Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1919-1925
1920
14 ellenes destruktiv irányzatoktól s elvárja tőlük, hogy minden munkaerejükkel, képességükkel, hivatás betöltésükkel s egész egyéniségükkel arra törekszenek, hogy a gondjaikra bízott ifjúság lelkében megerősítsék a tiszta erkölcsöt, az istenféielmet és az életben bizonyságot nyerő igazi hazaszeretetet. 4. A keresztyén egyházak együttműködése. A proletárdiktatúra bukása után nemcsak mint lelki vágyódás, hanem mint természetes történelmi szükségesség jelentkezett a keresztyén egyházak együttműködésének gondolata. A kommunizmus a keresztyén egyházat veszélyeztette, közös eszményeit tagadta, létalapjait meginogtatta. A keresztyén istenkultuszt támadta, a keresztyén erkölcsöt gúnyolta, a keresztyén élet eszményeit rántotta sárba. Természetesnek találjuk, hogy a nagy közös veszedelem egy táborba parancsolta a keresztyén egyházakat. Kívánatosnak tartottam, hogy ez az együttműködés ne legyen csupán politikai érdekszövetkezés, hanem legyen az egyházaknak lélekben egymáshoz való közeledése, épen ezért kívánatosnak tartottam, hogy az együttműködés zavartalanságát bizonyos előfeltételek biztosítása garantálja. Az alábbi pontokba foglalt meggyőződésemet egy Szombathelyen tartott népes konferencián tárgyalás alá bocsátottam s miután a konferencia azt teljes egészében helyeselte, a pontozatokat eljuttattam a kormányhoz, az egyetemes egyház vezetőségéhez, valamint a református egyház vezetőihez. Az együttműködés biztosítására vonatkozó pontozataim a következők: 1. Az együttműködés reális, határozott alapot és tartalmat akkor nyer s üres szólások és Ígérgetések, valamint időleges érdekszövetkezések fölé akkor emelkedik, ha a kér. egyházak a lényeges elvi kérdésekre nézve előzetesen egymással megállapodnak. 2. Figyelemmel a történelmi tanulságokra, a szociális fejlődésre, melynek igazságai alól a kér. egyházak nem vonhatják ki magukat, figyelemmel végül az egyházak jelenlegi elhelyezkedésére és erőviszonyaira, az előfeltételek a róm. kath. egyház által a prot. egyházaknak adandó garanciákban állanak. 3. Adjon a róm. kath. egyház intézményes biztosítékot arra nézve, hogy az 1848: XX. t.-c.-t elismeri és annak a törvény szellemével és az igazság elvével megegyező, a különböző vonatkozásokban egyformán érvényesülő becsületes végrehajtását szorgalmazza és lehetővé teszi 4. Az 1848: XX, t.-c. 2. §-a szerint a tökéletes egyenlőség és viszonosság elve igazi jelentésében megvalósítandó s intézményesen érvényesítendő állami életünkben, a szellem ereje által pedig társadalmi életünkben. 5. Az 1848: XX. t.-c. 3 §-a az egyenlőség és viszonosság elvét az egyház és állam vagyoni viszonyára alkalmazza. A törvény ezen rendelkezésének végrehajtása kétféleképen
