Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)

1949-07-09 / 27. szám

4__________________________________________________Evemfélikus Elet II kínai protestánsok vezetője a keresztyénség nagy vizsgájáról Dr. Chao Tse-Chen, a pekingi protestáns teológiai fakultás dé­kánja, akit tavaly Amszterdamban az Egyetemes Egyháztanács hat elnöke közé választottak, pásztor­levelet küldött a kínai keresztyé­nekhez. — A keleti keresztyéinség szá­mára — írja —, elérkezett a nagy vizsga ideje. A mai viszonyok kö­zött a kínai keresztyéneknek elég bátraknak kell lenniök ahhoz, hogy az evangéliumot és az egy­házi életet megtisztítsák minden sallangtól. Az ember épp úgy ter­mészeti, mint szociális lény is, a matériális világnak és az emberi társadalomnak is alkotó eleme. Nem rugaszkodhatunk olyan szer­vezeti, teológiai, sőt hitvallási téte­lekhez, amelyek egészen más szo­ciális viszonyok között és egészen más politikai színtéren készültek. Tartozunk felismerni az egyhazak szociális kötelességeit és szolgála­tunkat az új politikai rendszerben kell elvégeznünk. A kommunista rendben az egyházak csak akkor élhetnek, ha érzékelhető szociális magatartás által megfelelnek a sa­ját beszédjüknek. — A keresztyén lelkületet fel kell szabadítanunk az önigazságtól, a polgári osztálygőgtől és a féle­lemtől a forradalmi változásokkal Diákok a pornográfia ellen Valamennyi német zóna evangé­liumi könyvkereskedői konferen­ciát tartottak Bad Wildungenben. A következő határozati javaslatot fogadták el: „Nagy aggodalommal látjuk, hogy az akadálytalanul bur­jánzó szennyirodalom milyen sú­lyos károkat okoz ifjúságunknak. Egyáltalán nem hajtják végre az ifjúság erkölcsi védelme érdekében fennálló törvényes rendelkezéseket, hanem olyan könyveket, képeket, pornográf folyóiratokat hoznak forgalomba, amelyek a legsúlyo­sabb mértékben veszélyeztetik az ifjúság erkölcsi épségét és a csa­ládi élet alakulását.“ A Németországi Evangéliumi Egyház belmissziói bizottsága is foglalkozott a kérdéssel és törvény- tervezetet készített a pornográfia megfékezésére. Több középiskola ifjúsága is gyűléseken követelte, hogy tiltsák be az aktfényképek eladását az újságárusító bódékban. szemben. A gyümölcstelen prédiká­toroknak, az alkalmatlan lelkészek­nek azt kell tanácsolnunk, hogy nézzenek más kenyérkereső foglal­kozás után. Radikálisan meg kell változtatnunk az egyházi szerveze­tet, az evangélizáció módszerét, a teológiát és az egész keresztyén életstílust. — A kommunizmusban a ke­resztyén egyházak tartoznak min­denek előtt meglátni azt, hogy ál­tala Isten megítélte a hanyag és kötelességmulasztó egyházakat. Azután tartoznak benne meglátni azt, hogy általa az ember intézi a maga alapvető nagy kérdését a keresztyénséggel szemben. Csak akkor remélhetjük, hogy felfigyel­nek ránk, ha alázatosan elfogad­juk az ellenünk irányuló kritikát, azután pedig becsületesen meg­teszünk mindent, hogy ez a kritika jogosulatlanná váljék, — írja a kínai protestánsok vezetője. Új számadatok a missziói egyházakról Legutóbb közöltük a Nemzetközi Missziói Tanács készülő évkönyvének néhány számadatát az ázsiai, afrikai, délamerikai protestánsok számának növekedéséről 1925 óta. Eszerint az elmúlt negyedszázad alatt 6.5 millió­ról 25.3 millióra emelkedett a misz- sziói mezőkön a protestánsok száma. A most közölt újabb részletek sze­rint legnagyobb az emelkedés Dél. Afrikában, ahol 700.000-ről 54 mil­lióra és Pakistanban, ahol 580.000- rőt 4.1 millióra emelkedett a protes­táns keresztyének lélekszáma. Brazí­liában 69.000-röt 1.6 millióra, Argen­tínában 3350-ről 259.000-re, Mexikó­ban 31.000-röl 265.000-re, Mandzsú­riában 245-ről 54.900-ra, Koreában 201.000- ről 743.000-re és Kínában 394.000- ről 1.4 millióra növekdelt a lélekszám 1925-től 1948-ig. A németországi keresztyénség és az anthropozófusok A Németországi Evangéliumi Egy­ház Tanácsa foglalkozott az anthro­pozófusok mozgalma keretében léte­sült „Keresztyén-közösség“ felvételé­nek kérdésével. Több közös tanács­kozás után megállapították, hogy ez a közösség saját papokat képezett ki és állított szolgálatba, úgyhogy ma már egyházszerű képződménynek kell tekinteni. Keresztelési formulája ugyan megemlíti a Szentháromságot, de hiányoznak belőle a keresztyén lithurgia lényeges elemei. Ezért ezt a keresztséget az egyház nem ismer­heti el. Alihoz a közvetítő javaslat­hoz sem járulhat hozzá az egyház, hogy e keresztyén közösség tagjai egyben egyháztagak is lehessenek éls így két közösséghez tartozzanak. Minden egyes esetben döntés elé kell állítani az illető személyeket, hogy az egyházhoz, vagy pedig ehhez a „Keresztyén-közösséghez“ kívánnak-e tartozni. Kimondotta végül a Tanács, hogy ökumenikus kapcsolatot lehetséges­nek tart ezzel a keresztyén közösség­gel és erre vonatkozólag javaslatot tesz a „Németországi Keresztyén Egyházak Munkaközösségének“. Testvérek egymás ellen A Szovjetunió elleni háború kezde­tén a németek lerohanták a balti kis államokat is. Ekkor került német megszállás alá Lettország. A lett nép nem nyugodott bele szabadsága el­vesztésébe és hősies partizán harco­kat vívott az SS-ek rémuralma ellen. Ebben az időben játszódik a ,.Két út“ c. szovjetfilm cselekménye. A film a két testvér összeütközését mutatja meg és ezen keresztül a lett nép vi­szonyát az árulókkal, a fasisztákkal szemben. A film testvérpárja parasztcsalád gyermeke. Az idősebbet a németek túszként elviszik és szögesdróttal el­zárt vagonban útnak indítják Német­országba. A vonat faluja mellett ha­ladt el és a fogoly kiugrik a robogó kocsiból. Feléségét akarja látni. A németek társaival együtt elfogják. Az SS banditák egyikében testvérét is­meri fel. A szökevénynek sikerül megmene­külnie, de családját elhurcolják. Azt hiszi, ha önként jelentkezik, meg­menti őket, testvére azonban azt ha- zudja neki, hogy a németek megöl­ték feleségét és gyermekét. A magára maradt testvér a partizánok közé áll, mialatt az áruló tovább folytatja al­jas munkáját. Mindenki megveti, apja vasvillával támad rá, csak egy lány áll vele szóba, a partizánok utasítására. Segítségével félrevezetik a németeket és mialatt azok a partizán testvér tanyájára vonulnak, hogy társaival együtt elfogják, a partizá­nok rajtaütnek a parancsnokságon és kiszabadítják a politikai foglyokat. A szovjet csapatok bevonulása bizto­sítja a partizán fiú családjának megmentését és boldogságát, Az áru­lót eléri méltó büntetése: maguk a németek lövik agyon. A partizán testvér szerepét a „Far­kasvér“ és a „Heten a hó ellen“ c. filmekből jólismert Oleg Zsakov ala­kítja. Feleségét ligát, a legszebb szov­jet színésznőnek elismert Szmirnova eleveníti meg, aki a „Csárdáskirály­nő“ énekes-táncos szerepe után, itt komoly drámai alakítást nyújt. A filmben megrázó jelenetben halljuk tiszta hangját, amikor rászegeződő német géppisztolyok előtt kell éne­kelnie. A filmet a jövő héten több mozi tűzi műsorára. (4-) Hitler mozijából — templom A berchtesgadeni mozit — mely a háború előtt és alatt Hitler saját mozija volt — templommá építették újjá. Az űj templom 1100 ülőhelyes. Üdülő konferenciákat rendez a Jó Pásztor Misszió a Rózsadom­bon, a Bimbó-út 51. alatt bent­lakással. A konferenciák tíznapo­sak. Az első július 1-én, az utolsó augusztus 25-én kezdődik. Egy-egy konferencián csak 20 bentlakó ve­het részt, ezért időben kéri a veze­tőség a jelentkezést. Részvételi díj napi 12 forint, ebben benne van a szállás, az étkezés és a konferen­cia költsége. A jelentkezők a kö­vetkező címre írjanak, vagy tele­fonáljanak: Jó Pásztor, Budapest, II., Bimbó-út 51. Telefon: 161-567. A konferenciákon felekezeti kü­lönbségre való tekintet nélkül bárki részt vehet. A tizedik gyermek... Nyár volt. Aratás előtt állottak. A hátúiban azonban csak itt-ott dol­gozott egy két ünneprontó. Az országúton könnyű homokfutó haladt. Vígan poroszkáltak a lovak. Beiregi segédlelkész igyekezett a szom­széd gyülekezetbe, ahol az öreg pap kórházban volt. Így neki kellett he­lyettesíteni. Biztatja a kocsist, hogy gyorsan hajtson, nehogy elkéssen az istentiszteletről. Csak nemrég került ki a papi iskolából. Tele volt hittel, lelkesedéssel és valljuk be egy kis el­bizakodottsággal is. Különösen az öreg papokkal szemben érezte nyereg­ben magát, akikről a legtöbb gyüle­kezetben a hívektől nem valami jó véleményt hallott. Ebből azt a követ­keztetést vonta le, hogy ő magasan felette áll tudásban, műveltségben a legtöbb lelkésztársa felett. Végre berobogott a kocsi a paró­kia udvarára. Ott az ifteg kurátor fo­gadta őt: — Egészségére kívánom tisztelendő uramnak az iccakai nyugalmat, ha vöt... Majd mielőtt a segédlelkész vála­szolhatott volna, fontoskodva és böl- cselkedve hozzátette: — Ha pedig nem vót, akkó felet­tébb igen sajnálom ... Barátságosan tessékelte be a lel- készi hivatalba. Jól esett neki ez a szíves fogadtatás. Kényelembe helyez­kedett és megbeszélték a hirdetni- valókat. Ezután az öreg gondnok tá­vozóban így szólt: — Most magára hagyom a tiszte­lendő urat, mert tudom, hogy jó, ha ekicsit tanul ilyenkor is, hogy azután jól sikerülhessen a beszéd. A fiatal segédlelkész fölényesen és magabiztosan válaszolt: — Nem kell azt már nekem át­nézni gondnok uram. Jól megtanul­tam én azt a; papi iskolában ... A gondnok morogva indult kifelé: — Hát nem azé mondom, de a jó pap is hóttig tanul. Az ajtóból visszafordult: — Most jut eszembe,' hogy ma va­lószínűleg keresztelés is lesz. Egy derék földmunkásosaládnak született meg a tizedik fiúgyermeke. Az ailis- pánné vállalta a keresztanyaságot. Jól kitegyen magáér a tisztelendő úri A segédlelkész kissé sértődötten válaszolt. Nem szerette, ha valaki az első találkozás alkalmával is kétel­kedni mert az ő nagy tudásában: — Bízza csak rám, gondnok úr, mondok én olyan beszédet, hogy még az alispánná is meg lesz elégedve. Tíz órakor megkezdődött az isten- tisztelet. Az ifjú Timotheus igehirde­tését a gyülekezet látható érdeklődés^ sei fogadta. Minden szem rászegező- dött. Ki is tett magáért. Dörgött, pat­togott, ostorozott. Majd leszállt nagy hevében a szószékről. Szinte kiolvasta a hívek arcából a gondolatot: — Ilyen pap kéne minekünk... Igehirdetés alatt megérkeztek a ke­resztelésre. Kalapos hölgy hozta kar­ján a kisgyermeket. Az egész gyüle­kezet a bevonulókra figyelt. — Ez nem lehet más, mint az al­ispánná a földmunkáscsalád tizedik fiúgyermekével — következtette a segédlelkész. Istentisztelet közben az oltár előtt megkezdődött ® keresztelés. A segéd­lelkész most már elemében volt. Ün­nepi beszédet mondott a tizedik fiú­gyermekről, aki most köszöntött be ennek a szegény földmunkácsaládnak a házába. A gyülekezet látszólag megelégedet­ten hallgatta az igehirdetést. Csak egyesek sugdostak egymásnak a pa­dokban. A segédle'.kész meg volt győ­ződve arról, hogy őt dicsérik. Mások erteilen arccal néztek reá. Ez azonban egyáltalában nem za­varta őt. Ünnepi hangon folytatta a szertartást: — Kedves Testvéreim! Most pedig megkereszteljük ennek a derék csa­ládnak a tizedik fiúgyermekét! Mi legyen a gyermek neve? — tette fel a kérdést a keresztszülőknek. — Piroska, Erzsébet — válaszolta a keresztanya. A segédlelkész azt hitte rosszul hall, pedig egészen érthetően és világosan hangzott a válás?. A biztonság ked­véért még egyszer megkérdezte: — Mi legyen a gyermek neve? A válasz teljes határozottsággal, minden kétséget kizáróan hangzott el: — Piroska, Erzsébet! A segédlelkész úgy érezte, mintha hideg zuhannyal öntötték volna le. Szeretett volna a föld alá süllyedni. Ügy érezte, hogy az egész gyülekezet rajta mulat. Most már vüágosan látta, hogy itt valami nem egyezik. Valami végzetes tévedésről van szó. Valami­ben alaposan melléfogott. Vagy talán a kurátor tévedett? Tizedik fiúgyer­mek helyett tizedik leánygyermekről van szó? Alig várta, hogy vége le­gyen az istentiszteletnek. A lelkészi hivatalban égő arccal rögtön a kurá­torhoz fordult: — Mi az kurátor uram, a tizedik fiúgyermek leánnyá változott? A kurátor fontoskodva mentegetőd zött. Szavaiban volt valami kaján kárörvendezés is. Legalább is így érezte a segedlelkészi: Jaj, tisztelendő úr, sajnos az alis­pánná elfoglaltsága miatt a földmun­káscsalád keresztelése elmaradt a jövő hétre.'.. A lelkész megütközve kérdezte: — Elmaradt? Hát, akkor miért nem adta valami úton-módon tudo­másomra ... És egyáltalában..., ki­nek a gyermekét kereszteltem akkor meg?! A kurátor nyugodt bölcselkedéssel válaszolta: — A segédjegyzőnek az elsöszülött leánygyermekét. Sürgős volt a ke­resztelés, mert nagyon gyenge sze­gényke ... Váratlanul gyütt... Nem szótam a tisztelendő úrnak, mer hát gondótam, hogy keresztelés keresz­telés ... Beregi azt sem tudta, hogy neves- seni-e vagy mérgelődjön-e ezen a nyugodt bölcselkedésen. Annyi két­ségtelen dolog, hogy csúfosan megszé­gyenült. Az egész falu napokig be­szélni fog a segédjegyző tizedik fiú­gyermekéről. Amiint hazafelé vitték a lovak, nagy átalakulás ment végbe a szívében. A lelkipásztornak mindenek- felett alázatosnak kell lennie. Az Űr a kevélyeket, büszkéket, elbizakodot- takat megszégyeníti. Isten ujját érezte az egész dologban, hogy ő megtérjen kevélységéből és elbizakodottságából. Hogy egyedül az Űrra bízza életét és ne akarjon nagy lenni a többi társai között. A Megváltó szavai jutottak eszébe: Aki közületek nagy akar lenni, az legyen a többiek szolgája, amiképpen az Embernek Fia is nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy Ő szolgáljon és adja éle­tét váltságul sokakért... A homokfutó visszaérkezett. Telje­sen új embert hozott. Beregi segéd­lelkész megváltozott. Az esze fölé a szíve kerekedett. Mert akik Istent sze­retik, azoknak minden javokra van. Sikter László. Az EVANGÉLIKUS ÉLET kiadóhivatala elhatározta, hogy az általános olcsóbbodásra való tekintettel leszállítja a lap árát. Ezért július 1-töl kezdve új előfizetést nyitunk az „Evangélikus Élet" re. Előfizetési ár július 1-tőt egész évre 32 — Ft felevre 16Ft negyedévre 8'— Ft Egyes szám ára július 1-töl GO fillér. Evangélikus Élet Az Országos Luther Szövetség Lapja Szerkesztésért felel: Dezséry László szerkesztő Budapest. III., Dévai Biró Mátyás-tér 1. Telefon: 162—635. Főniunkatársak: Benczur László, dr. Groó Gyula, dr. Gyimesy Károly, Koren Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői-út 24. Telefon: 137—886. Felelős kiadó: Dr. Geleji Dezső Előfizetési árak: Negyedévre: 8 Ft Félévre: 16 Ft Egészévre: 32 Ft Postatakarékpénztári csekkszáma: 20.412. Evangélikus Élet, Budapest. Hirdetések árai milliméter soronként 2.50 forint Független nyomda N. V.. Bpest, Eütvös-u. 12. Felelős: Földi Vilmos igazgató. Istentiszteleti rend 1949 július 10*én Deák-tér 4. d. e. 9. Deák-tér 4. d. e. 11. Fasor, d. e. fél 10. Fasor, d. e 11. Fasor, d. u. 4. Dózsa György-u. 7. d. e. fél 10. Üllői-út 24, d. e. fél 10. Üllői-út 24, d. e. 11. Rákóczi-út (szlovák) d. e. 10. Rákóczi-út, d. e. 11. Bécsikapu-tér (úrv.) d. e. 11. Bécsikapu -tér (úrv.) d. e. 11. Ostrom-utca 31. d. e. 7. Óbuda, d. e. 10. Óbuda, d. u. 4. Rómaifürdő, d. e. fél 9. Böszörményi-út 2/a, d. e. 9. Böszörményi-út 2/a, d. e. 11. Böszörményi-út 2/a, d. u. 6. Diana-úti iskola, d. e. 9. Fóti-út 22, d. e. 11. Fóti-út 22, d. u. 4. Tomori-úti iskola, d. e. 8. Zugló, d. e. 10. Thaly Kálmán-u. 28, d. e. fél 10. Thaly Kálmán-u. 28, d. e. 11. Kőbánya, d. e. fél 10. Kőbánya, d. u. 4. Simor-u., d. e. 11. Fébé diak.-ház (Báthori-u.) d. e. 10. Torockói-tér, d. e. 8. Ifjúsági istentisztelet. Gyülekezeti istentisztelet. Gömöry József. Kemény Lajos. Pásztor Pál. Pásztor Pál. Gyülekezeti istentisztelet. Gyülekezeti istentisztelet. Sziládi Jenő dr. Gyülekezeti istentisztelet. Ftoszik Mihály. Jeszenszky Tibor. Sréter Ferenc. Komjáthy Lajos. Komjáthy Lajos. Komjáthy Lajos. Kádár Gyula. Kádár Gyula. Evangélizáció. Istentisztelet, id. Rimár Jenő. id. Rimár Jenő. id. Rimár Jenő. Ferenczy Zoltán. Halász Kálmán dr. Halász Kálmán dr. Gádor András. Korén Emil. Bándi István. Sréter Ferenc. FILM

Next

/
Thumbnails
Contents