Evangélikus Élet - Baciu, 1942 (7. évfolyam, 1-15. szám)

1942-03-01 / 3. szám

2 EVANGÉLIKUS ÉLET 1942 március hó Egy szórvány-gyülekezet élete. Kogler Károly satul-noui simonyifalvi levita lelkész jelen­tése, amit a maga határmenti szórvány-gyülekezetének a múlt évi életéről beküldött: „Egyházunk számára az 1941-es esztendő az isteni gond­viselés és kegyelem esztendeje volt, mert szorgalmas munkával és nagy áldozatkészséggel a gyülekezet templomot emelt Isten dicsőségére. Felszentelése 1941. május 25-én ment végbe, szép és lélekemelő ünnepség keretében, melyen egyházkerületi el­nökségünk is résztvett. Utána 300 terítékes közebéd követke­zett, melynek összes kellékeit a hívek adták össze nagy áldo­zatkészséggel és állították elő nagy szeretettel. Rendes istentiszteletet tartottunk minden vasár- és ünnep­napon. Az istentiszteletek mindég szép látogatottságnak örven­dettek, de amióta saját hajlékunkban dicsérjük az Urat, száz százalékkal emelkedett a templomlátogatók száma. Ifjúságunk és a gyülekezet lelkikiépitésére vallásos estéket rendeztünk, számszerint négyet, melyeken ifjaink és leányaink szavalatokkal szerepeltek. Május 25-én a templomszentelés, jú­nius 2-án volt a konfirmandusok fogadalomtétele és ünnepélyes felvétele a gyülekezetbe. Junius 22-én este 6 órai kezdettel az „Anyák napját“ ünnepeltük, amikor is iskolás gyermekeink adtak elő alkalmi költeményeket. Október 26-án vallásos-est kereté­ben ünnepelte a gyülekezet a Reformáció emléknapját, mely alkalommal Nagy István vánatori-vadászi református lelki- pásztor hirdette az igét, mint vendégszónok. November 2-án vallásos-est szavalatokkal. November 20-án ünnepélyes gyer­mekistentisztelet d. u. 3 órai kezdettel, melyen iskolás gyermekeink szavaltak és énekeltek. November 30-án, vallásos est szavalatokkal. December 24-én ka­rácsonyfa-ünnepély, amit a múlt évek­hez hasonlóan ebben az esztendőben is megrendeztük. A hívek áldozatkészsége folytán 113 szeretet-csomagot osztottunk ki. Egy szeretetcsomag tartalma igy ala­kult : fél kg. fonottkalács, apró süte­mény, dió, alma, cukorka. Az egész 1 kg. súlyban. Három szegény család lisz­tet és kalácsot kapott ajándékba. A templomban karácsonyfa állott, mely körül iskolás gyermekeink énekeltek és szavaltak. • ‘J-njwánv. munkát is vé_o^jynkOJ mennyiL__~--• • II. vasárnapján „Tulkörösi“ híveink ré­szére úrvacsorával egybekötött tanyai istentiszteletet tartottunk kint a tanyákon. Tekintettel arra a körülményre, hogy híveink és a refor­mátus testvérek között sok a vegyes házasság, lehetővé tettük, hogy református testvéreink részére minden hónap utolsó vasár­napján református istentisztelet tartassék olyformán, hogy akkor a vánátori-vadászi református lelkipásztorral szószéket cseré­lünk. Ő nálunk, én meg az ő gyülekezetében hirdetem az igét. Református testvéreink a templom használatáért évi 3000 lejt ajánlottak fel. Születések száma 5, megkereszteltek száma 8, (3 felnőtt, kik a lelkész hiány miatt elmaradtak volt a keresztségtől). El­halálozott 3 egyháztag. Konfirmáltak 2. Úrvacsorával élt 89 egyén. Esketés egy volt. Kitérés, betérés nem volt. A gyülekezet 6 lé­lekkel szaporodott, összes lélekszáma 301 lélek. Újonnan épült templomunkat az évfolyamán kifestettük, kályhával, függőlámpával, szószék ajtóval s egyéb szükséges felszereléssel láttuk el. A papilakot Isten segítségével tető alá hoztuk. Felekezeti iskolánk létesítésére azonban a szükséges engedélyt nem nyertük el. A gyülekezet anyagi ügyei igy alakultak: bevétel 124.987, kiadás: 122.536, készpénzmaradvány: 1951 lej. A bevétel a kö­vetkező tételekből adódott össze: kerületi segély: 40.000, egy­házi adókból: 69.478, adományokból: 12.210, perselypénz 3200, kepehátrálékokból: 10.000 lei. Még sok tennivaló volna: nőszövetséget, bibliakört, ifjú­sági egyletet stb. alapítani, amellett in­tenzivebb egyházi munkát végezni. Azon­ban az iskola mindennap délután 4 óráig leköt Vanátorin-Vadászon, tehát gyüle­kezetemnek csak délután 4 óra után adhatom át magamat, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy egyetlen nap sem ke­rülök haza este 8 óra előtt. Híveinket látogatom rendszeresen. Kár, hogy en­nek a gyülekezetnek nem szentelhetem az egész időmet és erőmet. Annyira egyházszeretők, áldozatkészek és buz­gók, hogy ebben bátran példaképei le­hetnek a nagyobb egyházaknak is. — Bizony ez a gyülekezet s az ő pásztora sokakat megszégyenít. Az Isten áldását kérjük gyülekeze­— dns — 200 esztendőnél tovább lengyel főhatóság alatt volt. A XVIII. században folyó har­cok következtében Oroszországhoz került. A világháború idején német csapatok szállták meg. 1918 november 18-án pedig megalakult a független lett köztársaság. Szabadságát fegyveres erővel kellett vé­delmeznie s külső támogatás révén sike­rült is teljes szabadságát kivívnia. 1920 óta békét élvez s ennek hatása alatt ör­vendetes fejlődés indult meg. Társadalmi és gazdasági téren különösebb figyelmet érdemel a földreform. Megszüntették a nagybirtokokat s helyükbe jólétről tanús­kodó kisebb gazdaságok létesültek. A föld népe tényleges birtokosává lett a honi ta­lajnak. A lett állam alkotmánya radikálisan demokratikus. Ennek viszont az lett a kö­vetkezménye, hogy idővel hatalmas mére­teket öltöttek a pártharcok, amiért is 1934 május hó 15-én Ulmanis K. miniszterel­nök az ország érdekében megszüntette a parlamentárizmust. Lettországnak 1,950.000 lakója van. Nemzetiség szerint ezek a következőkép­pen oszlanak meg : lettek 75%, oroszok 12°/o, zsidók 4.8°/o, németek 3.2‘7°i len­gyelek 2.5%,, s egyéb 2 Vo. Felekezetek szerint: evangélikus 55.1%, római kato­likus 24.5%, ortodox 8.9%, óhitű ortodox 5.5p/a, izraelita 4.8%, egyéb 1.2%. A lelt nemzetiségűek a következő felekezetekhez tartoznak: evangélikus 68.3%, katolikus 26.4° o. ortodox 3.9%, egyéb 1-4 százalék. Fenti kimutatás alapján megállapítható az a tény, miszerint Lettországban az evangélikus egyház hívei abszolút többsé­get alkotnak. A hitjavitás munkáját 1521­A lettországi evangélikus-lutheránus egyház. Irta: ROZENBERG P. lelkész. Lettország a Keleti tengernek keleti partvidékén terül el. Az ország területe 65.800 négyzetkilométer. Fővárosa Riga kb. 385.000 lakossal. Régi történelmi adatok tanúsága sze­rint lett törzsek még a Krisztus születését megelőző időszakban telepedtek itt le. A világ csak a XII. században vett tudomást ennek az országnak a létezéséről, amikor német kereskedők és szerzetesek, kiket a vihar sodort hajóikkal együtt annak part­jaira, felfedezték. A német terjeszkedés­nek vonalába esett. A pogány letteket ke- rereszlyéni hitre téritették s egyben hatal­muk alá vonták. A lett nép fegyvert fo­gott szabadságának védelmében s ezek a harcok évtizedekig húzódtak el; sőt egyes törzsek egy teljes évszázadon át folytat­ták ezt a küzdelmet Végül mégis az ide­genek győztek. Livonia néven uj államot alkottak. Később hatalmi versengés ütött ki a rigai érsek és a német lovagrend kö­zött, amelynek eredményeként ez az ál­lamalakulat feloszlott s végül is lengyel uralom alá került. Függetlenségének bi­zonyos látszata megmaradt, amennyiben mint hercegség szerepelt. A XVI. század elején Gusztáv Adolf svéd király foglalta el területének egy részét, mig a többi még ben indították be. Gyorsan terjedt. A len­gyel uralom alatt volt részen sokat kellett szenvedniök a reformáció híveinek. Az ellenreformáció erőszakkal kényszeritette vissza a híveket a katolikus egyházba. In­nen van az, hogy ma a lett népnek egy­negyede katolikus. A múlt század közepe táján pedig kitérési mozgalom indult meg az evangélikus egyházban. Ezért van ma 4 százalék ortodox hitü. A katolikus egyháznak két püspöksége van. Ugyanennyi van az ortodox egyház­nak is. A lettországi evangélikus lutheránus egy­ház 1928-ban uj egyházi szervezetet ka­pott, amely püspöki és synodalis alapra épül. Az egyház jelenlegi vezetője D. Grünbergs Theodor érsek, aki egyben a rigai teológiai fakultásnak gyakorlati teoló­giai tanára. A zsinat egyenlő arányban áll lelkészi és világi képviselőkből. A legfel­sőbb egyházi tanácsnak 10 tagja van. A német evangélikusok teljes mérvű önál­lósággal rendelkeznek s külön püspökük van. Az evangélikus egyháznak 270 lett, 52 német, 2 észt és egy svéd gyülekezete van. A lett lelkészek száma 249, a néme­teké 60. A lett lelkészek száma nem felel meg a tényleges szükségletnek. Pedig az utóbbi 20 esztendő alatt számuk az eredeti­nek kétszeresére emelkedett. Nagy nehéz­séget jelent éllenben az egyháznak gyen­ge anyagi helyzete. Birtokait a földreform következtében nagyrészt elvesztette s igy teljes mértékben a hívek áldozathozatalá­ra van utalva. Ezen a téren örvendetes haladás észlelhető.

Next

/
Thumbnails
Contents