Szeberényi Andor: Az 1791-ik pesti ev. ág. hitv. zsinat történelme. (Pest, 1869)

Előszó

ELŐSZÓ. Ha szabad egyházunk történelme alapján következtetést vonni, úgy az óhajtott zsinat, ha csak nem várt események meg nem akadályozzák, közel jövőben megtartatik. Az 1606-ki bécsi békekötés, s ennek 1608-dik évbeni becikkelyeztetése után, T h u r z ó György, Magyarország nádora, Zsolnára hívta össze az evangélikusok előkelőbbjeit, s az o elnöklete alatt megtartatott a zsinat, 1610-ki márczius 28., 29. és 30-dik napjain. I. Lipót kegyetlen üldözései után egyházunkra, rövid időre bár, kedvezőbb időszak beáltával, 1707-ki év april első napjaiban, Rózsahegyen (Liptómegyében) összeültek az evangélikusok , a sokat szenvedett egyházat zsinatilag rendezni. Az 1790/1.26-dik t. c. szentesítése után, a mint a nyájas olvasó, ez igénytelen munka elolvasása folytán is meggyőződhetik, atyáink mindent elkövettek, hogy zsinatilag r