Szeberényi Andor: Az 1791-ik pesti ev. ág. hitv. zsinat történelme. (Pest, 1869)

Előszó

tanácskozhassanak. S ez alapja az 1791-ki pesti zsinatnak. Minden nevezetesebb, az evangelikus egyházat is érdeklő, s szabadabb mozgalmát megengedő hazai esemény arra inditotta hitfelekezetünket, hogy a viszonyokhoz alkalmazottan, életének jelét adja, s belügyeit rendezze. Nem-e természetes, ha az 1848-ki és 1868-ki törvények életbeléptetése után, a zsinat összehivása sürgettetik ? A történelem logikája s a szükség természete ellen vétkeznék az egyház, ha szenvedőleg viselné magát ahhoz , midőn kedvező alkalom kínálkozik. A kezdeményezés, mely a megtartandó zsinat iránt, az egyetemes gyűlés által eszközöltetett, állitásunk mellett tanuskodk. A tért, melyen mozgunk, s az alapot, melyre építeni szándékozunk, szükséges ösmernünk. Ilyen tér, az egyház múltja, ilyen alap az egyházi törvényhozásnál, a régibb zsinatok. El van ösmerve, hogy magyarhoni evangelikus zsinat^ képviseleti alapon, s így valódi törvényhozó testület, egyedül az, mely Pesten 1791-ki September és oktober napjaiban tartatott. Ennek történelmét nem tudva, alig tájékozhatjuk magunkat a jövő zsinat terén. Ez birta a jelen mű igénytelen íróját arra, hogy gyönge erejével megkísértse a hézagot pótolni, s a pesti zsinat történelmét megirni. Mennyire felelt meg föladatának, megítélni az olvasó közönség joga és kötelessége. Elnézésre számol, mert töretlen pályán járt, s mert az egész mü , még a folyó évben netán összehívandó zsinatot megelőzőleg, óhajtván napfényt láthatni, néhány heti rögtönzés szüleménye.