Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901-1907
1906
A töke pedig visszavonul a gyárak alapításától, a bizonytalan munkásviszonyok miatt ; inkább a bankokat keresi fel, hol alacsony, de legalább biztos és minden fáradtság nélkül megszerezhető kamatra számíthat tőkéje után. Az a harcz, mely mindegyik félre káros, az államra meg épen veszélyes — bizonytalan közállapotok előidézése miatt — okozza azt, hogy magának az államnak kell utakat és módokat keresni arra, hogy minél ritkábban és kisebb mértékben forduljon az elő. A veszélyes állapotok orvoslása pedig csak akként érhető el, ha sikerül egy olyan törvényt alkotni, mely által a munkások méltányos igényei kielégittetnek. Tehát nézetem szerint a gyárosok országos szövetkezetének volna feladata legelőször egy nagyszabású országos értekezletet összehívni, melyben képviselve lennének úgy a munkások, mint a gyárosok, hogy kölcsönös egyetértéssel állapodjanak meg, minden vállalkozásnál a legalacsonyabb bérösszegben, melyen túl részesítse a gyár összes munkásait a tiszta jövedelemnek bizonyos hányadában ; az országos értekezlet megállapodása szerint. Az egyezség sikerülte után pedig egy sztrájktörvényt kellene hozni, melynek értelme szerint a sztrájk egyszerűen kizáratnék s ha mégis akadnának, kik a munkabeszüntetés fegyverével akarnának élni : akkor az államhatalom szigorúan büntesse a szerződésszegőket és tegye őket lehetetlenné. A humanizmus követelményei — nagyon természetesen — az egész vonalon behozassanak a munkások iránt; de ezen emberbaráti intézkedések ne emelkedjenek olyan fokra, hogy általuk a lustaság, tehetetlenség és hanyagság leljen pártfogást és kielégítést. Ha ezen egyezkedési feltételeket sikerülne imént előadott módon megállapítani, akkor a mi nemes feladatunkká válnék : a munkásosztályhoz tartozó híveinket, a vallás eszközeivel megnyugtatni, sorsukkal való megelégedést csepegtetni lelkűkbe, inteni,' biztatni őket. Ezáltal a mi egyházunk egy — tömegénél fogva is — hatalmas megelégedett elemmel szaporodnék, melynek segélyével — neveltetésének tökéletesbitése utján nyert intelligencziája alapján — jobban felvirágoznék és gazdagodhatnék. , Az igy fölvilágosított és nemesebb, nyíltabb gondolkodásra szoktatott elemet könnyebben távol tarthatnánk a munkások keresményének megdézsmálásából urizáló, lelketlen bujtogatoktól ; mert az elégedett ember vallásosabb, mint az elégedetlen; viszont a vallásos ember sorsával rendesen elégedettebb, mint a vallástalan. Nagyon sokat lehetne ezen egyházi szempontból is rendkiviil fontos, majdnem kimerithetlen kérdésről beszélni, de most elégedjünk meg ennyivel. Még mindig a tegnapi lélekemelőén szép ünnepélynek hatása alatt: e helyen is örömünket fejezzük ki és hálákat adunk a mindenható Istennek, ki bennünket az ő végtelen kegyelmével megsegített, megáldott és nekünk megengedte, hogy fenkölt gondolkozásu embertársaink áldozatkészségével a