Evangélikus Élet, 1948 (13. évfolyam, 1-3. szám)
1948-12-18 / 3. szám
AZ ORSZÁGOS LUTHER-SZÖVETSÉG LAPJA Hacács&Hty Irta: dr Reök Iván A ZSINAT Irta: GAUDY LÁSZLÓ Karácsony este valami furcsa meghatottság lesz úrrá az embereken. Néhány órára abbahagyják a gyűlölködést, egymás marcan- golását. Aki csak teheti, hazasiet és a karácsonyfa tövében, színes gyertyácskák libegő fényében szeretteinek ajándékokat ad, kedves, meleg szavakat mond ... Ez a meleg, kedves hangulat kivételesen nem búvik meg a család, az otthon féltve őrzött ben- sejében. Túlárad rajta és átremeg szinte az egész világon. Karácsonyfákat állítanak fel köztereken, utcákon, vasúti pályaudvarokon, karácsonyi ünnepségeket rendeznek kórházakban, iskolákban, gyárakban és hivatalokban. Ünnepi szónokok megható hangon szólnak a szeretetről, meg a jóságról, arról, hogy lám, mi emberek nemcsak harcolni és gyűlölködni tudunk egymással, hanem szeretni is, meg, hogy milyen szép és jó lenne, ha ezentúl békében élnénk és mindig szeretnénk egymást. Szép és kedves dolgok ezekl Nincs oly kérges, kemény szív, mely néha pillanatra meg ne lágyulna és ne merengne el gyermekkora színes emlékein. De — és ez a „de“ nem ünneprontás, hanem a becsületes embert kötelező igazmondás bizonyságtevése — nem ez a karácsony lényege. A karácsony nem az emberszeretet ünnepe! Nem arra emlékeztet bennünket, hogy mi emberek szeretjük, vagy szerethetnénk, vagy kellene, hogy szeressük egymást, hanem, hogy Isten szeret bennünket! A karácsony Isten örökkévaló szeretetének kinyilatkoztatása! A karácsony bizonyítja be, hogy Isten a mi jóságos mennyei Atyánk, akinek lényege a jóság, aki maga a szeretet! „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen“ (Ján. 3. 17.) Az emberi gondolkodás alapvető jellegzetessége, hogy igazság- és valóság-megismerésünk az ellentétek feszültségéből bontakozik ki, mint ahogy a fény is a sötétben világít. Isten irántunk való szere- tetét kinyilatkoztató karácsonyt is akkor értékelhetjük igazában, ha azokra a vallásokra és emberi okoskodásokra gondolunk, melyeknek nincs karácsonyuk. Ki ne borzadna meg az emberáldozatokat kívánó pogány vallások kegyetlen isteneitől, ki ne irtózna a bálványok vérszomjas, gyűlölködő szörnyű ábrázatától és kinek nem fagy meg a vér ereiben annak a szenvtelen közönynek lát'án, mellyel az indus vallás Buddhája szemléli, álmodja az emberiség önmagát marcangoló vívódásál. És vájjon minő vigasztalást találhat a koporsó mellett álló hitves, gyermek, vagy szülő, Hegel, Nietzsche, Schopenhauer bölcseleti rendszerében, vagy minő erőt meríthet a megpróbáltatások idején vívódó ember a platoni idea-rendszernek, vagy Kant kategorikus imperatívuszának személytelenségéből? pgyedül és kizárólag a karácsony bizonyítja és igazolja Isten személyes voltát, velünk törődő jóságát és irántunk tanúsított kiapadhatatlan szeretetét. Mert ennek fényében és melegében érthetjük meg, hogy Istent nem kényszer, vagy valami másként ki nem egyenlíthető benső feszültség avagy valami önző cél, dicsőségvágy indította teremtésre. Isten szeretetből boldogságra teremtett bennünket! Nem korai halálra, szenvedésre, felőrlő gondokra, hanem örök életre. Krisztus mondotta: „Tudom, hogy az ö parancsolata örök élet.“ És amikor az emberiség elhagyta tékozló fiú módján a sziK lői házat, a paradicsomot és a halál és szenvedés útját járta, történelmének ezt a vérrel és köny- nyel írott sötét korszakát az eljövendő karácsony Ígérete és'reménysége világította be. ígéret és beteljesülés a karácsony. Isten soha el nem múló, de elrejtett szeretete lett nyilvánvalóvá azok számára, akik ezt hittel fogadják. Mert egyedül a hit fénye világítja meg annyira a betlehemi bölcsőt, hogy a kisdeden megláthatjuk, hogy Ö amaz eljövendő és hogy nem kell mást várnunk. ő, egyedül ő az, akinek ereje és hatalma van arra, hogy a hozzáfordulót megvigasztalja, megerősítse és szívét békességgel töltse meg. És ez a békesség: az emberszeretet és az emberekhez való jóakarat igazi útja! Mert aki a Krisztusban megbékélt Istennel, az tud megbékélni az emberekkel is. És ez a békesség és ez a szeretet, mely belülről, a szívből fakad és innen sugárzik kifelé, ez képes megoldani a felőrlő emberi problémákat. Mert egyedül ez a szeretet képesít bennünket emberhez méltó és Istennek tetsző életre. Mert — mint Pál apostol a korinthusbeliek- hez intézett levelében írja: — „A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem Hivalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra .. Olvasóink hozzánk intézett kérdésére közöljük, hogy múlt számunkban közölt referátum, mely Turóczy Zoltán püspöknek a Lelkészegyesület országos gyűlésén az egyház és állam megegyezésével foglalkozott előadásából való, nem adja az előadás teljes szövegét. Mi az előadást sajnos nem közölhettük teljes terjedelmében. Az 1948. év nem múlhatott el anélkül, hogy egyhazunk meg nem tartotta votna regen vart zsinatát. Ennek a törvényhozó gyuiesnek nagy jelentőségű e.so targya volt a megegyezés anyagát képező szöveg megauapílása. nzaKöizottságok hosszú hónapok óta folytattak tárgyalásokat az állami hatóságokkal e tárgykörben. Az egyházegyeteni illetékesei ugyanezen idő óta buzgólkodtak azon, hogy az egyház lelkiismerefe megíaiaija a megnyugtató megoldást. Egész egyházunk lelkét ez a kérdés szorongatta. Mindenkinek volt imádsága és vélelme e kérdésről, békességben élő szívek egymásnak feszültek, ftégebbi ellenfeleket egymás mellé állított a kérdés. Tele volt vággyal az egész egyház. Kö- nyörgött minden lélek, hogy e sorsdöntő kérdés rendezése nyugvópontot jelentsen végre életünkben. Ilyen előfeltételek közben érkeztünk el a zsinat megnyitása napjához. December hetedikén este éjt- szakába nyúló előértekezíetszerű testveri megbeszélésre ;'yültek össze a már Budapesten tárfózkodó zsinati atyák. Megilletődötten és a döntés súlyának leletősségét átérezve. keresték a testvéri kezek és szemek egymást. Az előértekez.et áldásos volt. Ezen az éjszakán a zsinati atyák közül sokan nem aludtak. Imádkozó férfiak tusakodtak a hagy nap előtti percekben. Írás-olvasásban és imádságaikban kerestek lelkűkre békességet és nyugalmat. Nyolcadikén reggel nyolc órára egybegyűltek a zsinati atyák az Ldöi-út 24. számú egyházi házban levő imateremben. Készülődtek az istentiszteletre. Tizenúégy évvel ezelőtt, a negyedik zsinaton, a kezues előtt a Ucak- téri iskola dísztermében mást aj ta izgalom vett erőt a zsmuti atyákon. Akkor már szorongásig tele voit a templom s mi akkori zsinati atyak paroa áldunk s 1 elvonultunk a zsinatot megnyitó istentiszteletre. Luther-köntosbe öltözött lelkészek s néhány diszuiagyarban pompazo íö- urral együtt vonultunk be az öreg templomba. Ürgonazugas köszöntötte a belépőket. A nagy tömeg pedig félállasával tisztelte meg a zsinati atyákat. Most közönség nélkül gyűltek egy ne a zsinati atyák az istentiszteletre. Egyetlen díszes oiluzek nem volt. Lutlier-köntOsnen is egyedül a Szolgálatot végző Sza„o József püspök jeicnt meg. Minden rendkívül egyszerű és egynen korszerű vöd. „osafe" egyszerű igeim de ,é.st kapott a zs itat. Azivocinarkoió voit minden felhangzott szó. Férfiak préüUltH VIS&'AjH Kuiiiij e.JZVtíí fl E.ygindító s felelősséget hangsúlyozó szavak hallatára. Két éneket énekelt a gyülekezet. Elsőnek: Jövel Szent l.éiek Úristen. Befejezésül: Erős vár a mi Istenünk. Egy napon sűrített teljesítménye^ sorozatát élte végig az Atyák társasága. A formális megalakulás rövid volt. Szünet alatt az igazolóbizoltság vizsgálta felül az Atyák iratait. A második ülésen megvólasztatotl az elnökség, jegyzői kar és a 4 szakbizottság. Megáliapíttalolt a szabályszerű összehívás, a határozalképesség. A zsipat e gyűlés alatt inegtiatotian és tisztelettudóan hallgatta végig .a köztársasági elnök zsinatunkat engedélyező leiratát. A másodiK ülésszakon mutatkozott be a megújulni akaró egyház új egyházkeruieti felügyelője s egyben zsinati elnöke: Mácly Zoltán. Eddig is sokan szerették és ismerték. A tanár-ember, aki eddig vidéki és budapesti középiskolák katedráin tanított s hívek és papok társaságát evangelizá.ta, egyszerre magasra emelkedett. Nagy rang zsinati elnöknek lenni. Az új elnök megkezdi megnyitó beszédét s beszel az egyház múltjáról. Szakavatottan és szívvel-lélekkel. Az öt eddigi országos zsinatot jellemzi és méltatja. Beszédében sehol egy fölösleges szó, vagy sallang. Minden szavában melegség van. iNeki ez a hivatal nem új. Számára az egyház nem idegen. Az. egyház az ő legszemélyesebb és legszentebb ügye. Történettudása hibátlan, kritikája a múltról nemesen alázatos. Mindenben a jót fedezi fel. A régebbi atyak fáradozásait nem értékeli le. A jelenlegi zsinat előtte és számára: Isten országa diadalmának ügye. Az alázat legszerényebb hangján idézi beszéde, végén Cromwetl Olivért. Azt adja közlésében ró.a, hogy parlamenti nagy beszéde után miként térdelt le a Ház előtt. Nemcsak megkapó példát idéz a rég múltból. Egyszerre bátor követelése is van. Legyen néma csend a zsinati ülésteremben s imádkozzék mindenki a zsinat sikeréért. A jobbára fiatalokból álló zsinaton az atyák negyede tartoz.k az öregebb korosztályhoz. Meg.epctve hányatják ezt a szoaailan ieiszoli- tust. liyen követelés egyházi gyűlésen emberemlékezet óia nem Hangzott e.. lis csend borult a-ázatiai es engedelmességgel a teremre. Imádkoztak az Atyák. Ennek a „csendes szolgálatnak“ iegmenobb összeiogiaiása luroczy z.o.tan püspök, zsinati egyházi elnök mindenki szivét összetörő imádsága vo.t. A zsinati termet ülések alatt és a szünetekben a méltóságteljes magatartus jellemezte. A regi zsinati atyák vizsgálhatták azt, hogy menynyien vannak a régiek közül. Nem volt összesen tíz o.yan férfiú» aki egyházának az 1934—1937. évi zsinaton szolgált volna. A fiatal zsinati atyak éppen úgy csoportba verődtek, mint az öregebbek. A főkérdés mindegyik csoportban a harmadik ülésszak tárgya volt. Semmi vita, semmi érdembeli beszélgetés nem folyt az egyes beszélgető csoportoknál!. A teie.ósség terhe alatt várta mindenki a harmadik ülésszak megnyitását. A harmadik ülésszakon a megegyezés tárgyát képező szöveg áltaianosságban tárgyalási alapul egyhangúan elfogadtatott. Az egyes pontok tárgyalásainál alkotmányos és lelkiismereti szempontok késztették felszólalásra a zsinati Atyákat. Minden méltóságteljesen és lelkiismeretesen történt. A felszólalók teljes szabadsággal beszéltek. A szavazás aktusai spontán meggyőződéssel történtek. Minden egyes pont elfogadtatott. Az ellene szavazók száma minden esetben nagy kisebbség vo.t. Ügy érkezett meg a sötét est. hogy a magyarországi evangélikus egyház ötouik zsinata első taigyalasi anyagút teljes egcszeOen megszavazta. Megbízta a zsinat elnoKst-get: Turóczy Zo.tán püspököt és Aiudy no,tun neruieli teiugyciot, a zsinat világi elnökét, hogy a zsinat kepvi- se,eieben a hivatalos állami szervekkel a megegyezést írják alá és kössék meg. Ezzel ez az ülésszak váratlanul röv den s a legjobb eredménnyel kimerítette tárgyat. Ezután már csupán íormalítások következtek. Hitték többen és sokan. S ezután következett a legnagyobb esemény. A zsinati atyák meghívást kaptak a zsinat gyűlésének tartama idejen, Ö-án este seurut összejövetelre es szeretetvendegstgre. A sémát uiesen majdnem mindegyik zsinatatya jelen volt. Az egyetemes egyház nagy ta- náncsterme megtelt a meghívottakkal. Nagy összevisszaságban uitek egymás mellé világiak és egyháziak. A legalázatosabn leiek a megjelentek mindegyikét megajándékozta egy-egy szenurasi Igével. A zsinat vnagi elnöke Írást oivas. ImadKo- zik. A zsinati atyák sorjában felolvassák a kapott igét. ,Ljra mindegyik még egyszer sorra kerül. Kiki inegva.ija, hogy nnlyen leiekkel készült a zsinatra. Milyen Igét olvasott magának a zsinat eiott. Hogyan, imádkozott a zsinat sikere érdekében. Az Atyák egymás után felállnak. Elmondjak nevüket és foglalkozásukat. neszéinek arról, hogy imádkozó emberek. Kin.ia-oivaso léniák, neiki- éietet élő lelkek. Minden Vaüomás őszinte. Nem volt egy mesterkélt tiniig ebben a nagy kórusban. A bu- uapesti ember tesztelcnebbül beszél va.amivel, de szivenoi íenoróen. A telepes gazdák szavait úgy issza magúba ez a gyülekezet, mint a taradt vándor a tiszta forrásvizet. Az egyszerű magyar emberek vanomasai súlyosabbak az ébresztő prédikációknál. üzendenbek a k.eroszukolt oxiordista vallomásoknál. üzivvel, hutel es bizonysággá! teii vallomások voltak ezek. Ilyen seurat ilyen nagyfontosságú gyűlésén meg soha sem voit. ro,eg csak a legtnvataiosabnuk bevonásával nem. He nagy erőpróba voit ezl Minden itt eaiaugzoit szó megérdemelte volna a Jeljegyzést egyházunk történelme szamara. De vannak szivneniurkOiO események és történések, amikor az egytrazi újságíró, ha gyorsíró is, kepreien kezbe venni az írónt. Mindenki egyet telt. I elszívta magába a vallomásokat. Tálán itt é.t először egyhazunk, f eljegyezheteben es leirtiatutlan esemény, üzent titok marad oiokre. Indulásnak nagyszerű. Lesz folytatása! Legyen úgy, hogy az egymásra neheztelő szírek egymássá, szemen kiengesztelodjenck. A békességben é,ni uivánók minden vonatkozásban teljes békességet tata janak. A nagy telhet hordozók enyhüljenek meg szívben és lélekben. Va.ó igaz és a zsinati atyák valamennyije bizonyság arra, hogy egyházunkban ltii8 decenmer o-án a Szent Lélek jelen volt.
