Evangélikus Élet - Baciu, 1940 (5. évfolyam, 1-20. szám)
1940-04-28 / 8. szám
6. E3VIA:n:G ÉIL I KifU'.S £É£L E T április 28. Tavaszi talajművelés. Irta: Seyfried Ferenc. (Folytatás). Kis gazdaságban megfelel erre a célra a mélyebben eresztett lókapa is. A munka szapora vele, az esetleges gyomokat jól kivágja. Fentiek szerint tehát, ha ősszel nem szántottuk volna meg földjeinket, mulasztásunkat igyekezzünk kora tavasszal pó!olni> még akkor is, ha csak később kerülne a vetésre a sor. Az őszi szántást azonnal elsimítjuk, amint rámehetünk a földre. Simítás után, vagy amint annyira szikkadt, előkészitjük vetésre a fö det, de forgatás nélkül. Ha a vetés később következne, többszöri fcororá* lássál állandóan porhanyóan tartjuk. Ezekben mondtuk el a tavaszi talajmürelés szabályait és ha azt jól is hajtjuk végre, a bő termés meghozza a ráfordított fáradság jutalmát. A gabonák tavaszi hengerelése és boronálása. E címmel kapcsolatosan az egyszérü ember története jut eszembe, akinek az orvos hülés ellen azzal az utasítással ajánlott egy port, hogy vízben vegye be. Erre ő az utasításhoz híven, beült a patakba és ott vette be az orvosságot. Gyógyulás helyett betegsége természetesen csak súlyosbodott. A gabonák tavaszi hengerelése és boronálása is olyan eljárás aminek helyes keresztülvitelével fokozhatjuk a termést. Da rosszul végrehajtva többet ártunk, mint amennyit használunk vele. A téli gazdasági tanfolyamokon minden gazdatársunk megtanulta, hogy a henger orvosság. Csak akkor használjuk, amikor feltétlenül szükség van rá, tehát rendellenes eseteknél. Ilyen eset őszi vetéseinknél a felfagyás. A váltakozó felmelegedés és fagyás miatt gyakran előfordul, hogy az alig megbokrosodott gabona gyenge gyökerei elszakadnak. A talaj felső része, a meleg hatására, kienged, kitágul. A vékony gyökereket viszont fogva tartja az alsó fagyott réteg. Ha ez több napon megismétlődik, elszakadnak a fiatal növény összes gyökerei és még a szél is elfújja a fellazult talajról. Ilyen esetben, hogy rámehetünk a földre, gondosan hengerelünk. A henger egyfelől visszanyomja a földbe a felfagyott vetést, másrészről viszont összetömiti a túl laza talajt és hajcsövesség révén felszínre hozza a nedvességet. Meleg időben, hengerelés után hamar-járulékos gyökereket enged a felfagyott vetés és szépen fejlődésnek indul. Fontos, hogy a hengerelt föld ne maradjon összetömitve a gabona egész fejlődési ideje alatt. Amint tehát megerősödött és fejlődésnek indult a felfagyott vetés, azonnal boronáljuk meg. Szükséges még a henger használata köves, vagy olyan vetéseknél, amelyeknél a téli fagy nem poilasztotta el a göröngyöket. Ilyenkor a henger benyomja a földbe a kiálló részeket és kaszával lehet aratni. Ilyenkor is azonban még alkalmazunk egy köny- nyü borouálást. Végül, meghengereljük a tulbuja vetést, hogy elősegítsük az erős könyökszárak kifejlődését és védekezzün a megdőlés ellen. A tavaszi gabonánál egymagában ritkán alkalmazunk hengert Ha szárazság van és gyorsítani akarjuk a kikelést, vetés előtt hen- gerezzünk, de a hengert nyomon kövesse a borona A boronát a haladó mezőgazdaság egy kapának tekinti. Helyesen alkalmazva, a kapáláshoz hasonló eredményt érünk el. Egy-egy esőt pótolhatunk vele. Az őszi és tavaszi vetés boronálása szellőz teti a talajt, viszont megakadályozza a nedvesség elpárolgását, elősegíti a talaj beéredését és erőteljes talajélet indul meg utána- Ezenkívül a borona nagyszerű gyomirtó. Csak az erőteljes, fejlődésnek indult vetést boronáljuk meg, meleg, lehetőleg borús időjárás esetén. Éjjeli fagyveszély, vagy hideg száritó szelek idején nem boronálunk. ^Beszéljünk róla. Az idei húsvőt előtti napokban egy rövid hir jelent meg a romániai magyar napilapokban. Ez a rövid hir arról számolt be, hogy a hivatalos lapban megjelent egyházunknak elismertetésére vonatkozó rendelet-törvény. Örvendetes igaz valóság tehát: Evangélikus Egyházunk kifejezetten is elnyerte azt a törvényes elismertetést, amely négy évszázados múltjánál, magasztos hivatásánál, törvényekben, békekötésekben lefektetett ősi jogainál fogva méltán megillette. Legyen érette hála dicséret, dicsőség az örökké való Istennek. De áldás szálljon mindazokra is, akik az elismertetés ügyét két évtizeden keresztül odaadó hűséggel szolgálták, és azokra is, akik igaz és igazságos törekvésünket megértő támogatásban részesítették. Ezek közö.t legelső sorban gondolunk II. Károly király Őfelségére, Őfelsége magas kormányára, a vallásügyi és kisebbségügyi miniszter urakra, akik elődeiknek rokszor megismételt Ígéretét teljesítették s 40.000 evangélikus hívőnek régi óhajtását valósággá változtatták. Amazok között pedig hálás elismeréssel emlékezünk meg ősz püspökünkről, Fiint Lajos aradi lelkészről, valamint jószáshelyi Purgiy Lász'ó egyházkerületi felügyelő urunkról, akik sok sikertelen harc után is soha nem lankadó lendülettel kezdték a küzdelmet elismertetésünkért, ha kellett egészen előlrül. A nagyszerű küzdelem már a múlté. Megérdemelné azonban, hogy kiemelkedőbb eseményei az utókor számára is megörökittes- senek. Megkíséreljük röviden felvázolni olvasóink számára a küzdelem rövid lefolyását, egyházunk jelenlegi helyzetét és a holnappal kezdődő jövőben reá váró feladatokat okulásul és iránymutatásul. Egyházunk a trianoni békekötés következtében püspöki fennhatóság nélkül maradt evangélikus egyházközségekből az 1926. évi december 22 én 46 440 szám alatt kelt miniszteri engedély alapján az 1927. évi április hó 8.-án alakult meg, amikor is az egyhangú bizalommal megválasztott szuperintendens: Frint Lajos aradi ev. lelkész, valamint a szuperintendenciális felügyelő: báró Ambrózy Andor temesgyarmati földbirtokos a kormányhatóságot képviselő Pácli?eanu Zenovie general director úrnak a kezébe letették a fcü- ségesküt. A szuperintendtnciának első dolga volt, hogy a hossz ufalusi zsinaton az ország törvényeivel már korábban már (1923 ban) összhangba hozott szervezeti szabályait a kormány elé terjesztette s kérte azoknak jóváhagyását s az új egyházi alakulatnak törvény- hozás utján való elismertetését. A magas kormány az „aradi evangélikus szuperintendencia* megalakulását tudomásul vette, azzal állandó hivatalos összeköttetést tart fenn, a kerület dologi kiadásainak részben való fedezéséről évről évre segély utján gondoskodott, lelkészeinek államsegélyt biztosított s azonfelül — két költségvetési éven keresztül a kerület szuperintendense és központi tisztviselői részére szintén állami fizetést biztosított — egyszóval szuparintendenciánkat és annak működését ténylegesen elismerte — a törvényhozás utján való elismertetést azonbaa ismételt kéraseink és áilandó sürgető felterjesztéseink és közbenjárásaink ellenére mindezideig nem sikerült elnyernünk, valamint azt sem, hogy szuperintendensünk és központi szervezetünk részére megfelelő állami fizetés — illetve megfelelő állami támogatás biztosításáét. Egyházkerületi közgyűléseink nem fáradnak bele esztendőről esztendőre megismételt határozatokba, amelyek alapján újra és újra kérelmeztünk egyrészt szuperinten- denciánknak rendelettörvény utján va'ó elismertetését, másrészt p_- dig a szuperintendens, valamint a titkár, pénztáros-könyvelő és gépirónő részére az őket megillotő törvényes állami fizetőst, nemkülönben a szuperintendencia dologi kiadásainak fedezésére a megfelelő államsegélyt. Sok memorandum küldöttségjárás után végre megjött a megnyugtató tőivény, — melynek szövegét hozni fogjak. CENZÚRÁT. Inscris Tribunalul Bragov sub Nr. 1083/1938 Tip. .ANTAL* Brusov, Cutcu V.c.oriai 36. Telefon 25-08, I
