet Thék Endre-utcai kedves olvasónk levelet írt, melyben névtelenül azt igényli, hogy lapunkból szeretet sugározzák s kifogásolja „Egy vallástanító“ című cikkünket. Szeretettel válaszoljuk, hogy keresztyén felelősségérzetünk őreá is vonatkozik s szeretjük őt azzal a komoly testvéri szeretettel, mely nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal, s mely« tudja, hogy „rész szerint van bennünk az ismeret és rész szerint a prófétálás“. Értjük az ő aggodalmát, mint azok aggodalmát, akiket. olyan módon tanítottak, mely mód ellen fenti közleményünk felemelte szavát. Az ő megbotránkozása csak okada- tolja ilyenirányú közleményeinket. Szeretjük őt és őket, akik megrendülnek hitükben; ha a tudomány megszólal s akik oly gyengén állnak bibliaismeretben és tudományban, viszont olyan erősen állnak politikai előítéletekben és vallásos bigottság- ban, hogy alig tudják elviselni őszinle korunkat. Lelkipásztori szeretettel szeretnénk tanítani őket, hogy hitük számára biztos fundamentumot találjanak, s ne építsenek homokra. Szeretnénk őt szeretettel megnyugtatni, hogy nem adtuk fel az ember „származására vonatkozó evangéliumi kinyilatkoztatást“, hanem felszólaltunk olyan tudományellenesség ellen, mely arra akarja tanítani gyermekeinket és hitben gyöngéinket, hogy ha a tudomány valamit bebizonyítana, mi akkor is a biblia ellenkező tanításának hinnénk. Azért szólaltunk fel ez ellen a szellemi magatartás ellen, mert sem azt nem hisszük, hogy a tudomány olyat tudna bebizonyítani, ami a kinyilatkoztatás igazát szüntetné meg, sem azt nem hisz- sziik, hogy a biblia valamiféle dologban is téved. Már persze olyan dologban, amiről á biblia beszél. Hangsúlyoztuk, hogy a felvetett kérdés lényegét nem érintjük, csak a vallás- tanító magatartását tartjuk tudományellenesnek, bigottnak, tehát hitetlennek. És a levélíróét is annak tartjuk. Vakságát politikai előítéletei magyarázzák, de szeretettel kérjük, igyekezzék cikkeinket nyugodtan elolvasni, megérteni, vagy legalább szándékosan félre nem érteni, s ígérjük neki, hogy az ember származásáról újabb közleményeket hozunk, melyek hitünk szerint megerősítik őt hitében és irántunk való szeretetében. Szerkesztőség Az „Evangélikus Élet“ 27-ik számban „Mire tanít a Biblia a magántulajdonról“ című cikk szerzője Lüthi Walter berni lelkész. Az Egyetemes Egyháztanács főtitkára Magyarországról A Protestáns Egyházközi Segélyakció tanácsülésén C. H. Freundler főtitkár beszámolt németországi utazásáról. Lesújtó látvány a rengeteg lebombázott templom; helyreállításuk csak alig-alig indult meg. Legsúlyosabb probléma talán a teljesen talajtvesztett ifjúság nevelésének kérdése. — Magyarországon nagyszerű lelki megújulásnak lehetünk tanúi, amely teljes szabadságban nyilatkozhat meg. Nagy öröm számunkra, hogy hozzájárulhatunk a szellemi és anyagi újjáépítés művéhez. Megállapította a főtitkár, hogy a lengyel protestantizmus körében is komoly megújulás és lendüMes fejlődés mutatkozik. Franciaország A párisi lutheránus egyház gyűlést tartott, melyen új vezetőséget választott. J. M. Waltz lelkész lett az egyházi elnök, Poillot lelkész az alelnök, Gras (világi) a titkár és Bobért (világi) a gondnok. Waltz az egyik legáldásosabban működő francia lutheránus lelkész, aki két egyházközségéből, a „Saint Michel“ és a „Trinité“ gyülekezetekből a lutheri lelkiélet igazi központjait alakította ki. A párisi lutheránus élet egyik igen jelentős góca az elzászi ifjak egyesülete, az „Union Alsacienne d’Acti- vité Chretienne“. Az egyesület főképp a „Redemption“ gyülekezetre támaszkodik. Evangélikus Élet Az Országos Luther Szövetség Lapja Szerkesztésért felel: Dezséry László szerkesztő Budapest, Ili., Dévai Bíró Mátyás-tér 1. Telefon: 162 635. Főmunkatársak: Benczúr László, dr. Groó Gyula, dr. Gyiniesy Károly, Korén Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Ullői-út 24. Telefon: 137—886. Felelős kiadó: Dr. Geleji Dezső Előfizetési árak: Negyedévre: 8 Ft Félévre: 16 Ft Egészévre: 32 Ft Postalakarékpénztári csekkszáma: 20.412. Evangélikus Élet, Budapest. Hirdetések árai milliméter soronként 2.50 forint Független nyomda N. V.. Bpest, Eötvős-u. 12. Felelős: Földi Vilmos igaizgató.
