Horváth Zoltán: A nagygeresdi egyezség (Miskolc, 1940)
A nagygeresdi egyezség, mint absztrakt fogalom. Az egyezség és az unió viszonya
hoz, mely már nem is annyira a két egyház közötti jogviszony szabályozását, mint inkább a teljes összeolvadást célozza. A két fogalom között mindenek előtt tartalmi különbség látszik fennforogni. Az unió a két egyház egyesítését akarja egyetemesen, az egyezséggel szabályozott jogviszony ezzel szemben adott helyi esetekre alkot uniószerű kapcsolatot. Ez a kapcsolat azonban sohasem terjed addig, hogy valamelyik egyház önálló egyházi létét feladja. Kétségtelen azonban, hogy itt is unióról van szó, mégpedig helyi jellegű unióról. A kettő közötti szoros rokonságra mutat, hogy mindkettőnek ugyanaz az indító motívuma: a protestantizmus sorsközösségének felismerése. Aszerint, hogy ehhez a felismeréshez milyen tényezők vezettek, alakult ki a közösségvállalásnak uniós vagy egyezségi alakja. így azokban a korokbari, midőn nemzeti, társadalmi, vagy kultűrtörekvések vezetnek ehhez a felismeréshez, túlnyomóan az unióban látják a két egyház együttmunkálkodásának megoldását. Amidőn azonban hitéleti vonatkozásban kerül felszínre a protestáns sorsközösség gondolata, akkor a hitélet elmélyítése céljából lazább természetű, egyezségek által szabályozott összemüködést tartanak inkább szükségesnek. Az uniós-törekvések története során figyelemmel kísérhetjük, hogyan színezi és módosítja azokat a korszellem változása. Maga az uniós gondolat is, aszerint amint a szükségérzet, melyből fakad, több-kevesebb intenzitást mutat, szorosabb vagy tágabb körben jelentkezik. Egyes korokban teljes, dogmatikai uniót, máskor viszont csak szervezeti uniót céloz. A szervezeti unió pedig már közel áll a két egyház jogviszonyának egyezségek által való szabályozásához. Azonban nemcsak ez a körülmény, hanem az is, hogy az uniós gondolatok íelszínrejutását előidéző tényezők sohasem elszigetelten, hanem mindig szorosan egymásbafonódva jelentkeznek, megokolja azt, hogy az uniónak fentebbi két megnyilatkozási formáját — a tartalmi különbségek ellenére is — egynek tekintsük. A két egyház együttmunkálkodását célzó egyezségek és az egyesülést célzó uniótörekvések végeredményben ugyan-
