Evangélikus Élet - Baciu, 1940 (5. évfolyam, 1-20. szám)
1940-04-14 / 7. szám
4. E V[.'A N G É L I KSU:S3» ÉLE T*"' Hí 1940 ápuilis 14. Amerikai tapasztalatokba gyakorlati baromfitenyésztés körül. A baromfitenyésztők világszervezete az 1939. évre tervezett Világkiállítását és világkongreszusát az elmúlt nyáron julius 26-tól augusztus 8-ig. az Északamerikai Egyesül Államokban rendezte. Az ezeken és a kapcsolatos tanulmányúton szerzett értékes, gazdag tapasztalataim bizonyára érdekelni fogják a gszdaközönsöget is. Az iparosítási törekvések és a nagy méretek, mint minden más mezőgazdasági ágban, éppen úgy a baromfitenyésztés megszervezésénél is teljes egészében érvényesültek. A mi fogalmainknak megfelelő úgynevezett népies baromfitenyésztés az Egyesült Államok területén ismeretlen. Á lakóházak mellől hiányzik a ba romfiól és az élénken mozgó baromfi, valamint egyéb jószág, nehezen is képzelhető el ott az ilyen, ahol a lakóházak között nem vonnak keritést. A baromfit ckak korszerűen berendezett telepeken tartják. A tenyésztést teljesen iparszerüen űzik olyan keretek között, olyan gépi berendezéssel, amelyik mellett , a baromfitenyésztés már kívül esik a mezőgazdasági termelés fogalmán. Mindenül tömegtermelés folyik. Nem ritkák a 30—40.000 tojóval rendelkező telepek Ezek között vannak olyanok, amelyek kész jércéket vásárolnak s tenyésztéssel, illetve neveléssel nem foglalkoznak. Számos olyan telep is van, amelyik naposcsibéket vásáró!, s azokat maga neveli fel, természetesen a kis kakasokat különleges eljárással kiválogatva és elpusztítva. Nem ritka az olyan telep sem, amelyik tenyésztojásokat vásárol, azt saját gépeivel kikelti, s a csibéket hordozható ólakban, szabad kifutón, vagy pedig ketrecekben neveli fel. Ilyen rendszerekre tekintette!, természetesen jövedelmezően működnek a tenyésztojást termelő telepek is. A letojató telepek legnagyobb része a jércéket 2—4000-es ólakban, kifutó nélkül helyezi el olyan ketrecekben, ahol az állat csak ehetik és tojhatik, anélkül, hogy komolyabb mózgási lehetősége volna. Vannak végül olyan telepek is, amelynek tojóállománya szabadba soha sem kerül. Ezek a telepek a gépben kikelt csirkéket ketrecekben nevelik fel, s a tojni kezdő jércéket anélkül, hogy azok a kifutóban egyszer is jártak volna, ólakban helyezik el még pedig sok esetben emeletesekben, és az említett tojóketrecekbe kerülnek egyesével az állatok az ilyenfajta baromfitelepek az ólakat szeptember 1-től április végéig reggeli négy órátől világítják. Tenyésztőink ezek hallatára bizonyára rémülettel gondolnak arra, hogy a betegségeknek milyen tömege léphet fel az amerikai tenyésztőknél? Nem, az ottani tenyésztők ebben is szerencsések, mert dicsekvésük szerint a kolerát csak a szakiródalomból, a többi baromfibetegséget is jóformán ugyancsak szakemberek előadásából ismerik. Egyes területek állítólag még a tyuhtifusztól is teljesen mentesek. Az egymástól messzeeső baromfitelepek legnagyobb része csak a náthának egy erősen legyengített változatát ismeri. Szerencsés ország! A tojótelepek majdnem kizárólag leghornt tartanak, egyesek, amelyek hústermeléssel is foglalkoznak, fehér és sározott plymuthot tenyésztenek. Újabban egyes telepek a nálunk ezidőszerínt még nem ismert lamona fajtát, kisebb mérvben wiandotte és a rhode island fajtát tenyésztik. Szerepet kezd játszani még az úgynevezett fehér amerikai tyuk is, amelyiknek kitenyésztése most van folyamatban s amelyik tulajdonképpen fehér barneveldi. Egyes vidékek tenyésztői újabban a susex és a new hampsire (ejtsd, nyu hempsir)fajta tenyésztést karolják fel. A mi ismert parlagi fajtánkhoz és pedig annak fehér szinváltozatához legközelebb áll a lamona, a sárga változathoz pedig a new hampsire. Amikor az Egyesült Államok baromfitenyészetéről beszélünk, akkor kizárólag telbprendszerű baromfitenyésztésre kell gondolni, a nálunk dívó úgynevezett népies baromfitenyésztés ott teljesen ismeretlen. A kacsatenyésztés csak alárendelt jelentőségű, a ludtenyész- és pedig állatkínzásnak minősítése folytán nem terjed. OTTÓ E. Beszéljünk róla. 1. A brassó megyei kisebbségi lelkészek áprins 8.-tól 13-ig légvédelmi tanfolyamra, voltak ösazehiva a brassói városház tanácstermében. A tanfolyam vezetője és egyik előadója Voinescu ezredes volt. A tanfolyam tárgyát képezték mindazok a tudnivalók, a- melyek áltál fel keli Készítem a lakósságot az esetleges légitámadások alkalmával szükséges tennivalókra. Jóllehet a törvény és rendéletek értelmében légvédelmi tanfolyamot, csak az állam nyelvén lehet tartani, mégis adódik alkalom a lelkészek srámára, hogy a néppel való személyes érintkezés alkalmával felvilágositáBokkal szól- gáijou és így o tanfolyam eradmónyeit értékesítse a köz javára. Ettől eltekintve a lelkészt kar ezen a tanfolyamon lőképen a ő hivatáskörébe tartozó feladatokra lelt feihiva es kiképezve, vagyis, hogy adott esetben a nép megnyugtatására, a közhangulat lecsen- desitésére atyai tanácsokkal szolgálhasson és elvégezhesse a legszükségesebb első segélynyújtási szolgálatokat. Az esetleges támadás idején a mentő szolgálatot végző egészség ügyi mentőcsapat vezetőjéül a lelkész neveztetik ki, akinek házánál lesznek találhatók a mentési munkához szükséges gyógyszerek és kötszerek. A tanfolyam tulajdonkép mi rendeltetése mellett egy igen fon tos körülményre hívta fel a ügyeimet. Együtt voltunk mindnyájan a különböző felekezetek lelkészei és megéreztük, hogy jó együtt lenni és látni egymásban a testvért. 2. A brassói magyar evangélikus lelkészi hivatalban egy idő óta énekes festményeket lehet látni, melyek szépségükkel egészen meglepik azt, aki a szépet szereti. A festmények Osgyáni István knzbai egyházsegedsező müvei. A kiállított kepek mindegyike megérdemli, hogy a legnagyobb elismeréssel adózzunk feslőjüknök. „A krizbai hid" igazi falusi hangulatba ringatja lelkünket: „A korai hó című, vizfestmóny az elsárguit levelekre hullott friss hóval az ősz és tél küzködését ábrázolja, novembervégi hangulatot kelt. Kora tavaszi hangulatot keit viszout a .virágzó almafa“ című olajfestmény. Nagyszerűen ért a vízben való tükröződés ábrázolásához, melynek példája lehet az „Alkonyat a Maros partján“ cimü üde kicsiny akvareiije. A képekre szeretettel felhívjuk minden szupetsze- retö testvérünk figyelmét. BEYER. CENZÚRÁT. Inscris Tribunaiul Bra?ov sub Nr. 1083/1938 Tip. «ANTAL* Bra§ov, Gaíea Vicionei 36. Telefon 25-08. Lázasan folynak az előkészületek a bukaresti magyar népművészeti és háziipari kiállításra. Mint az olvasóközönség a lapokból már értesült, a Magyar JNépközösség bukaresti tagozatának női alosztálya május 9—13 napjain nagyszabású népművészeti és háziipari kiállítást rendez. Az előkészületi munkálatok napról-napra gyorsabb ütemben haladnak előre és az érdeklődés’országszerte mindinkáb fokozódik. Erdeiy minden részéről egymásután jönnek a részvételi ajánlatok és megkeresések, miáltal a kiállítás változatos Cs éríékes anyagának összohozása máris biztosítva van. A rendezöbizottsag azonban azt akarja, hogy a romániai magyar népművészet és háziipar egyetlen jelentős terméke se maradjon ki. Ezért még- egysz^r felhívja mindazokat, akik kiállítani óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat a kiállítandó tárgyak pontos körülírásával legkésőbben április 10 íg közöljék Csiha Lajos, Bucare^ti, ill. Sir. Armeneascá 17 címre. A rendezőség köszönettel fogad olyan tárgyakat is, ame lyek nem eladók, hanem csak a kiállítás szépségét emelik.
