Evangélikus Élet, 1948 (13. évfolyam, 1-3. szám)
1948-12-04 / 2. szám
f 8 Én nem szólhattam néktek, atyámfia!, mint lelkieknek, hanem, mint testieknek, mint Krisztusban kisdedeknek. Téjnek italával tápláltalak titeket és nem kemény eledellel, mert még nem bírtátok volna meg, sőt most sem bírjátok meg: Mert még testiek vagytok, mert a mikor irigység, versengés és visszavonás van köztelek, vájjon nem testiek vagytok-é és nem ember szerint jártok-é? Mert mikor egyik ezt mondja: Én Pálé vagyok, a másik meg: Én Apoliósé, nem testiek vagytok-é? Hát kicsoda Pál és kicsoda Apollós? Csak szolgák, kik által hívőkké lettetek és pedig a mint kinek kinek az Ür adta. Én plántáltam, Apollós öntözött, de az Isten adja vala a növekedést. Azért sem, a ki plántál, sem aki öntöz, hanem a növekedést adó Isten. A plántáló pedig és az öntöző egyek, de mindenik a maga jutalmát veszi a maga munkája szerint. Mert Isten munkatársai vagyunk: Isten szántóföldje, Isten épii-« lete vagytok. Az Istennek nekem adott kegyelme szerint, mint bölcs építőmesler fundamentumot vetettem, de más épít reá. Kiki azonban meglássa mimódon épít reá. Mert más fundamentumot senki nem vethet azon kiviil, a mely vettetett, mely a Jézus Krisztus. KÖNYVEK Der Christusweg címmel a zollikoui evangélikus könyvkiadó egy Ismeretlen pap imáit és prédikációit adta ki. A pap nevét a füzet nem említi meg, a szövegből csak az tűnik ki, hogy az imákat a pap börtönben, írta. Az imák az egyházi ünnepek e sorrendjében szólnak: karácsony, húsvét és pünkösd ünnepeiről és mély vallásosságot árulnak el és kiválóan alkalmasak a bit elmélyítésére és a valásas lélek győzelmét hirdeti az élet rabságával szemben. „Csak az talál, aki egész leikével keres, és csak az előtt nyílik meg a tudás ajtaja, aki minden erejével döngeti.-* (Maugham) „A legtöbb barátság nem egyéb, mint két ember előzékeny összejövetele, hogy találjanak valakit, akivel önmagukról beszélhessenek.“ (Romain Rolland) „Nincs enyhe szó, nincs simogatás annyi, Hogy elborítsa egy ütés nyomát.“ (Reményik) „Olvasni, Élni azt az álmot, mit más valaki megálmodott, és elfelejteni az álnok valót, ami történni fog.“ (Unamuno) „Ha az első Prometheus ánizsszár- ban hozott tüzet az égből, az utolsó könyvben viszi vissza.“ (John Cowper Powys) „Ha egy parasziház leég, az valóságos tragédia, de mikor egy ország tönkremegy, az legtöbbször csaa jelszó.“ (Goethe) „Az emberek figyelme egy szűknyakú palackhoz hasonlatos, abba nem lehet egyszerre beleönteni azt, amit akarunk, különben a folyadék széthullik, a földre csurran.“ (Shubert) „Az egyén eltűrheti az ellentmondást, vagy vitát, a tömeg sohasem.“ (Le Bon) „Aki tud, teremt, aki nem tud, kritizál.“ (Shaw) „Minden igába fogott ember eped a nevetés után, ez az a fűszer, amely ehetővé teszi az éiet undorító főzt- jét.“ 1 Dr. Molnár Rudolf: Sötétségből Világosságra F ebe-kiadás. 4u 1. Finn ébredésről szóló elbeszéléseket állított össze dr. Molnár Rudolf ebben a kis könyvben. Egy-egy kép és bizonyságtétel azoknak az életéből, akiket Isten a bűn sötétségéből és megkötöttségéből új életre hívott. Egyszerűen és közvetlenül mutatja be a szürke kis életek nagy csodáit. Látjuk, milyen fentről kapott erő van a Krisztussal közösségben élő ember önzetlen, tiszta jócselekedetében, az egyszerű halászember bizonyságtételében, mely nem papos prédikáció, hanem a sziget régi halásza szól társaihoz, akinek: „Lépése, mozgása kissé merev, háta is hajlott, mert a reuma próbára tette, de homlokán békesség és szemében öröm ragyog. — Jézusról szeretnék bizonyságot tenni előttetek, az ő erejéről és sze- retetéről...“ Az -elbeszélések után kérdések vannak, melyek segítséget nyújthatnak, hogy megismerjük önmagunkat, majd apró kis megállapítások arra vonatkozóan. „Hogyan lehetsz egészen boldogtalan?“ Rontja a könyv evangéliumi jellegét az utolsó fejezet. Nem, mintha nem lenne jogos, amit itt a lelkész elvár a gyülekezettől, de érzik, hogy ez a néhány sor már nem abból a Lélekből fakadt, mint az előzők. Moldoványi Márta Decemberi evangelizációs naptár December 1— 5. Kőszegen Balikó Zo'lán. December 5—12. Tállyán Józsa Márton. December 5— 7. Pécsett Csepregi Béla. December 5— 8. Felpécen Kovács Géza. December 5— 8. Bakonyszombathe- lycn Veöreös Imre és Németh Júlia dt. December 5—11. Szakonyban Smi- déliusz Ernő és Malaga Elza dt. December 9—12. Pécsett Balikó Zoltán. November 29., december 6., 13., 14., 15-én egyetemistáknak Sréter Ferenc. December 9—12. Mesteriben Csepregi Béla evangéiizál. Az Isten Igéje élő és ható! KARÁCSONYI legszebb ajándék az „Evangélikus Templomok“ albuma az evangé.ikus templom missziójáról, egyházi szimbolikájáról és művészettörténeti értékéről, 660 oldal, ezernél több képpel. Csak néhány példány van belőle. Megrendelhető kiadóhivatalunk (Budapest, IV., Fehérliajó-u. 8—10), vagy az Országos Luther Szövetség íclkészi h vata.a útján (Budapest, II., Gyergyói-u. 8. I. 3.). Részletfizetésre is kapható. Ára: 180.— forint. | Hiszek az egyetemes Ani/aszentegyházbaH J. Érni könyve „Je crois la sainte église universelle“, amely az utóbbi hetekben Svájcban jelent meg, elragadó. A könyv Érni élettapasztalatainak kiváló eredménye. Érni meggyőződéses híve maradt a reformáció gondolatának. Az a „nem‘‘, amelyet Érni hangoztatott Rómával szemben tiszta és világos. Emi is akárcsak a marburgi Heiler fájdalmasan szegényesnek tartja a reformáció liturgiái formáit. Szerinte a reformáció a római katolikus liturgiát tisztított formájában megtarthatta volna. Érni meggyőződése, akkor vált különösen tudatossá, amikor a katolikus hitről protestantizmusra való áttérése után többször a katolikus hívők templomi magatartását figyelte. Szerinte a keresztvetés gyönyörű régi egyházi szokás, amely erős vallásos áhítatot ébreszt. Ezek a megfigyelések őt arra a meggyőződésre juttatták, hogy színesebbé és gazdagabbá kell tenni a protestáns egyházi liturgiát. Ez a gondolat azután Eminél tovább folytatódik és a könyvében azt mondja, hogy a liturgia segítségével is meg kell valósítani a nagy közös keresztijén egyházat és ökumenikus alapon, olyan egyházra volna szükség, amely egyesítené az új egyházban a ,katholikus“ és a „protestáns“ elemeket, és így az egyház külsőségeiben is láthatóbbá válhatna. Aki azonban az evangélikus vagy református nevelésben részesült, az nagyon nehezen tudja Érni gondolatait maradék nélkül magáévá tenni. A protestáns embernek egészen mindegy, hogy az imádkozásnál ül-e, vagy áll-e, összekulcsolja-e a k^zét vagy sem. Ha a magyar protestáns ember keresztet vetne, ezzel nem emelné a vallásos áhítat mértékét. Teljesen kézenfekvőek ezek az evangélikus kritikai megjegyzések, azonban, ha kritikusan is tekintünk a dolgokra, mégseih mehetünk el szó nélkül mellettük. Foglalkoznunk kell a kérdéssel, azonban vele szemben már előre megállapíthatjuk, hogy a mi vallásos áhítatunk nem fejlődhetik katliolikus irányban, — bármennyire is meg- illetődéssel olvassuk könyvének igaz keresztyénségböl fakadt so? rait. (9- d-) Legyen erős a férfiak gyülekezete! Meglátja minden test az Istennek szabadítását. i Evangélikus Élet színházi levél Jó a Vetés — siker! arai Tiszta, emelkedett és igazi mondanivalója van a Belvárosi Színház ifjú szerzőjének, Mánál) Évának, akinek egyébként a „Vetés“ az első színpadi műve. Nem is az a fontos, menynyire ismeri a színpadot, de az 'sem fontos, hogy a darab mondanivalói gyakran megakasztják és vontatottá teszik a cselekményt. Lényeg az, hogy a mű valóban forradalmi, mondanivalójában, eszméjében, problémája felvetésében és annak megoldásában. A földhözjuttatott újgazdák a falu „rongyosai“ égető életproblémáikkal szembekerülnek a régi zsíros nagy- gazdákkal, akik semmiképpen sem akarnak vetőmagot adni a kiosztott földhöz. A hetedik parancsolatot szögezik álszent szemforgatással az emberré lett volt zsellérekkel szemben, s e harcban, ahol vélemények és ellenvélemények elhangzása után a cselekedetből szűrődik le az élet igazsága, a népi sorból származó katolikus pap, a szegény paraszt mellé áll. De csak egy estére, mert működésbe lép a reakció, megjelenik az érsek, aki kegyetlen szorítással, a kiközösítés fenyegetésével lelkiismerete ellen kényszeríti cselekedni a haladó szellemű kis papocskát. A földosztással szemben a hetedik parancsolat, a „Ne lopj“ hamis értelmet nyert igéjével dolgozik a reakció a falun, amelynek világoseszű nincstelenjei már megérzik a városi munkásság testvéri szolidaritását. A darab — bár kétségtelenül iránymű — rendkívül izgalmas és fordulatos dráma is egyúttal, éppen ezért hatásos, mert nem szónoklatokkal magyaráz, hanem tettekkel, érvekkel- és helyzetekkel. Mándg Éva ízesen beszélteti szereplőit, akik közül Görbe János az igazi színházi élmény forró perceivel ajándékozza meg a nézőt. A szegény paraszt elesett, de egyre inkább öntudatra ébredő figurájának ad jó és bő vértől színesedő portrét. Mondatai magával ragadják a nézőt úgy, hogy szinte percenként zúg fel a nyiltszjnű taps. Bartos Károly kulák figurája már nem sikerült ennyire, Dénes György metszőén rideg, ellenszenves jegyzője, Horváth Jenő habozó tanítója, Pándg Lajos jóakaratú és meghasonlott tisztelendője, Szigeti Jenő csirízesujjú földosztó elnök figurája, Romvári) Gertrud, Simon Marcsa, Pulag Erzsébet, Simongi Mária, Eörg Kató, Siegedi-Szabó István, Földes Gábor és akit legelöl kellett volna talán említeni: Bársong István hivatalt viselő parasztja egy-egy élő szín az átalakuló magyar falu arcán. Igen, jó a Vetés — sikert arat a gazda! S. Z. Moliére: Fösvény A Nemzetiben befejezték Moliére „Fösvény“-ét. Tapsvihar zúgott löl és legördült a függöny. A közönség lassan szétszéledt és ' mindennapi gondjaik- között elfelejtették a darabot a szerzőjével együtt. Pedig Moliéren érdemes elgondolkozni. Polgári családból származott, ifjúságát vidéken töltötte, később pedig a Napkirály, XIV. Lajos udvari szerzője lett. Alkalma volt megismerni a korabeli francia társadalom minden rétegét és darabjaiban ezért ábrázolta a valóságot, nagy kortársaival, ^Corneillel és Racin- nel ellentétben. Mert míg ők ókori tárgyú, fenséges tragédiákat írtak, Mo'iére a realizmust képviseli és műveiben megjelenik maga az élő társadalom. Kikacagtatja a polgári és arisztokrata osztály hibáit, s a józan észt, a bölcsességet nem velük, az agyoniskolázott finomkodókkal, hanem az alacsony sorból származó emberekkel, szolgákkal, kocsisokkal mondatja el. Á Toinettek, Sganarellek, Frozine-ok kormányozzák gazdáikat és vezetik őket helyes útra. Ami magát a „Fösvényét illeti, felületesen olvasva az ember csak egy nevetséges figurát lát. De ha mélyebben gondol bele, észreveszi Harpagon jellemének beláthatatlan mélységeit és az egész embert behálózó bűnt. A bűnt, ami uralkodik most is mindegyünk felett és torzképpé teszi az Isten mására teremtett embert. Harpagon nem lát és nem is néz semmit pénzén kívül. Mindenki a boldogságot keresi körülötte, ki ezen az úton, ki azon, de őt már elkábította a szenvedély, tönkreteszi az életét és az övével együtt gyermekeiét is. A kacagtató felszín alatt a bűn borzalmas valósága rejtőzik. Probléma, vájjon ebben a művében a szerző egyént hoz elénk, vagy egy egész osztály hibáját. A darabban Harpagon pénzimádatáról kétségkívül mint magában álló dologról vai^. szó. Mégis az ember ott látja mögötte lappangani az egész polgárság pénzsóvárságát, Mammon- imádatát. Major Tamás szöveghű és szép magyar fordítása, jó színészekkel előadatva, híven tolmácsolja Moliére gondolatait. MLszlai Mária JAKUS IMRE: Szomorú alkonyat Csak röviden ... ahogy kicsuran éppen. — Az áradás zajló és parttalan. —. Pár harmatcseppet hangulat fűszálon, Miben a „Minden“ mégis benne van, Parányi verset, sóhajtás nyit egyszeri Egy sóhajtásba minden belelér. A boldogság is szárnyra kelhet benne, És sírba hullhat benne a remény. így írjak egyszer... . ugy-e erre kértél? Válaszul küldöm sóhaj versemet: Az alkonyattal szemben álltam máma És — elvéreztek fönt a fellégek. Egyházzenei hangverseny a kispesti evangélikus templomban 1948. december 12-én, d. u. 6 órakor. Előadást tart Sokorag Károly pestszentlőrinci lelkész. Közreműködik: Dullien Klára hegedűművésznő, B. Luhn Otti operaénekes, Záhony János énekművész. A Lutheránia énekkart vezényli és orgonái Weltler Jenő, a Deák-téri templom karnagya. Ö Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Budapest, VIII., Üllői-út 24. Pályázati felhívás Az általános iskolai vallástani tankönyvekre 1948. évi június hó 24-én fenti szám alatt kiírt pályázatot az V. osztály „Az üdvösség úija * című tankönyvére vonatkozó.ag megújíjuk. A pályaművek az Egyetemes Tanügyi Bizottság címére való beküldésének határideje: 1949. évi január hó 31. Budapest, 1948. évi novemb. r hó 17. Szabó József s. k. Dr. Mády Zoltán s. k. püspök egyházkerüleli felügyelő, egyházi elnök h. világi elnök h. Evangélikus Élet Az Országos Luther Szövetség Lapja Szerkesztésért felel: Dr. H. Gaudy László főszerkesztő Szerkesztő: Dezséry László Szerkesztőbizottság: Dr. Geleji Dezső, Groó Gyula. Dr. Gyimesy Károly. Szabó József, Túróczy Zoltán. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Fehérhajó-u. 8—li. II. t Telefon: 18Ő-651 Felelős kiadó: Sülé Károly Előfizetési árak: Negyedévre: 12 ft Félévre: 24 ft Egészévre: 48 ft Hirdetések árai milliméter soronként 2.50 forint. Független-nyomda, Budapest, Eötvös-u. 12 Felelős: Földi Vilmos vállalatvezető \
