Evangelikus egyházi szemle, 1901 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1901-02-28 / 2. szám

19

és politikai vitáiban. És korunk mégis fennen di- ; csekszik humanitásával. Azok, kik magukat a leg felvilágosultabbaknak tartják, zászlajukra nagy bo- ' tűkkel írták fel azon szót : tolerantia. De őzen j tolerantiára vonatkoztatható a költő azon szava:

„Wir sind die Apostel der neuen Zeit,

Auf unserer Fahne steht: Duldsamkeit!

Und weigert ihr euch tolerant zu sein —

So schlagen wir euch den Schädel ein!*

Korunkban sokkal több a tanatismus, mint a tolerantia. A szekták, épen -zeniben az egyházzal, e tekintetben korunk gyermekei. Az egyes szektáknál e részben is eltérés észlelhető, de lényegében | mindegyik bőszült ellensége az egyháznak !

Az egyházak is keményen elitólik a szektákat. Az egyháziasság szép tulajdonság, de nem szabad azt az cvangeliomi érzület rovására érvé nyesiteni. Külümbséget kell tennünk a szekták között is. Üdvözítőnk türelmes volt a vele szemben ellenséges indulaté szamaritánusokkal is, legyünk tehát mi is türelmesek a tévelygőkkel szemben.

II.

A baptisták.

Véreb harezok után a 16-ik század második felében győzedelmeskedett a reformáció Angliában. Az 1562-ben tartott londoni zsinat az úgynevezett hamiinczkilencz cikkelyben megszerkesztette a z angol államegyház hitvallását. De az angol nép nagy része nem találta elég tisztának o tant és pu- ritánus elnevezés alatt elszakadt az államegyháztól. Ezektől ismét elszakadtak az independensek. akiknek az volt az elvük, hogy az egyik egyház gyülekezet teljesen független a másiktól, nincs szükség egyházi (elsőbbségre, nincs szükség külön hitvallásra, elegendő, ha Krisztus evangéliumában hiszünk és a hit zsinórmértékéül egyedül a szent- irást ismerjük el. Az independensektől váltak ki 1633 táján a baptisták, mivel a gyermekkeresztsé- get elvetették. Nagyon elterjedt e szekta Angliában és Amerikában. Az utóbbi helyen 16311-ben létesült az első gyülekezet. .Jelenleg néhány millióra tehető számuk. Nem képeznek egységes szék- ( tát. Két fő csoportra oszlanak, a partikular baptisták Kálvin tanát fogadják el, inig a general baptisták Arminius tana felé hajlanak. A két fő párt számtalan apróbb szektára oszlik.

Németországban 1834 ben lép fel a baptismus. Alapitója és legbuzgóbb terjesztője volt Oncken hamburgi kereskedő. Dániába a negyvenes években vitte be a baptismust Köbner, a kit Hamburgban kereszteltek meg. Svéd és Norvégországban is elég nagy számmal vannak a baptisták. Magyar- J országon Millard, a brit és külföldi bibliatársulat {

igazgatója, terjesztette el a baptizmust kolportőr- jeivel, kik közül különösen Müller, jelenleg budapesti baptista lelkész és fővezető, tűnik ki.

Az új baptisták hitvallása 15 pontból áll. A keresztyén egyház általános hitvallásait elvetik. Isten ismeretének egyodüli forrása a szentirás, a hitnek és életnek egyedüli zsinórmartéke (1 p.). A kiválasztásról azt tanítják: „Az elkárhozott emberi nemzetiség azon tagjai, kik a Krisztus által szerzett megváltást elsajátítják, az Atya által kiválasztattak, noveik fel vannak jegyezve az égben s át adatnuk a Krisztus kezeibe mint az ő népe . . . Ez az isteni határozat örökké szilárdan áll. úgy hogy a kikre vonatkozik, a kik kiválasztattak, azokat nem lehet többé kiragadni Krisztus karjaiból.“ A kegyelmi eszközök sorrendje a következő: Iston- igéje, kerosztség, úrvacsora. „De az ima lelke mindezen kegyelmi állapotnak.“ A 8-ik pont szól a keresztségről. melyet egészben véve csupán enge- delmességi aktusnak tekintenek. Erre mint fő tanra még visszatérünk. Az úrvacsora (9 p.) szerintük inkább mint megemlékezés és hitvallomási tény jön lekintétbe. Gyónás és absolutio nem előzi meg az úrvacsorát. Az úrvacsorát úgy szolgáltatják ki mint a református egyházban.

A gyülekezetről azt tanítják: „Minden megtért ember kötelessége, hogy csatlakozzék az Úr tanítványaihoz, hogy akként egy testnek legyen tagjává.“ A gyülekezetképzés szerintük tehát nem a szentlélek műve, hanem emberi mű. A gyülekezet maga köréből választ véneket, tanítókat, szolgákat. A vének és tanító hivatala egy és ugyanazon személyre is ruházható. „Tanításának tisztasága felett az egész gyülekezet felügyel, a mely haladéktalanul leteheti az illetőt állásáról, ha az evangeliom tani tilsától eltér és a figyelmeztetésre nem hallgat.4 Minden gyülekezeti ügybeu szavazással döntenek. Uj tagokat a gyülekezetbe előzetes vizsgálat után vesznek fel, ha az illetők kijelentették, hogy a megfeszített Krisz uson kívül mást Üdvözítőül el nem ösinernek. Az élet tisztaságának megőrzésére fő eszközük az egyházfegyelem, melyet Máté 18, 15—17 alapján gyakorolnak. Szavazással kizárnak olyanokat a gyülekezetből, kik botrányt okoznak. A megtérő bűnös azonban ismét szavazás útján felvehető a gyülekezetbe. A törvényről szóló tanuk egyezik egyházunk tanával. A baptista szombatosokkal szemben azt tanítják, hogy a vasárnapot az első keresztyének példája szerint úgy kell megszentelni, mint a keresztyének sabbat-ját. E pontnál meg kell jegyeznünk, hogy ámbár tanításuk a törvényről he^es, mégis életmódjuk egészen magán viseli a törvényszerűség bélyegét, amennyiben nem ösmerik az igazi evan- geliomi szabadságot. A legkissebb munkától is tartózkodnak vasárnapon. így pénzt kezükbe nem vesznek, tüzet nem raknak, nem főznek stb.