Thébusz János: A magyarországi ág. hitv. ev. egyház 1891-94-ki országos zsinatának története. (Budapest, 1895)

A zsinat második ülésszaka - III. Az egyház iskolái - Május 23-iki 30. és 31-ik ülés

lehetnek, melyek ilyeneket felállíthatnak, a „kerületek" szót kihagyatni s helyette ezt indítványozta elfogadásra, hogy : „minden egyházkerület jogosítva van felsőbb leányiskolát felállítani". Bal tik erre kinyilatkoztatta, hogy sem az egyik, sem a másik módosítást nem fogadja el s Schneller felszólalása után a szakasz változatlanul lett elfogadva. Jött a negyedik fejezet: VA tanítóképző-intézetek". E címnél hosszabb nyelvi vita fejlődött ki, melyet a zsinat dunáninneni tót nemzetiségű tagjai idéztek fel. Z o c h volt az első, ki e vitát fölidézt es kinyilatkoztatta, hogy a IV. fejezet (tanítóképző intézetek) s a harmadik címre (középiskolák) nézve észrevételei vannak. Tagadhatlan — úgymond — hogy ev. egyházunk polyglott s habár kanonizálva lett, hogy az egyházközségek ezentúl nyelvi különbség szerint többé ne osztályoztassanak, ele azért a különböző nyelvek megmaradnak. Tagadhatlan az is, hogy az evangélikusok nagyobb többsége tótokból áll s így azok nyelvét mellőzni nem lehet. A tótok vallásossága, mi ezeknek büszkesége, az egész világ előtt ismeretes. Ha a tót nép el lenne hanyagolva, akkor anarchista és socialista lenne belőle. Az egyház csak úgy éri el célját, ha a tót népnek oly lelkészei és tanítói lesznek, kik a tót nép nyelvét értik. Fájdalommal jelezte, hogyha körül nézünk, sajnos, hogy kevesen vannak a lelkészek és tanítók között, kik a tót nyelvet jól bírják. Ismert oly lelkészt, ki csak szótárból csinálta prédikációit azért, mert a tót nyelvben jártassággal nem bírt, ezen csak úgy lehet segíteni, ha a középiskolákban és a tanítóképző-intézetekben a tót nyelvnek tanítása kötelezővé tétetik s a következő módosítást adta be : „a tanítóképzőkben és középiskolákban alkalom nyújtassék a leendő lelkészek és tanítóknak a tót nyelv elsajátítására" s a tót nyelv hetenként legalább két órában tanítassék. Breznyik azt válaszolta Zochnak, hogy Selmecbányán a tanítóképzőben, nem a mint ő kívánja két, hanem hetenként négy órában taníttatik a tót nyelv. Händel, hogy megnyugtassa Zochot, hivatkozik a 24-ik (209.) §-ra, hol világosan áll, hogy a tanítóképzőknek úgy kell szervezve lenniök, hogy a tanítók az egyház céljainak a templomban és azon kívül megfelelhessenek. De ezenkívül nem hagyhatja észrevétel nélkül Zochnak egy kifejezését, hogy a tót nép