Evangélikus Élet - Baciu, 1940 (5. évfolyam, 1-20. szám)
1940-08-30 / 16-17. szám
1940 augusztus 30. EVANGÉLIKUS ÉLET 3. A szép éíet Isten a világot és benőé az emberi életet is szépnek teremtette. Ez máskép nem is lehet, mert ami az Istentől származik, az mied szép és mind jó. Ezzel szemben szomorúan állapíthatjuk meg, hogy az emberi élet nem szép, hanem igen sokszor nagyon is rút. Meg van romolva, el van torzulva ez az élet. Rúttá teszi épen maga az ember* Pedig minden vágya az, hogy széppé tegye az életet. Csak az a baj, hogy minden természeti ember a maga életét akarja széppé, mig a máséval nem törődik, sőt igen sokszor szándékosan, bosz- szusan, irigyen igyekszik mocskolni, rontani, ruütani az embertársainak életét. Mivel azután a természeti ember minden rosszat csak rosszal tud viszonozni, igy lesz az eredmény az, hogy az emberek egymásnak az életét rontják, gyötrik, rutitják el. És igy érthető, hogy az ember szivében kielégítetlen marad a szép élet utáni vágy. Egy amerikai prédikátorhoz egyszer egy j3pán ifjú ment és ezzel a különös kérdéssel fordult hozzá: „nem tudná-a megmondani, hogy hol találhatom meg én a szép életet." San Franciskó ban megismertem egy egyszerű ácsmestert. Ennél az embernél láttam azt, ami nekem egész életemben hiányzott. Nem tudom ast máskép kifejezni, csak igy „a szép élet.“ Az az öreg ember mindenkihez kedves volt, mindig vidám és boldog volt és soha sem törődött önmagával." A prédikátor bevezette az ifjút a Krisztus evangéliumának világába és a távozót egy új testamentummal ajándékozta meg. Később a férfi visszatért hozzá és elmondotta ragyogó arccal, hogy megtalálta a szép életet. Isten az életet szépnek teremtette, az ember azonban elrútította, de Isten Jézus által a keresztyén életben ismét visszaadta a világnak a szép életet. Az evangélium világa, a szeretet, a bűnbocsánt, a testvériség, a üdvösség világa gyönyörű világ, azt megmondhatja mindenki, «ki őszintén, mélyen bale néz. MÁTYÁS BÉLA. Met'halt egyházunk szuperintendense, az agg főpásztor, kit mindsnki szeretett, tiszteit és nsgyrabec3ült. A szeretetnek embere volt. Megtestesítője az evangélikus embar jellemének. Ezt mutatja egész élete, munkássága és a magas tisztségbetöltésében tánusitott magatartása. Hite az Istent végtelenül szerető ember gyermeki bizakodása. Munkája csendes, minden feltűnést kerülő tevékeny szolgálat S ép ezért — bár tiszta evangéliumi felfogásunk ellene- mond az emberünneplésnck — mégis sziikfégesnek tartjuk röviden, vázlatosan ismertetni életét. Mi az ember sikereiben is az Alkotót dicsőítjük. Ő:, ki kiválasztotta, aki kegyelmével kisérte élet- útján. Az embert tekintve Őt akarjuk magasztalni s szeretetünkbe foglalni az embert is, ki annyira engedelmes eszköze tudott lenni a nagy Istennek. Aradon, 1850 szeptember 17-őn született. Atyja, Frin! János, az aradi gyülekezetnek volt lelkésze. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a pozsonyi teológiai akadémián folytatott teológiai tanulmányokat, majd pedig külföldre megy, hogy a hallei egyetemen bövifs9 ki ismereteit. 1875 bsn avatták fel lelkésznek. Ferenc- bahnáD, Mezőbirányban és Torzsán teljesített g. lelkőszi szolgálatot. Két évig volt a szerémmegyei Ujpiznáa helyettes lelkész. 1881-fcea az aradi gyülekezet lelkipásztorául választotta, ahol aztán megmarad élete végéig, tehát 58 esztendőn át. Az aradi gyülekezet ma egyik legtekintélyesebb gyü’ekeze'e egyházkerületünknek. Amikor Frint Lajos odakerült, akkor még elég szegényes kis szőrványegyház vo't. Fáradhatatlan munkájának, hitének, kitartásának és az ezt a munkát kísérő áldásnak gyümölcse a mostani tekintélyes gyülekezet. Elernyedhetetlen szivósággal küzd, hogy felépítse gyülekezete templomát, amely méreteiben és szépségében impozáns — egyházunk legszebb temploma. 1906 ban avatták fel. 126.000 koronába került. A gyűl kezet jövőjének megalapozására 155.000 ezer korona költséggel hatalmas bérpalotát emeltetett. 1929 ben 25 szóló változa u és 2 manuálos orgonát szereltetetett fel agtemp omba ______________________— GILLICH FÜLÖP. lab b délen a Fülöp-szigeteket. Mind a kettő kitűnő hadihajó- és repülőgéptámpont. Viszont Japánnak sikerül a világháború után a Csendes-óceán szigetvilágában, különösen a Karolina-szigetcsoportban lábát megvetnie. Nagy-Japán megalakulása a lángeszű Mu- cuhitó császár nevéhez fűződik. Miután az egyeduralmat kezében összpontosította, azonnal hozzálát, hogy országát a külfölddel szemben biztosítsa. 1886-ban adja ki a hires törvényét, amelyek alapgondolata: „A tudás és a tudomány az egész világon felkeresendő !“ Ehhez az előíráshoz a japánok szigorúan, betűszerint ragaszkodnak. Nem beszélnek sokat, de tesznek. Hogyan is mondta csak a nagy Széchenyi: „Hol sok a szó,ott kevés a tett.“ Kiszemelik azokat a férfiakat, akiket valamely ürügy alatt átküldenék a fehér ördögök világába. A legnagyobb gonddal és bámulatos Ítélőképességgel keresik ki a hivatottakat. S ennél csak az a csodálatosabb, hogy ezek a nagyjában véve közepes tehetségű emberek, a rájuk bízott feladatnak mindig sikeresen megfelelnek. De elősegítették Japán fejlődését a bölcs európaiak másképpen is. A keletázsiai vizeken terjeszkedő nagyhatalmak féltékenységükben, nehogy valmelyik birtokába vegye ezt a még meg nem hódított területet, egymást ellenőrzik. Sőt, tovább mentek, igyekeztek a szigetországot minnél jobban megerősíteni, hogy azt egymás ellen felhasználhassák. Fölváltva addig-addig segítik pénzzel, tanáccsal, ipari felszereléssel, — mig az ország teljesen kicsúszik kezük közül. Japán óriási előretörését gazdasági megerősödéssel kezdi meg. 1879-ben állították fel Kamaisi-ban az első korszerű vasgyárat. Természetes, hogy idegen mérnökök voltak nemcsak a gyár tervezői, fölállitói, de vezetői is. Mindössze két kohó füstölgött és e- gyébként 25 tonna vasat termeltek. Ma Japán évi másfélmillió tonna öntöttvas szükségletének több, mint 70 százalékát a japán vasművek állítják elő. Nagyot, nagyon nagyot lendített Japán jólétén a vizierő felhasználása. Amit a természet egyéb nyersanyagban megvont az országtól, kárpótolta vizierővel. Az első vízi- erőtelepet 1891-ben a Bíva-tónál emelték Csakhamar rájönnek a vizierők megbecsülhetetlen értékére. Az első három telepet 1887-ben állították fel Tókjóban. Az első villamos vasút Kjótóban 1895-ben indult meg. Azóta csodálatos gyorsasággal haladnak a villamositás terén. Évi átlagban 12 millió lóerőt használnak fel. Sehol a világon nem olyan olcsó a villany, mint Japánban. Villamoserőre fut, működik minden. Ezzel dolgozik a szabó, a cipész, a gyárak, az e- gész kisipar. A legkisebb faluban is villanyvilágítás van. A világháború nagyon elősegítette az ország megerősödését. A legnagyobb erőfeszítéssel, a legnagyobb gyorsasággal mühelyeMinden magyar jegyezze meg, hogy a magyar egyházak biztositó intézete a iMinerva iiztositó Részvénytársaság!! Tehát magyar kötelesség biztosítását ide átadni._________________ Ho gyan lett Japánból vllághatalom. A keleten folyó háború reáirányitotta a közfigyelmet erre a népre. Sejtjük már, hogy elöbb-útóbb japán vezetés alatt valóság lesz a jelszóból „Ázsia az ázsiaiaké.“ Érdemes háti röviden megismerkednünk ennek a keleti nagyhata om születésének történetével. Japán szigetbirodalmát különleges helyzete, a mindenfelől körülövező tenger sok időn keresztül megvédte minden külső támadással szemben. A veszély tudatára csak a múlt század elején ébredt rá, amikor Anglia az olyan hatalmasnak ismert Kinát az ópium- háboruban 1839—42-ben megverte. Saját testükön a veszedelmet 1853-ban érezték meg először, amikor Uruga kikötőjében Perry admirális füstöt és kormot okádó hajói megjelentek. Ekkor eszméltek rá, hogy évszázados elszigeteltségüknek vége, hogy új módszerhez kell folyamodniuk, ha élni akarnak. A nehéz helyzetben a sógun, a császár helyettese azt tanácsolja: „Legbölcsebb terv ha kereskedelmi és barátkozási hajlamot mutatunk. Az igy nyert idő alatt meg kell tanulni a hajózás és fegyverkezés tudományát. A legnagyobb takarékosságra kell törekednünk. Minden társadalmi osztálynak közre kell működnie, hogy tőkét gyüjtsünk “ A többi állam nyomására, de talán az Egyesült Államok hatalmának ellensúlyozására is Japán megnyitja országát a világkereskedelemnek. Sikerült is idővel a többi hatalom segítségével az Uniót teljesen kiszorítania. Erre válaszképpen az Egyesült Államok megtiltják területükön a japánok letelepedését, majd pedig elfoglalják a Csendes- . óceán közepén a Havai-szigeteket és távo-
