Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1919-1925

1920

13 §-ának utasítása értelmében az egyházi bíróság elé tartozónak ítélt volna. Az egyházmegyei elnökségek ugyancsak lefolytatták az egy­házmegyei tanítókkal szemben az igazoló eljárást. Az egyházmegyei bíróságok elé utaltatott 24 eset, amelyek közül végleges elintézést nyert 9, folyamatban van 15 eljárás, az egyházkerületi törvényszék e'é megfelebbeztetett 4. Jelzem, hogy a vall. és közokt. miniszter ur több esetben élt az 1907. évi XXVII. t. 24. §-ában biztosított jogával s a maga részéről is megindította az eljárást a proletár­diktatúrában részes tanítók ellen. A törvény értelmében az egyházi törvényszékek ítéletei a minisztériumhoz felterjesztendők. Felterjesz­tetett összesen 9 ítélet, a miniszter válasza*szerint azonban a leg­több esetben közbevetett intézkedésre volt szükség, ezért a minisz­ter döntést még nem hozott. Mindezek után őszinte örömmel állapítom meg, hogy egyház­­kerületünk tanítói és tanári karának túlnyomó nagy része szilárdan megállt a kisértés és fenyegetés nehéz időszakában és megingat­­lanul teljesítette kötelességeit. Példájuk erősség és buzdítás volt mindazoknak, kik maguktartását, meggyőződés-vallásukat és mun­kálkodásukat szemlélhették. Velük szemben elismeréssel, Isten iránt pedig hálával eltelve emlékezünk meg erről. Egyházunk fájdalmas érzéssel gondol vissza a proletárdikta-. túra ama rettenetes pusztításaira, mellyel ifjúságunk lelkét meg­mételyezte s legszentebb eszményeitől megfosztotta. Mélységes fájdalommal gondol arra, hogy iskoláink munkásai közül többen meginogtak s tényleg, avagy látszólag munkatársai lettek egy olyan rendszernek, mely egyházunk és hazánk erkölcsi és anyagi rom­lását eredményezte. Krisztus vallása két nagy életelvet állít elénk : a szeretetet és az igazságot. Ha csak szeretetre hallgatnánk, elve­szítenénk az igazságot. Ha csak az igazságot alkalmaznánk, elve­szítenénk a szeretetet. Egyesítsük e két nagy életelvet: érvénye­sítsük az igazságot szeretettel, a szeretetet igazsággal. Amint hiszem, hogy Ítélkezésre jogosult fórumaink Ítéletéből nem hiány­zik a szeretettől áthatott igazság, úgy kérem egyházkerületünk közgyűlését és evangélikus egyházunk társadalmát: fordítsák a megtévedettek felé a Krisztus szeretetétől meleg megbocsátó lel­kűket és tegyék ezáltal lehetővé, hogy a közös eszményekért való munkálkodásban egyesülhessen egyházunk minden munkára haj­landó és lelke szerint képes tagja. A proletárdiktatúra bukása után a történelem, eme elválasztó küszöbét nem léptem át addig, mig tanáraink és tanítóságunk előttem megjelent képviselőinek el nem mondottam egyházunk határozott, férfias nyíltsággal megszövegezett követelését. Ev. egy­házunk elvárja tanáraitól és tanítóitól, hogy okulva a letűnt idő­szak megrázó tanulságain, tartózkodik a haza, nemzet- és vallás­

Next

/
Thumbnails
Contents