Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1941-1949
1945-1946
25 egy demokratikus választójoggal új országgyűlést hívjon össze és az új országgyűlés feladata lesz a kérdésben dönteni : addig kérjük a jelenlegi állapot érintetlen fenntartását. A keresztyén egyházak múltjukhoz és nemes hagyományaikhoz híven szívesen mutatnak példát a szolgálatban és önmegtagadásban, mikor e kérdések végleges rendezésére az idő elérkezik, csak Istentől vett megbízatásuk szabadságát, teljességét, függetlenségét és örök belső rendjét kötelesek megvédelmezni és a Krisztus fősége alatt végzett szolgálatuk lehetőségét biztosítsák. Ünnepélyesen ígérjük, hogy az Egyház Urának tartozó engedelmességgel és hü magyar szívünk teljes odaadásával végezzük továbbra is felülről vett szolgálatunkat. Ügy érezzük, hogy a mai időkben kétszeresen szükség van a Krisztus egyházaira, hogy prédikáljanak, tanítsanak, irgalmasságot gyakoroljanak, vigasztaljanak, ihlessenek és végezzék a kiengesztelődés művét Isten és az ember között, ember és ember között, nemzetek és nemzetek között. Ezzel a szolgálattal építik az igazi magyarságot és mozdítják elő a demokráciát is, ami nem lehet egyéb, mint nemes emberi kísérlet, leginkább javallott út a Krisztokráciára, a krisztusi szellem uralmára.“ Az Ideiglenes Nemzeti Kormánynál benyújtott memorandum nemcsak egyházi, de egyszersmind politikai hitvallás is, s a kormánnyal való egyházi tárgyalásaink alapirata. Szükséges volt egyházunk állásfoglalása nemzetközi szempontból is. A Magyar ökumenikus Bizottság április hó 30-án Ünnepi Nyilatkozatot adott ki, melyben a külföld előtt bizonyságot tesz szolgálatáról, elhatározásairól és jövendőre irányuló terveiről. Ebben az Ünnepi Nyilatkozatban egyházunk közlelkiismerete, vágyódása és elhatározása szólal meg. Megszólal benne az önvizsgálat és bünbánat mélységes átérzése. „Mélyen fájlaljuk, — mondja a Nyilatkozat, — ha valahol, mint hazánkban, a régi és új társadalmi rend felváltása fájdalmas feszültségek és forradalmi megrázkódtatások árán megy végbe. Vádoljuk magunkat is, hogy e feszültség megoldódását legalább nem segítették elő az egyházak a jobb társadalmi igazságosság bátrabb hirdetésével és példaadó munkálásával. De kérjük a régi világ embereit: ne féljenek és higyjenek az új rend isteni eredetében. Es kérjük az új világ bajnokait, ne vessék meg a múltat, amely őket is szülte és még ellenkezésükben is alakította. Az egyházak látható testükben a földi intézmény jegyeit és sorsát hordozzák, tehát társadalmi és gazdasági vonatkozásban alá vannak vetve a korszellem átalakító hatásának. Akár külső rendjük társadalmi formáiról, akár anyagi létük gazdasági feltételeiről, például szervezetről, adózásról, földbirtokról van szó, járjunk jópéldával elől annak a tanításnak az igazolására, hogy: Mi nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra és Isten országa nem evés és ivás, hanem igazság, békesség és Szentlélek által való öröm (Róm. 14, 17.). A Memorandum keresztyén összefogásra buzdít. Felleéri az egyházakat, közösségeket, irányzatokat és egyéneket, hogy Krisztus testének egységét helyreállítsák s annak megoltalmazására törekedjenek. A keresztyénség szólamból és cégérből váljék újra életté és igazsággá. Legyen Isten rendelése szerint : világosság, kovász és hegyen épített város. 3. Egyházkerületünk helyzetképe. Mihelyt megindúlt a felszabadítás után a vasúti és postai forgalom, Helyzet jelentési ívet küldtem lelkészeinknek s összegyűjtöttem a gyülekezetekre és egyházi tisztviselőkre vonatkozó adatokat. Fájdalommal állapítom meg ezen jelentések alapján, hogy egyházunk károsodása mindenütt nagy volt. A bombázás veszedelmétől legfeljebb kivételesen szabadult meg néhány városunk. A megszállással járó szenvedés mértéke jórészt attól függött, hogy a német csapatok ellenállást tanúsítottak-e
