Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1941-1949
1942
61 tette. Nem álit mögötte tömeg, melyet fanatizálhatott volna, nem volt széles, nagy ismeretsége, amelyre támaszkodhatott volna. Sőt inkább az történt, hogy többször kinevették, megmosolyogták, vagy suttogó, bántó célzásokat tettek rögeszméjéről. Bezárt szívek és bezárt ajtók elől annyiszor távozott el kínos kudarccal. Kálniczky Vilma nagyon egyedül állt kedvenc gondolatával, amely azonban átjárta lelke minden zugát... De éppen ezért végül is győzött! ... Ma áll a szobor! . . . Nem a székesfőváros milliós tömegeinek közadakozásából, nem gazdag mecénások odavetett adományaiból, hanem Kálniczky Vilma elszántságából, úgyis merném mondani: a hitéből! A szobor felavatásakor Finkey Ferenc dr. ezt mondotta: Kálniczky Vilma életének van egy nagy tanítása: Ha valaki egy gondolatra felteszi az életét és hű marad ahhoz a gondolathoz, az egyszer győzni fog. A gyengék erejéről és a lélek hatalmáról mond csodálatos győzelmi éneket a Margitsziget kő-lantosa! Zalaegerszegen evangélikus templomunk előtt 10 évvel ezelőtt állították fel a hozzáértő emberek véleménye szerint Magyarország egyik legértékesebb szobrát, Csány László 48-as vértanu-kormánybiztos ércbeöntött alakját. Csány László földindulásos időkben került Zalából Erdély földjére, hogy képviselje, védje és példázza ott az örök magyarságot. Azután vérével pecsételte meg kitartó hűségét. A fellázadt oláhok kivégezték . . . Valami félszázad múltán, egy fiatal gimnáziumi tanár került az erdélyi végekről Zalaegerszegre s amikor Csány László emlékezete szőkébb hazájában már hunyni kezdett, a fiatal gimnáziumi tanár újra fellobogtatta előttünk Csány László emlékezetét. Borbély György tanár sietve adta ki a jelszót önmagának: szoborral kell megörökíteni Csány László emlékezetét, a vértanuságba roskadt hős alakját! . .. Azután, mintha koldult volna, kalapjába gyűjtögette a réz krajcárokat s egy-egy népünnepély után odahaza boldogan rakosgatta össze nagy ládájában az apró értékeket. Végre mégis csak együtt volt a pénz! De éppen akkor — 1914-ben — fellángolt a világháború és Borbély György szent lelkesedéssel hadikölcsönt jegyzett az egész szobor-alapból... A hadiköícsönök sorsát ismerjük! Borbély György is fájdalmasan vette észre, hogy hadikölcsönkötvényeiből nem lehet szoborba önteni Csány László alakját. Kétségbe azonban nem esett. Azt mondotta magának: hadikölcsönt' jegyezni kötelesség volt — Csány Lászlónak szobrot emelni meg kötelesség marad! ... És újra kezdte a fillérek gyűjtését. ... Ma már áll a szobor. Kőtalapzatán hátul egy szerényen elrejtett relief hirdeti „a Csány-kultusz apostolának“ nevét. íme két szobor felállításának rövid története . . . Mindegyik a gyengék erejéről és a lélek hatalmáról mond hősi éneket. A G. A. Gyámintézet munkásainak jó ezekre a példákra gondolni és tanításukat a lelkűkbe írni.
