Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1926-1932
1930
55 elválasztó téves tanokat, öntudatosan vallják—e magukat evangélikusoknak?“ A fönti megjegyzésnél fogva örömmel fogadom el ezt a pótlást. Kihagyandónak tartja a tervezet ezen mondatát: ,,Milyen a tanulónak iskolán kívüli magaviseleté?“ Ez a kérdés ki is maradhat bátran. A soproni felső egyházmegye e pont 7. sorában a „a vasárnapi, iinnepi“szavak után betoldani óhajtja: „és hétköznapi“-szavakat. Elfogadom. A zalai egyházmegye megjegyzi, hogy az osztatlan iskola tanítójától nem követelhetünk annyit, mint az osztott iskola tanítójától. Ezt a megjegyzést úgy lehetne honorálni a szabályzatban, hogy ki lehetne emelni valahol a sorok között, hogy az osztott iskola tanítójára nézve a hangsúlyozott körülmények még inkább fönnállanak. E pontban alulról az ötödik sorban annak a megállapítása kívántatik a bizottságtól, hogy az egyes tanulók „elég sokszor felelnek-e“. Ha úgy érti a szöveg, hogy vizsgálatnál elég sokszor felelnek-e, akkor rendben van a dolog. De azt, hogy évközben elég sokszor felelnek-e a tanulók, bajosan fogja a bizottság megállapítani. 12. Inkább az esperesi ellenőrzési hatáskör alá tartozik. 13. Az első bekezdés második mondatát így óhajtom módosítani: „A bizottsági tagok meghallgatásával ő készíti el az iskolátogatásról a tanító működésének minősítését is magában foglaló iskolavizsgálati kérdőívnek lelkiismeretes kitöltése által a jelentést és beterjeszti azt az espereshez (tanügyi espereshez.“) Az iskolalátogatásról külön jelentés kiállítását fölöslegesnek tartom. Elég, ha a bizottság az iskolavizsgálati kérdőivet pontosan kitölti. Annak utolsó rovatába, a megjegyzések közé, mindent fölvehet, amit speciálisan az illető tanítóra nézve megjegyezni akar. Az iskolavizsgálati kérdőpontokat egyházmegyénként összesítő egyénnek ez az összesítés is elég nagy munkát ad. Minek ezt a munkát még szaporítani külön jelentések átnézetésével, mikor az iskolavizsgálati kérdőpontokban minden tapasztalat beilleszthető? Külön jelentés készítésének csak akkor lehetne értelme, ha ezen jelentésre is adatnának ki megfelelő kérdőpontok. Ilyen kérdőpontok kiadásának hiányában az egyes jelentéseknél a legnagyobb tarkaság lesz, mert az egyes bizottságok a legkülönbözőbb szempontokat tüntetnék föl, amely körülmény az összesítést végző egyénnek megint ok nélkül túlnagy munkát okozna. Viszont ha ilyen újabb kérdőpontok készülnének, mirevalók akkor a használatban levő iskolavizsgálati kérdőpontok? Ezen ppnt második bekezdésére a győri egyházmegye uj szövegezést ajánl: „Ugyancsak a körlelkész készíti el az iskolalátogatások tervezetét, figyelemmel arra, hogy azokat az iskolákat, amelyekben uj, kezdő tanító tanit, akiknek működését még ily bizottság nem irányította, vagy amely iskolában a tanító működése az előző évek tapasztalatai szerint kifogás alá esett, lehetőleg az iskolai év első felében is meglátogatja a bizottság, azon célból, hogy amennyiben szükséges“... stb. Alig látok különbséget az eredeti és az ajánlott szöveg között. Ezen módosítást ezért nem tartom szükségesnek. A soproni alsó egyházmegye a második és harmadik bekezdést össze-
