Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1941-1949
1945-1946
22 mikkel előzetes fegyverszünetet kötünk és velük szemben minden ellenségeskedest beszüntetek. Bízva igazságérzetükben, velük egyetértésben kívánom a nemzet jovo életének folytonosságát és békés céljainak megvalósítását biztosítani ... Minden becsületesen gondolkodó magyar embert felhívok, kövessen a magyarság megmentésének áldozatos útján.“_l Az események drámai erővel követték egymást. A koimányzó lemondott. Szálasi Ferenc átvette a miniszterelnöki, majd népvezetői hatalmat. Az orosz előnyomulás hatalmába ejtette az országot. Elesett az erdélyi rész, azután a Duna-Tisza köze, nehéz küzdelmek után Budapest. Közben az úgynevezett Szálasi-kormány vidéki városokba költözött. Március végére befejeződött az ország felszabadítása. Nagypénteki és húsvéti istentiszteleteinket földalatti óvóhelyeken tartottuk. Az események ezen sorozatának végén elpusztult ország áll. Szétbombázott városok, mélységbe zuhant és ég felé meredő, eltört hídívek, tövig égett házak, romok között vezető, kihalt utcák, pince-élettől sápadt, tétován támolygó emberárayak. Egyházi keresztmetszetben a pusztulás a közösségnek és tagjainak veszteségeiből összegeződik. Szétlőtt tornyok, lyuggatott tetejű templomok, megrongált iskolák és paplakok, elpusztult diákotthonok és intemátusok jelentik a közösség felszámlálhatatlan veszteségeit. A hívek egyéni károsodása szintén felbecsülhetetlen. Jegyzékbe nem tudnánk venni azoknak számát, akik családi otthonukat s különböző értékeiket elveszítették. Az itthoni emberáldozatot növeli az idegenbe menekültek számlálhatatlan serege, akik közül sokan életüket mentve, életüket veszítették, egzisztenciájukat féltve, azt összezúzták. Közben alázuhant újra a trianoni határsorompó, Drága, féltett területek leszakadnak országunk testéről. Dunántúl elveszti vendvidéki területét, 11 gyülekezet, 22.000 lélek elvész az alászakadó éjszakában. Tömlöcökből lelkipásztoraink védelmet kérő tekintettel néznek felénk. Egyiküli szabadultán, kettő tömlőében, a negyedik 12 évi kényszermunkára ítélve, de a kegyelmezés reménységével biztatva, várja sorsát. Nehéz megpróbáltatásokban szól a próféta: „Ujjongva énekeljetek hegyek, mert megvigasztalta népét az Úr és könyörül szegényein. Emeld fel köröskörül szemeid, és lássad, mindnyájan egybegyűlnek és hozzád jönnek. Elek én — így szól az Ür.“ 2. Az Egyház vallástétele önmagáról. Történelmi időben a szövetséges hatalmak hozzájárulásával Ideiglenes Nemzeti Kormány vette át- az ország vezetését, hogy a szétdőlt állami életet újjáteremtse, és a romokból megkezdje az ország újjáépítését. A kormányzás négy politikai párt irányításával történik, a Kisgazda- és Polgári Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Kommunista Párt és á Nemzeti Parasztpárt támogatásával. Az ország kormányzásának határozott irányú politikai irányítottsága szükségessé tette egyházunk határozott vallastételét önmagáról, az államhoz való viszonyáról, hivatásáról s az államhatalommal szemben támasztott kívánalmairól. A római katolikus, református es evangélikus egyházak veztői megtalálták egymást s az evangélium közös kincsének birtokában ugyanazon megnyilatkozással léptek az Ideiglenes Nemzeti Kormány elé. A római katolikus egyház külön nyújtotta be ugyanazon elvek szerint megszerkesztett memorandumát, az evangélikus és református ^egyhazak pedig közös iratba foglalták megnyilatkozásukat, melyet 1945. évi majus l t-en lyújtottak át. ,. . , „Kész örömmel és megelégedéssel állapítjuk meg, — mondja az irat, lOgy a megszállás első napjától kezdve a vörös hadseregvezerlo tábornoka. a •állás szabad gyakorlatát nem korlátozták, sőt az egyhazak életműködésének
