Evangélikus Élet - Baciu, 1938 (3. évfolyam, 9-37. szám)
1938-07-17 / 26. szám
6 EVANGÉLIKUS ÉLET 1938. julius 17. Uralás. Nincs a jó Istennek, még egy olyan népe; — amelynek az élete, boldogulása, egész gondolatköre, annyira hozzá volna nőve a búzához, mint nekünk magyaroknak. Ha búza nem volna, talán sohasem lett volna földművelő nép belőlünk. Nincs gyönyörűbb kifejezése a magyar nyelvnek: mint amikor a kalászba borult búza táblát, — a learatott s keresztbe, vagy asztagba rakott búzát „Élet“-no\s. nevezi. Csakugyan az Életet jelenti az neki. Éhez ragaszkodik a magyar legjobban, szivével, leikével. A magyar nép első és legfontosabb tápláléka a búzakenyér. Az alföldi takaros magyar menyecskék sütik a világ legjobb, legkívánatosabb ropogós fehér kenyerét. A magyar kézben lévő szántóföldnek a fele ezzel van bevetve. A magyar a világ legjobb aratója! És mégis mit látunk? Sehol annyi hibát, sehol annyi téves, ósdi szokást, mulasztást nem követünk el, mint éppen a búza aratása körül. Mi magyarok, — akik közcélra, tanulásra, az É G.E.-be való belépésre sajnálunk évi 60 lejt befizetni; milliókat dobunk a sárba még ma is, évről-óvre, értelmetlen előítéletből; egyedül az aratás tétovázó késedelmes megkezdésével és az aratáshoz való céltudatos alapos előkészülés elmulasztásával. A búza aratásánál a legnagyobb hibát abban követik el gazdáink, hogy nem készülnek fel kellőképpen előre az aratásra. Mondhatnám sport nyelven „rosszul startolnak"; pedig az aratás „rövid táv.“ A gazdák igyekeznek a legolcsóbb aratókat felfogadni, különösen ha gyenge a termés, azért, hogy holdanként fél kg. szalonnát vagy 1 kg. lisztet lealkudhassanak, — gyakran négy-öt nappal késnek le; miáltal nem ritkán egy-két száz kg. veszteséget szenvednek holdanként az aratás végén. A munkások viszont az olcsó bért azzal igyekeznek ellensúlyozni, hogy lehetőleg nagyszámú holdra szerződnek le. Vidékenként ez néha 10 holdra is felemelkedik; mérhetetlen kárára a gazdáknak, Túlbecsülik erejüket; ügy a gazdák, mint az aratók. Pedig csak az első két nap bírják levágni az egy holdat. A végén a magukat agyon hajszolt, kifáradt aratók, de a gazdák is alig bírnak, kivált ha kissé erősebb a gabona, fél holdnál többet rendbe tenni; úgy hogy erős aratás mellett, hosszúra nyúlik a munka. Kisgazdáink, akik lovat vagy egyáltalán igás állatot tartanak, azt hiszik, csak az a gabona van jól learatva, amit saját kezűleg aratnak le. A világért nem biznák másra az aratást, pedig lovas gazdának nem volna szabad egy holdnál többet magának learatni. Másnap a tarlót kellene szántania; melyet ilyenkor még lehet. Rengeteg kár származik abból, hogy a gazdák maguk végezvén az aratást, lekésik a hordást, pedig ezzel sohasem volna szabad egy napot sem késni. Hányszor csíráznak ki emiatt a keresztek, ha esőre fordul az idő 1 Általában legnagyobb hibája gazdáinknak, hogy az arató résszel fösvénykednek. Jól fizetett, kellő számú, erőteljes arató, akik a munkát öthat nap alatt befejezik, magas bér mellett is ingyen aratnak azzal szemben ; akik olcsón 15—20 napon át kínlódnak a tarlón; mialatt rengeteg szem elpereg, kiázik és kilugozódik a búza. Egy aratóra búzából sohasem volna szabad 5—6 holdnál többet számítani; ezt is csak akkor, ha két fajta, különböző érésű búzánk van. Óriási hátrány származik abból, hogy a kötelet mindig csak közvetlen az aratás megkezdése előtt készítik. Már reggel két órakor csillagfénynél megkezdik a kötélcsinálást az aratók; úgy, hogy mire a tulajdonképpeni aratást elkezdik, már egyszer el is fárad tak. Egy-két napig még megy ez valahogy, de aztán a forró napon végzett megerőltető munka és álmatlanság következtében elerőtle- nedve, fele annyi munkát sem bírnak végezni, mintha rendesen kipihenték volna magukat. Pedig a kötelet minden baj nélkül meg lehetne csinálni 4-5 napra előre. Nem akkor kell a nagy igyekezetben eltörni a kaszanyelet, amikor már anyakunkra égett a munka, hanem idejében hozzáfogni! A búza nem egyszerre érik. Van tejes érés, zöld érés, viasz érés, teljes érés, holt érés és túl érés. Van miben válogatni. Hát válogatnak is! Rendesen addig válogatnak, amíg lekésik a legalkalmasabb három-négy napot. Túlságosán félünk attól, hogy a korai aratással kárt teszünk és nem gondolunk arra, hogy sokkal nagyobb kárt szenvedünk Hirdetéseinket feltétlenül vegye figyelembe bevásárlásainál! Gazda-rovat. Hivatkozzon az Evangélikus Élet hirdetéseire! Hirdetési dijaink: négyzet cm2 4 lej, többszöri hirdetésnél 3 lej, félévi és egész évi hirdetésnél 2 lej. — Apróhirdetések dija: első szó 4 lej, minden további szó 2 lej. LÉPJÜNK BE Egyházunk Jóléti Egyesületébe, A családban előforduló haláleset nemcsak nagy szomorúságot, hanem váratlan kiadásokat is okoz. A halált rendszerint hosszas betegeskedés előzi meg s igy a családnak nagy nehézséget okoz a temetkezési költségek előteremtése. Gondoskodjunk előre eltemettetésünk költségeiről! Egyházunk Temetkezési Egylete minden tagjának 3.000 lej temetkezési segélyt fizet. azáltal, hogy későn végezzük be. Úgy kellene felkészülni az aratásra, hogy hat, legkésőbb nyolc nap alatt be is fejezzük azt. Azt ma már minden intelligens gazda tudja, hogy legjobb viasz érésben vágni a búzát. Véleményein szerint akkor jár el leghelyesebben a gazda, ha azonnal hozzáfog teljes erővel az aratáshoz ; amint a szem az anyakalászokban kezdi elveszíteni zöld színét és halvány sárgává válik, nem tejes, hanem csirizes. Ha apad is az első nap levágott ilyen búza, az alig tesz ki pár százalékot, viszont egyáltalában nem pereg és ezzel szemben az aratás végén a későre maradt búza 20 30, sőt gyakran 50°/o-os veszteséget is szenved. Nagyon megbízható, lelkiismeretes kísérletek igazolják, hogy a viasz érés kezdetőiől hat napon át keresztenként naponta egy kg.-nyi veszteséget szenvedünk, ami jó termés mellett 120-150 kg.-nak felel meg, de ugyanilyen veszteség érhet bennünket az időjárás, szél, vihar, jégeső által is. A búza élettevékenységét a viaszérés végén teljesen beszünteti, addig azonban néhány óra alatt is óriásit veszíthet minőségében és súlyában. Hányszor szorul meg és megy tönkre térmésünk az aratás elején. Hányszor teszi tönkre minden reményünket egyetlen hajnali köd, vagy óriási forróság. Ha már kárt kell szenvednünk, tartsuk szem előtt azt, hogy mindig kevesebb kárt szenvedünk az aratás elején, mint a végén. A kezdést mindig magunk határozzuk meg, annak azonban, hogy mikor végezzük el, ritkán vagyunk urai! A túlérett búza pereg, a kötél könnyen szakad, sok a kaparék. Ha valahol, az aratásnál igaz az a közmondás, hogy a fösvény kétszer fizet, a lusta kétszer dolgozik. Azt hiszem, ezt a mondást lemaradt aratás közben találták ki. Mindezt nagyon jól tudják gazdáink, mégis oly félve fognak időben az aratáshoz. Az oka ennek apáinktól örökölt tudatalatti kényszerérzés, mert hiszen a régi időben kivétel nélkül csak akkor kezdték meg az aratást, mikor a búza teljes érésbe jött, kalászát letelé hajtotta. Ennek azonban az volt az oka, hogy akkor lóval nyomtattak vagy hadaróval csépeltek. Ma felesleges erre várni, csak a gépek legyenek rendben. Igaz viszont, hogy nincs a magyar gazdáknak olyan nagy tolvaja, mint s sok rossz ócska cséplőgép, rossz etetők, kontár gépészek és lelkiismeretlen cséplőbandák. Gyönyörű termés ígérkezik. A Mindenható megadta ez évben azt, amit a gazda óhajtott. Készüljenek tehát fel gazdáink jó előre az aratásra. Erdélyi Gazda. Koppány Rezső. igfó-------S«erke»7tITm e n e t e k. ^ Ü. Ü. Temesvár. Cikkek átvételénél kérném megállapodásunk figyelt mben tartását, tehát a lap és a szerző teljes megnevezését. Szerzőkkel szemben erre köteleztem magamat. Üdvözlet és jó munkát! D. B. Arad. Az általam említett orvosság: Calcigénol.. Vitamine D. Szívélyes üdvözlet! Előfizetőinket ismételten kérjük szíveskedjenek rendezni előfizetéseiket. Lehetetlen dolog az. hogy valaki lapot járasson s annak diját ki ne fizesse. Aki nem hajlandó fizetni küldje vissza a lapot s Írja reá, hogy nem kíván előfizetője lenni, Az éveken át nem fizetőkkel szemben kénytelenek leszünk a törvényes utat választani. Bukaresti előfizetőink figyelmét felhívjuk arra, hogy lapunk előfizetéseinek kezelését Sípos András egyházsegédkező vállalta el O hozzá fizessenek. Az eddigi helyzet tisztázására lapunk következő számával kezdődően leközöljük, hogy eddig melyik évre kik fizették be előfizetési dijukat, majd azután azok neveit, akik hátrálékban vannak! Cenzúrát Tipográfia »ANTAL" Brasov, Cal«* Vietoriai 36. Inscris la Tribunalul Bragov subN. 1038/1398
