Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1941-1949

1944

fendes katonai szolgálatot teljesítenek. Helyettesítésük sokszor leküzdhe­tetlen nehézségeivel igyekezünk megbirkózni. Nemzeti szolgálatunkhoz attól kérünk erőt, aki nemzetünket terem­tette, minket nemzetünk tagjaivá tett és bennünket a nemzet áldozatos szolgálására kötelezett. 3. A zsidókérdés egyházi vonatkozásai. A zsidókérdés rendezésére vonatkozó kormányintézkedések egyházunktól elvi állásfoglalást követel­tek. Meggyőződésünk szerint a zsidókérdés megoldása politikai feladat, lebonyolítása közigazgatási teendő, így tehát az a politikusok és kormány­zati tényezők dolga. Bizonyos azonban, hogy Isten az egyházat ebben a nemzedékben is az Ő örökkévaló evangéliumának hirdetésére kötelezte. Bizonyságot kell tennie Isten erkölcsi világrendjének változhatatlan tör­vényeiről. Erősítenie kell az igazságot, szeretetet és jóságot, és kárhoz­tatnia mindent, ami Isten örök törvényeivel ellenkezik. A kormánnyal írásban és élőszóval folytatott tárgyalásokon azon ké­relmet terjesztettük elő, hogy az evangélikussá lett zsidók mentesítesse­nek a sárga csillag viselésétől, alkalmazhassanak keresztyén háztartási alkalmazottakat, számukra külön tanács szerveztessék s a rendelkezések végrehajtása keresztyén szellemben történjék. A kormány megengedte a sárga csillag mellett a kereszt feltételét, bizonyos esetekben keresz­tyén háztartási alkalmazottak alkalmazását, a keresztyén zsidók számára külön tanács szervezését s megígérte a rendeleteknek keresztyén szellem­ben végrehajtását. Az események folyamán alkalmat kellett keresnünk kérelmünk újabb előterjesztésére. A református és evangélikus egyház püspöki karának pásztorlevél kibocsátására vonatkozó elgondolását külső kényszerítő körülmények miatt elejtettük s a lelkipásztorokhoz írt tájé­koztatástól is eltekintettünk. Gyakorlati szempontból három leiratomban ismertettem lelkésztestvé­reimmel állásfoglalásomat. Április 22-én kelt 2427/1/943—44. számú leira­tomban kértem, hogy a zsidó származású evangélikus hívek lelki életének védelmére törekedjenek. Várható újabb áttérési mozgalommal szemben fenntartottam 1938. évi december hó 28-án kiadott 789/X/938—39. számú rendelkezésemet, mely szerint a jelentkező egyéneket személyük, életük, családjuk, működésük szerint szigorúan el kell bírálni és csak azt szabad komoly előkészítés után egyházunkba felvenni, kinek egyénisége, múltja, lelkülete és egyházunk tanításának hívő ismerete biztosítékot nyújt arra nézve, hogy egyházunknak tényleg hívő tagja lesz. Fenntartottam továbbá a kötelező 6 hónapos oktatásra vonatkozó rendelkezésemet és a gyüleke­zet világi vezetőségének és presbitériumának tanácsa igénybevételére vo­natkozó utasításomat. 1944. évi június hó 8-án kelt 2671/1/943—44. számú leiratomban kiegé­szítettem a fenti rendelkezéseket a püspöki kar határozatával, mely szerint a fél évi tanítási idő legalább 60 tanítási órából áll és az püspöki intéz­kedéssel felemelhető próbaidőnek tekintendő. A tanítás minden gyanú

Next

/
Thumbnails
Contents