Evangelikus egyházi szemle, 1901 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1901-02-28 / 2. szám
23 állású pap nagy, mig olyik szegény javadalrnazásu lelkész semmi fizetés kiegészítésben sem részesül. Mégis újabb általános és egységes becslés elrendeléséig, ezen annak idején a presbytériumok által megejtett, a püspöki hivatalokhoz felterjesztett s a kongruásoknál a miniszter által is jóváhagyott becslést kelleuo figyelembe venni, mindenütt kitüntetve a kongnia, a tanítóknál pd. az élvezett államsegély nagyságát is. S fel kellene sorolni, mint a Zelenka- fóle névtárban történt úgy az ogyetom, valamint a kerületek, esperességek s egyes gyülekezetek, továbbá az összes intézetek ingatlan és tőkevagyonát, az ingatlanoknál a terület nagyságát is. Szép munka a Zelenka-fóle névtárban az ^összesítés* és üdvös volna, ha az megbízható és pontos adatok birtokában, az új névtárban az összes kerületekre s aztán az egyetemes egyházra is kiterjesztetnék. Jl tanintézetek ismertetésénél nem kel lone annyira a részletekbe bele menni, mint az a Zo- lenka féle névtárban törtéut. Mivel az intézetek tör ténete a régi névtárakban már közöltotett: most elég az utolsó 10 óv rövid történetét adni s hisz- sziik, hogy a főjegyző, mint tanár nem fog ez irányban a tulajdonképeui egyházi rész rovására terjengőssé válni. Kívánatos, hogy az egyes szeretet intézmények, melyek a régi egyot. névtárakban eddig kevés figyelemben részesültek, az újban, miként Zelenkáuál, nagyobb méltánylásra találjanak. Az utolsó postát és a legközelebbi távirdaállomást nemcsak az aaya, hanem a leáuyközsógoknél is fel kellene emlitoni; úgyszintén nemcsak azt, hogy mióta van a községnek anyakönyve, hanem és kiválóan azt is, vannak e régi egyház történeti szempontból ton fos iratok birtokában s ha igen, melyek azok? Végro átuézhetőség tokiuietóbon a régi egyetemes néotúr beosztás it czélszerübbuek tartom a Zelenka-félénél s igy azt kellene az uj kiadásnál is szem előtt tartani. Igaz, hogy oly nagy testület, mint hazai egyházunk mindenre kiterjeszkedő névtárának öszszo. állitása sok nehézséggel és nagy költséggel jár. De hisszük, hogy tekintve egy mindenben hü és megbízható névtár nagy fontosságát, az összes egyházi tényezők s nevezetesen az esperesek a legnagyobb buzgósággal és lelkiősmerotességgel rajta lesznek, hogy a szerkesztőnek nehéz feladatát, pontos adatok pontos beküldésével megkönnyebbitsók. S hisz- szük, hogy a Luther 7arsaságnak, melynek az egyetemes egyházi pénztár költségén kellene az egyetemes névtárt kiadni, még szép unyagi haszna is lehetne belőle. Mert ha az árt 2—3 koronára szabjuk s valamennyi anya és leánygyülekezotet, tan- és jótékony intézeteinket kötelezzük a névtár megvételére és figyelembe vesszük, hogy számos felügyelő érdeklődésből s még több gyáros és kereskedő reklám czélokra szintén megveszi a könyvet: úgy a jövedelem nemcsak a szerkeszd fáradságát s a kiad is költs igeit fedezi, hanem még a Luthor-Társaság javára, vagy más jó czólra is jövedelmez valamit. Egyébként biztosra vesszük, hogy P.mvók Sándor kezéből olyan Egyetemes Névtárt kapunk, melyet mindenki megnyugvással vesz majd kezébe s mely egyházunk jelenlegi hű képét tárja elénk. zn. IRODALOM — Gednly Lajos: Evangéliumi Káté. Népiskolák, konfirmandusok és ismétlösök számára. Engedélyezve egyetemes gyűlés által. Újpest, 1899. 87 lap. Ara aeménykütésben 40 krajozár. E tankönyv felöleli a népiskola egész vallásiam anyagát — kivéve a bibliai történeteket. Legkevésbé tartjuk sikerültnek a bevezetést. A kiindulási pont e bevezetésnél az, hogy mindnyájan boldogságra törekszünk. A gyermekre nézve a „boldogság“ ép oly elvont fogalom, mint a vallás, kijelentés. Minő helyes kiinduló pont a káté oktatásánál az, melyet Luther kiskátéjában lelünk azon kérdésben : Mit kell minden keresztyénnek ismernie ? A káté használható a Ironfirmálandók oktatásánál is. Az egyházi tantól nem tér el. Tartalma a kővetkező: I. rész: A biblia. E részben tárgyalja a hittant és erkölcstant Luther M. kiskátéja nyomán. II rész: Egyháztörténet. E rész három fötejezetre oszlik, úgymint: 1. az őskeresztyénség, 2. Luther és a hitjavitás. 3. A prot. egyház története Magyarországon. III rósz : Symbolikus tanok. n.z egyháztörténetnél ki kellene terjeszkedni tankönyveinkben a középkorra is. Ezt tanításunkban meglehetősen elhanyagoljuk — pedig a kereszt nség azon korban is sok jót alkotott. — I)r. Luther Márton kis kátéja. Fordította Adorján Ferencz nyíregyházi fögymn. vallástanár. Az ág. h. evang. egyetemes egyház által elfogadott szöveg. II. kiadás; Budapest, 1 ÍJíX). Kiadja: Kókay Lajos, Ki lap. Ara 20 fillér. Dr. Luther Márton kiskátéjának modern fordítása ez, mely nem ragaszkodik a régibb magyar fordítások szövegéhez, hanem igyekszik az eredeti szöveget teljesen modern magyar nyelven adni Az eltérést e példánál is látjuk. Régi magyar szöveg. Adorján fordítása. Tiszteljed a te atyádat és Tiszteld atyádat és anyá- anyádat, hogy jól legyen dől- dati hogy jó do|god lényén god és hosszú életű légy e földön. és hosszú ideig élj a földön.
