Horváth Zoltán: A nagygeresdi egyezség (Miskolc, 1940)
Új utakon uniós törekvések
A többi egyházkerületek nem kötöttek ilyen egyezségeket, ami azonban korántsem jelenti, hogy tényleg nem forogtak fenn ilyen viszonyok, csak legfeljebb arra enged következtetni, hogy ilyen megállapodások kötésének a szükségessége nem állott annyira fenn. Ez a jognélküli helyzet, midőn a lelkipásztorral és tanítóval nem bíró egyház a másik helybeli egyháznak a szolgálatait engedményezett, türt viszony alapján vette igénybe, nem saját jogán, mint a geresdi és kéri egyezségek hatásterületén, lealázó lehetett volna mindig a gyengébb egyházra nézve, azonban a testvéri szeretet és az atyafiságos jogviszony kizarta ezt. Másrészt azonban azzal a eredménnyel járt, hogy a kedvezményezettek tudatában lévén alárendelt helyzetüknek, érzékenységüket nem érintette oly erősen a legcsekélyebb valódi vagy vélt sérelem, mintha abban a tudatban lettek volna, hogy jogaikat gyakorolják, s így kevesebb volt a torzsalko* dásra a lehetőség. Mindamellett a két egyezség a hitélet elmélyítése és a két egyház közötti őszinte közeledés terén korszakalkotó volt és közel egy századra mutatott utat, sőt mutat ma is minden további ilyen törekvésnek. 4. Új utakon az uniós törekvések. A külföldi uniók") hatására nálunk is fellángolt uniós érdeklődés csakhamar hamvába halt. Az ilyen irányú érdeklődést az egyházak csendes belső munkálkodása váltotta fel a harmincas években, (aminek eredménye volt a két egyezség is), bár a kiélesedő alkotmányosság levegőjében egyre inkább hangot követelnek a magyarországi protestánsság sérelmei is. A prot. egyházak, melyek eddig is mindig elsőrendű hordozói voltak a nemzeti gondolatnak, a saját hatáskörükön beiül akarnak érvényt szerezni annak, első sorban a nemzeti nyelvnek az egyházi ügyekben való kizárólagossá tételével. 2 7) V. ö. G. Holstein i. m. i. h.
