Evangélikus Élet - Baciu, 1940 (5. évfolyam, 1-20. szám)

1940-04-28 / 8. szám

6. E3VIA:n:G ÉIL I KifU'.S £É£L E T április 28. Tavaszi talajművelés. Irta: Seyfried Ferenc. (Folytatás). Kis gazdaságban megfelel erre a célra a mélyebben eresztett lókapa is. A munka szapora vele, az esetleges gyomokat jól kivágja. Fentiek szerint tehát, ha ősszel nem szántottuk volna meg földjeinket, mulasztásunkat igyekezzünk kora tavasszal pó!olni> még akkor is, ha csak később kerülne a vetésre a sor. Az őszi szántást azonnal elsimítjuk, amint rámehetünk a földre. Simítás után, vagy amint annyira szikkadt, előkészitjük vetésre a fö det, de forgatás nélkül. Ha a vetés később következne, többszöri fcororá* lássál állandóan porhanyóan tartjuk. Ezekben mondtuk el a tavaszi talajmürelés szabályait és ha azt jól is hajtjuk végre, a bő termés meghozza a ráfordított fá­radság jutalmát. A gabonák tavaszi hengerelése és boronálása. E címmel kapcsolatosan az egyszérü ember története jut eszembe, akinek az orvos hülés ellen azzal az utasítással ajánlott egy port, hogy vízben vegye be. Erre ő az utasításhoz híven, be­ült a patakba és ott vette be az orvosságot. Gyógyulás helyett be­tegsége természetesen csak súlyosbodott. A gabonák tavaszi hengerelése és boronálása is olyan eljárás aminek helyes keresztülvitelével fokozhatjuk a termést. Da rosszul végrehajtva többet ártunk, mint amennyit használunk vele. A téli gazdasági tanfolyamokon minden gazdatársunk meg­tanulta, hogy a henger orvosság. Csak akkor használjuk, amikor feltétlenül szükség van rá, tehát rendellenes eseteknél. Ilyen eset őszi vetéseinknél a felfagyás. A váltakozó felmele­gedés és fagyás miatt gyakran előfordul, hogy az alig megbokro­sodott gabona gyenge gyökerei elszakadnak. A talaj felső része, a meleg hatására, kienged, kitágul. A vékony gyökereket viszont fogva tartja az alsó fagyott réteg. Ha ez több napon megismétlődik, el­szakadnak a fiatal növény összes gyökerei és még a szél is el­fújja a fellazult talajról. Ilyen esetben, hogy rámehetünk a földre, gondosan hengerelünk. A henger egyfelől visszanyomja a földbe a felfagyott vetést, másrészről viszont összetömiti a túl laza talajt és hajcsövesség révén felszínre hozza a nedvességet. Meleg időben, hengerelés után hamar-járulékos gyökereket enged a felfagyott vetés és szépen fejlődésnek indul. Fontos, hogy a hengerelt föld ne maradjon összetömitve a gabona egész fejlő­dési ideje alatt. Amint tehát megerősödött és fejlődésnek indult a felfagyott vetés, azonnal boronáljuk meg. Szükséges még a henger használata köves, vagy olyan veté­seknél, amelyeknél a téli fagy nem poilasztotta el a göröngyöket. Ilyenkor a henger benyomja a földbe a kiálló részeket és kaszá­val lehet aratni. Ilyenkor is azonban még alkalmazunk egy köny- nyü borouálást. Végül, meghengereljük a tulbuja vetést, hogy elősegítsük az erős könyökszárak kifejlődését és védekezzün a megdőlés ellen. A tavaszi gabonánál egymagában ritkán alkalmazunk hengert Ha szárazság van és gyorsítani akarjuk a kikelést, vetés előtt hen- gerezzünk, de a hengert nyomon kövesse a borona A boronát a haladó mezőgazdaság egy kapának tekinti. He­lyesen alkalmazva, a kapáláshoz hasonló eredményt érünk el. Egy-egy esőt pótolhatunk vele. Az őszi és tavaszi vetés boronálása szellőz teti a talajt, viszont megakadályozza a nedvesség elpárolgását, elő­segíti a talaj beéredését és erőteljes talajélet indul meg utána- Ezenkívül a borona nagyszerű gyomirtó. Csak az erőteljes, fejlődésnek indult vetést boronáljuk meg, meleg, lehetőleg borús időjárás esetén. Éjjeli fagyveszély, vagy hideg száritó szelek idején nem boronálunk. ^Beszéljünk róla. Az idei húsvőt előtti napokban egy rövid hir jelent meg a romániai magyar napilapokban. Ez a rövid hir arról számolt be, hogy a hivatalos lapban megjelent egyházunknak elismertetésére vonatkozó rendelet-törvény. Örvendetes igaz valóság tehát: Evangélikus Egyházunk kife­jezetten is elnyerte azt a törvényes elismertetést, amely négy év­százados múltjánál, magasztos hivatásánál, törvényekben, békekö­tésekben lefektetett ősi jogainál fogva méltán megillette. Legyen érette hála dicséret, dicsőség az örökké való Isten­nek. De áldás szálljon mindazokra is, akik az elismertetés ügyét két évtizeden keresztül odaadó hűséggel szolgálták, és azokra is, akik igaz és igazságos törekvésünket megértő támogatásban része­sítették. Ezek közö.t legelső sorban gondolunk II. Károly király Őfelsé­gére, Őfelsége magas kormányára, a vallásügyi és kisebbségügyi miniszter urakra, akik elődeiknek rokszor megismételt Ígéretét tel­jesítették s 40.000 evangélikus hívőnek régi óhajtását valósággá változtatták. Amazok között pedig hálás elismeréssel emlékezünk meg ősz püspökünkről, Fiint Lajos aradi lelkészről, valamint jószáshelyi Purgiy Lász'ó egyházkerületi felügyelő urunkról, akik sok sikerte­len harc után is soha nem lankadó lendülettel kezdték a küzdel­met elismertetésünkért, ha kellett egészen előlrül. A nagyszerű küzdelem már a múlté. Megérdemelné azonban, hogy kiemelkedőbb eseményei az utókor számára is megörökittes- senek. Megkíséreljük röviden felvázolni olvasóink számára a küz­delem rövid lefolyását, egyházunk jelenlegi helyzetét és a holnap­pal kezdődő jövőben reá váró feladatokat okulásul és iránymutatásul. Egyházunk a trianoni békekötés következtében püspöki fenn­hatóság nélkül maradt evangélikus egyházközségekből az 1926. évi december 22 én 46 440 szám alatt kelt miniszteri engedély alapján az 1927. évi április hó 8.-án alakult meg, amikor is az egyhangú bizalommal megválasztott szuperintendens: Frint Lajos aradi ev. lelkész, valamint a szuperintendenciális felügyelő: báró Ambrózy Andor temesgyarmati földbirtokos a kormányhatóságot képviselő Pácli?eanu Zenovie general director úrnak a kezébe letették a fcü- ségesküt. A szuperintendtnciának első dolga volt, hogy a hossz ufalusi zsinaton az ország törvényeivel már korábban már (1923 ban) össz­hangba hozott szervezeti szabályait a kormány elé terjesztette s kérte azoknak jóváhagyását s az új egyházi alakulatnak törvény- hozás utján való elismertetését. A magas kormány az „aradi evangélikus szuperintendencia* megalakulását tudomásul vette, azzal állandó hivatalos összekötte­tést tart fenn, a kerület dologi kiadásainak részben való fedezésé­ről évről évre segély utján gondoskodott, lelkészeinek államsegélyt biztosított s azonfelül — két költségvetési éven keresztül a kerület szuperintendense és központi tisztviselői részére szintén állami fi­zetést biztosított — egyszóval szuparintendenciánkat és annak mű­ködését ténylegesen elismerte — a törvényhozás utján való elis­mertetést azonbaa ismételt kéraseink és áilandó sürgető felterjesz­téseink és közbenjárásaink ellenére mindezideig nem sikerült el­nyernünk, valamint azt sem, hogy szuperintendensünk és központi szervezetünk részére megfelelő állami fizetés — illetve megfelelő állami támogatás biztosításáét. Egyházkerületi közgyűléseink nem fáradnak bele esztendőről esztendőre megismételt határozatokba, amelyek alapján újra és újra kérelmeztünk egyrészt szuperinten- denciánknak rendelettörvény utján va'ó elismertetését, másrészt p_- dig a szuperintendens, valamint a titkár, pénztáros-könyvelő és gépirónő részére az őket megillotő törvényes állami fizetőst, nem­különben a szuperintendencia dologi kiadásainak fedezésére a meg­felelő államsegélyt. Sok memorandum küldöttségjárás után végre megjött a megnyugtató tőivény, — melynek szövegét hozni fogjak. CENZÚRÁT. Inscris Tribunalul Bragov sub Nr. 1083/1938 Tip. .ANTAL* Brusov, Cutcu V.c.oriai 36. Telefon 25-08, I

Next

/
Thumbnails
Contents