Evangélikus Élet - Baciu, 1938 (3. évfolyam, 9-37. szám)

1938-06-05 / 23. szám

1938. junius 5. EVANGÉLIKUS ÉLET 3 í>í>^oru^o4 zovata n J LÍDIA. Apostolok cselekedetei 16: 14-15. Az igazi keresztyén asszonytipust mutatja be ebben a két versben az Ige.- Pál apostol Filippi városában hir­deti Isten Igéjét. Életveszélyes dolog volt abban az időben az Igét hirdetni, de hallgatni is. A pogányok izzó gyűlölettel leselkedtek a keresz­tyének után és jaj volt annak, akit hatalmukba keríthettek. Lehetett volna csodálkozni, ha állandó halálveszedelem közepette senki sem merto volna Pál igehirdetését hallgatni? És ime, egy egyszerű biborárus asszony hallgatja Pál prédi­kációját. A Szentlélek megnyitotta szivét az Ige előtt. És az Ige olyan sokat jelentett az ő életében, hogy kész volt mindenét fel­áldozni az evangóüümért, életét is. Nem törődött a külső körül­ményekkel, a következményekkel, a lehetőségekkel, nem törődött kereskedésével, megélhetésével sem, hiszen el lehetett készülve, hogyha az Ige hallgatásán kapják és bevádolják, vége neki. Az Ige olyan hatalmas erővel vágott bele sötét életébe, hogy C3ak az az egy vágy töltötte el; még közelebb kerülni az Üdvözítő csodás életéhez. Felajánlotta hajlékát Pálnak, bár tisztában volt a követ­kezményekkel. De az Ige fontosabb volt számára a következmé­nyeknél !.. Megtaláljuk-e Lídiát a mai asszonyok között ? Annyiban igen, hogy a templomi igehirdetések hallgatói túlnyomó részben asszo­nyok. De milyen sokan vannak, akik nem hallgatói az Igének. Akiknek a mellékkörülmények fontosabbak az Igénél. Akik egyál­talán nem hoznak áldozatot az Igéért, de nem is kiváncsiak reá. Jól tudom, hogy erre hamar készen van a válasz: az asz- szonyt annyira leköti a háztartás, hogy nem ér rá az Igehallgatá­sára. Kétségkívül vannak alkalmak, amikor az asszony legjobb akarata ellenére sem tudja az Igét hallgatni. Ezzel a kifogással azonban nem lehe, a dolgot elintézni. Először azért, mert a ta­pasztalat ezt mutatja, hogyha az asszony akar, tudja úgy intézni a dolgot igen sokszor, hogy templomba menjen. De másodszor: ha semmiképen nem tud eljutni a templomba, azért még nem kell Ige nélkül éljen. A templom szükséges a számunkra, mert Isten a szentek közösségében akar hozzánk beszélni, de ha már nem le­hetünk többi testvéreinkkel együtt az istentiszteleteken, tudjuk, hogy az Ige nincs a templomba zárva, Krisztus a templomon kívül is szól hozzánk. Nincs egyetlen asszony, akinek „ne volna ideje" legalább lefekvéskor egyrészt olvasni a bibliából és ha gyermekei vannak, azt megmagyarázni, egyszóval úgy nevezett esti áhítatot tartani. Az öreg asszonyok olyan szép példáját mutatják a házi istentiszteletnek: olvasgatják a bibliát, vagy a pótolhatatlan Szik- szayt és bár olyan sok fiatal, „modern" asszony gúnnyal emléke­zik meg bibliás öreg anyjáiól, az biztos, hogy a kigunyolt bibliás öregasszonynak olyan nagy lelkibékessóge, ereje van, hogy a gú­nyolódó örvendene ha csak egy csipetnyi jutna neki belőle. A máj biblianélküli asszonyok a bajok közepette kétségbeesnek, elválnak, esetleg öngyilkosságban keresnek menedéket, mig a bibliás öreg­asszonyok hallatlan megpróbáltatásokon mentek és mennek keresz­tül és ha beszél velük az ember, lelki békesség, öröm és hálaadás szól ajkukról, hogy érzi az ember az Ige. személyes hatalmát... De az Igehallgatása nem minden. Lidia nemcsak hallgatta, hanem életét is felajánlotta az Igéért. Nem mondta, hogy nekem elsősorban az üzletem a fontos, hanem azt mondta : „ha az Ur hívének ítéltetek engem, jertek az én házamhoz és maradjatok ott". Lidia felajánlotta mindenét az Ür oltárára. És a mai asszonyok? A mai emberek elfelejtkeznek arról, hogy az igazi igehallgatás következménye azonnal a tett, a moz­dulat. Nem az ember elhatározásaképen: az Isten Igéjének ter­mészete az, hogyha egy emberhez szól, azt azonnal mozgásba hozza még akarata ellenőre is. Ahogy Pál mondja: nem tehetem, hogy az evangéliumot ne hirdessem! Az evangélium a leghatal­masabb mozgatóerő. És mi mégsem mozgunk? Nem jól hallgatjuk az Igét, mert ha jól hallgatnánk, mozgásba hozná sziveinket. Jövel Szent Lélek-Ur Isten és mozgasd meg a mi szivein­ket is, tedd a Tieddé a mi életünket is! K. B. Evangélikus nyomdát! Talán két hónapja, hogy o lap hasábjain megpendítettük egy evangélikus nyomda létesítésének gondolatát. A halkan kiejtett szó akkor élénk visszhangot keltett, sőt úgy látszott, hogy a gondolat C3ira erőteljesen meg tud kapaszkodni a közvéleményben és valósággá válik — ha nem is máról holnapra, de legalább is belátható időn belük Azóta csend van. Azok az olvasóink, akik számon tartják e lap hasábjain felmerült terveknek és gondolatoknak sorsát, bizo­nyára az evangélíkés nyomda létesítésének a tervét is besoroz­hatták az elvetélt nagy akarások közé. Lehetnek igen józanul gondolkozó, mindent megfontoló, min­dent latba vető emberek, akik már a terv hallatára megcsóválták a fejüket és azt mondották: mit akar a maroknyi evangélikusság a nyomdával? Sok-sok ezer lej szükséges annak a felállításához, a mostani nehéz idők pedig még abban az esetben sem volnának alkalmatosak annak megvalósítására, ha az evangélikus magyar­ságnak nem lenne sok más, annál sokkal égetőbb szükséglete. Nem vitatjuk el az aggodalmaskodó megfontolásnak a jogosult­ságát és szükségességét. Aki tornyot akar építeni: annak le kell ülnie és számba kell vennie erejét. Aki hadat akar viselni, annak össze kell hívnia had­vezéreit és meg kell fontolnia az eshetőségeket. — Mi is számot vettünk. Erőnkhöz képest óriási összeg. Kereken 300.000 Lej jött ki. Ennyire lenne szükségünk, hogy a tervet megvalósíthassuk, az elgondolt nyomdát munkába állíthassuk. S ha a felvetett gondolatot még sem ejtjük el, hanem most már hangosabb szóval odaírjuk a cikkünk fölé, az onnan van, mert áldott pünkösdökön mentünk keresztül s mert újra itt a pünkösd. Pünkösd nem a gyáva meghátrálásnak, hinem az erőteljes összefogásnak, és az elszánt cselekvésnek az ünnepe. A tizenkét apostol bizonyára tisztán látta az első pünkösd ünnepén a reá bizott óriási feladatnak elviselhetetlen nagyságát, s bizonyára mélyen áíérezte saját erőtlenségét és gyarlóságát is és mégis neki vágott. Hallotta a parancsolatot: tegyétek tanítvá­nyaimmá minden népeket... a világnak a végezetéig. És nem te­hetett mást: összeszedte minden erejét és elindult az Atya, Fiú, Szentlélek Istennek a nevében. Mi is igy tettünk. Szólott a parancs: Vigyétek az evangéliumot a ti testvérei­tekhez, azokhoz is, akik tőletek messze laknak, s vezessétek őket Jézus közelébe, a sajtó utján világgá szálló szárnyas ige által. — Nem tehettünk mást: kiadtuk a jelszót: Evangélikus nyomdát az evangélikus élet megerősítésére. És megtesszük azt amit tehetünk. Mit tehetünk? Mi azt, hogy nem hagyjuk elnémulni a kiáltást: Evangélikus nyomdát az Evangélikus Élet és az evangélikus élet számára! S aztán odajegyezzük Bothár L. Vilmos takarékpénztári testvérünk­nek 2000 lejes adománya mellé a magunk áldozati adóját: — S ti kedves olvasóink? Ti sokféleképen lehettek segítségünkre a nagy gondolat megvalósításában. Első sorban: Olvassátok és ter­jesszétek az Evangélikus Életet. Aztán szerezzetek új előfizetőket. Gjűjtsetek hirdetéseket az Evang. Élet részére. A kiolvasott lap­példányokat ne dobjátok el: adjátok tovább az evangélikus testvérek között. S végül: szegény és gazdag juttassa el a legközelebbi evangélikus lelkészi hivatalhoz azEvsng. sajtóalapra szánt adományát! És mo3t újból: vessünk számot magunkkal. Itt Romániában kereken 30 000 magyar evangélikus testvérünk él. Ha összefogunk és minden testvérünk egy év alatt csak 10-10 lejt juttatna hoz­zánk az Evangélikus nyomda céljára — akkor egy éven belül mi ujjongó örömmel kiálthatjuk szerte: az Urnák keze ismét hatal­masan cselekedett és szent az Ö neve. Evangélikus testvérek, látjátok: milyen óriási feladatnak lát­szott — és milyen kicsi. Milyen elérhetetlennek tűnt fel, s milyen egyszerű és közel való, csak össze kell fogni mindnyájunknak. Az előzetes testvéri összefogás — ez az örökkévaló pünkösdi csoda. Ezért imádkozzunk. Nikodemusz Károly. >/oan-o^€' V\\i woijijaí evangélikus íeivniaziói, -tá-riodofmi és Hultuzális fie-tiía-p Szerkesztőség és kiadóhivatal; BACIU JUD, BRA§0 V. Megrendelhető, előfizetés eszközölhető : Minden lelkészi hivatalunk utján. Külföldi előfizetések cime. Rollk Lajos, Eger, Szent János ucca 12. .......... A l ap elfogadása előfizetést Jelenti

Next

/
Thumbnails
Contents