Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1941-1949

1947

s nak. Hathatós és nyomatékos intézkedést kérünk, hogy az esetleges köz­ségi választásoknál ezek a visszaélések meg ne ismétlődhessenek. Harmadik megjegyzésünk a nemzet által áhított békére vonatkozik. Azon reménységben végezte nemzetünk az országgyűlési képviselőválasz­tás munkáját, hogy az új országgyűlés a nemzet újjáépítésének vágyában és kötelességében összeforr a békesség jegyében országunk újjáépítésére. Reménykedő feltevésünkkel ellentétben máris harcok bejelentéséről beszél­nek a sajtóorgánumok politikai híradásai. Azért kérjük a magyar kor­mányt: felelősségteljes történelmi szolgálatában kövessen el mindent, hogy a törvényhozó országgyűlés munkájában, annak segítségével nemzetünk életében is, biztosíttassék az alkotó munka, közjóiét és emberi boldogság legfőbb feltétele : a békesség ! A nemzet közjavát, hogy a békesség jegyében megerősödhessen az a demokratikus Magyarország, mely a magyar köz­társaság alaptörvénye szerint: személyes szabadságot, gondolat és véle­mény szabad nyilvánítását, szabad vallásgyakorlást, elnyomatástól, féle­lemtől mentességet, tulajdon- és személyi biztonságot, munkához, megél­hetéshez, szabad művelődéshez való jogot egyformán és egyenlő mérték­ben biztosít minden állampolgárnak.“ A magyar miniszterelnök egyházegyetemünk ezen beadványára kül­dött válaszában kijelentette, hogy az átiratban közöltekre a választásokkal kapcsolatos ügyek kivizsgálása és feldolgozása után fog visszatérni. Ki­jelentette továbbá, hogy a magyar kormányzat azon lesz, hogy a napipo­­litika köréből kivonja a vallásos érzületet sértő megnyilvánulást és min­dent elkövet arra, hogy a nemzet által áhított béke mielőbb helyreállíttas­­sék és az erők összefogása mellett a nemzet újjáépítésére fordítsuk legfőbb figyelmünket. 4. Kitelepítés — betelepítés. Múlt évi püspöki jelentésem 2/b. pontjá­ban tájékoztatást adtam a német kitelepítésről és közöltem egyházunk vezetőségének a kormányhoz intézett beadvánvait. Felszólalásunk nem járt eredménnyel. F. évi február hó 11.-én kelt 147/1/1916—47. szám alatt fel­hívtam a kormány figyelmét arra, hogy a németanyanyelvű, de magyar­­nemzetiségű németjeink kitelepítése törvényellenesen történik. A minisz­terelnök úr f. évi február hó 26.-án kelt 2228/1947. M. E. számú válasz­iratában közölte, hogy ,,a törvényellenesen kitelepített népi németek pa­naszügyében a belügyminiszter úr a mentesítő bizottságot újabb vizsgálat megejtésére utasította és a vizsgálat eredményéről tájékoztatni fog.“ F. évi június 9.-én érkezett a miniszterelnökség 6717/1947. M. E. számú követ­kező tartalmú válaszirata: ,,Az amerikai Egyesült Államok németországi katonai kormányzata és a magyar kormány között 1946. évi augusztus hó 22.-én létrejött meg­állapodás 16. pontja szerint a kitelepített, de utóbb mentesített magyar­­országi németek visszatérésének lehetősége szabályozást nyert olymódon, hogy a Magyarországból kitelepített németek ügyük felülvizsgálata iránt kérvényt nyújthatnak be a belügyminiszter úrhoz a németországi amerikai megszálló hatóságok útján.

Next

/
Thumbnails
Contents