Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1941-1949
1945-1946
24 Az egyház anyagi életének támogatását kéri. Az egyház maga egy eszmei •célrendszer, ezért minden vagyona célvagyon, mert nem egyes emberek anyagi érdekét, vagy általános gazdasági célokat szolgál, hanem az egyház rendeltetésében kifejezésre jutó szellemi és erkölcsi célokat. Ezért az egyház anyagi megromlása isteni rendeltetésének meghiúsítását jelenti. Az egyház aggódó szívvel fogadta éppen ezért a földreform rendeletnek az egyházi birtokok elvételéről és felosztásáról szóló rendelkezését. Földbirtokai nélkül nem tudja szent céljait szolgálni. A rendelet jóindulatú végrehajtását kell kérnie s a túlkapások jóvátételét. Átmenetileg pedig a csődbejutó egyházak megsegítését kéri, hogy szociális, kultúrális és erkölcsi kötelezettségeinek megfelelhessen. Kéri továbbá az egyháznak járó államsegélyeket, a kongruás, nyugdíjas lelkészek és lelkészözvegyek járulékainak megfelelő megállapítását. A járandóságok összegszerűségének igazodnia kell a drágaság által irányított mértékhez. Nemcsak akkor éhezik az egyházi tisztviselő, ha az államsegély kiutalása késik, hanem ha azt egy évvel ezelőtti összegben utalják ki. Panaszos kéréseinek előterjesztésénél sürgeti az egyház a megszálló hadsereg által letartóztatott, internált, hadifogolyként kezelt, az ország határán túlra vitt egyének szabadlábra helyezését és hazahozatalát. Hivatkozik arra, hogy tulajdonképpen nem hadifoglyokról van szó és Oroszországgal immár nem ellenséges, hanem szövetséges viszonyban vágjunk. Panaszolja a politikai rendőrség viselkedését. A leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy vizsgálati fogságban lévőket kínozzanak, testi fenyítésben részesítsenek. Minden ilyen bántalom a müveit emberiség előtt magán a magyar nemzet becsületén ejt foltot, azonkívül végzetes magvetés, amely engesztelhetetlen gyűlöletek fekete kalászait termi. A lelkész jellegű letartóztatottak ügyének kivizsgálását, bánásmódijuk kifogástalanságát követeli, meri) különben a perben a magyar nemzet jóhíre lesz a vesztes. A memorandum a történelmi idő változásaira utalással a következő nagjrjelentőségü fejtegetéssel végződik: „Tudjuk, hogy magyar földön egyetlen intézmény sem folytathatja az életét ott, ahol az összeomláskor abbahagyta A keresztyén egyházak átérzik annak a feladatnak a nagyságát, hogj' munkájuk módszerét, eszközeit, társadalmi tevékenységük szükségleteit és lehetőségeit, gazdasági forrásaik teljesítőképességét és háztartásuk rendjét revideálják s életükből mindazt, ami idői, emberi és változó, az új világhelyzethez alkalmazzák. De kérik azt, hogy erre időt engedjenek, elhamarkodott lépésekre ne kényszerítsék, kész tények elé ne állítsák, adjanak módot arra, hogy ezeket a rendkívül fontos kérdéseket a közhatalom gyakorlóival megbeszéljék, kölcsönös jóindulatból származó közös megállapodásra jussanak. Az elsietés itt épp úgy megbosszulná magát, mint amilyen végzetes lenne egy könnyelműen felidézett kultúrharc. . Az egyház és állam viszonyát szent királyok dekrétumai, a korona es az országgyűlés közös határozatai, nemzetközileg is elfogadott és becikkelyezett békeszerződések és a magyar országgjnílés alaptörvényei szabályozzák. Nem lehet ilyen fontos törvényeket rendeleti úton, ötletszerűen megváltoztatni, vagy megengedni, hogy alsóbb hatóságok kedvük szerint új gyakorlatot kezdjenek! Az egyház és állam viszonyát egy sokfelé elágazó kerdes-szovedeknek kel tekinteni s egyszerre a maga szerves egészében oldani meg, vagy pedig olyan törvény-sorozatban, amely időleg egymásután születik meg, de egy egységes alapmeggyőződésből. az egyház és állam lényegének és a kettő viszonyának me - ismeréséből kristályosodik ki s világos törvényalkotási rendszer belső egysegében születik meg. S mivel a krimi konferencia alapmtezkedese folytan azJelenes Nemzeti Kormány illetékessége arra nem is terjed ki, kogy a magy állami életben mélyreható változásokat hozzon letre, hanem csak an a, Hó.-,.
