Horváth Zoltán: A nagygeresdi egyezség (Miskolc, 1940)
Új utakon uniós törekvések
A réf. egyházban e tekintetben természetszerűleg nem merültek fel ellentétek, hisz abban csaknem kizárólagosan a tőzsgyökeres magyarság foglalt helyet. Annál több ellenállásra talált ez a törekvés az ev. egyházban, mely meglehetős nemzetiségi kisebbséggel rendelkezett. Az európai nemzeti újjáébredés ugyanis meghozta a nemzetiségeknek, így a tótoknak is öntudatosodását, a nyelv- és kultúrközösség felismerését, melyet még különösen az Oroszország felöl támogatott pánszlávizmus táplált. Az ev. egyház a tót nyelvi és kultúrigényeket, míg azok nem csaptak át a pánszlávizmus nyilt, vagy burkolt törekvésébe, liberálisan, sőt mondhatni megértően kezelte. A tótságnak a hangját azonban nemcsak a felébredt öntudat, hanem a bécsi kormány bátorítása is erősítette. Patay szerint ezzel a kormánynak az volt a célja, hogy elterelje a közfigyelmet a szabadelvű radikális újításoktól. 2 8) A tótságnak ez a nemcsak belföld, hanem külföld előtt is szinte támadólag fellépő törekvése 2 9) jóformán provokálta az evangélikusok által újból felszínre hozott uniós gondolatot. Gróf Zay Károly ev. egyetemes felügyelő, a gondolat életrekeltője, nyiltan be is vallotta, hogy a színmagyar reformátusokkal való unió megtöri majd a pánszlávizmus erejét („...minden idegen elemnek közállományukra vallási és politikai tekintetben veszélyes befolyása végkép elfojtatik." Patay idézi Zaynak a Társalkodóban 1941 febr. 24-én megjelent cikkét. 3 0) Az uniós gondolat az egész országban nagy visszhangra talált, megvalósítása „az alkotmányos trónnak és édes hazánknak rendíthetetlen oszlopot, egy nemzetiségünket fenyegető idegen elem befolyása ellen erős védőfalat, emberiségről kitűnő korunknak fényes győzefmet szerzendene." (A ref. főiskolai választmány válasza Zaynak az unió ügyében. 3 1) Annak ellenére, hogy az uniótól a pánszlávizmus megtörését re2 S) Patay: i. m. 92. 1. 2 9) U. ő. 90. és Zsilinszky 659. L 3 0) Patay: i. m. 94. 1. 3 1) U. ő. 95. 1.
