Evangelikus egyházi szemle, 1900 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1900-07-30 / 7. szám
EVANGÉLIKUS EGYHÁZI SZEMLE. MEGJELEN HAVONKÉNT EGYSZER. »-------------------------------E lőfizetési ár: Egész évre .... 4 kor. fi\ ívre.......................2 kor. Egyházi érdekű hirdetés egyszeri közlésének dija............................I kor. K--------------------------------------J* Felelős szerkesztő és kiadó: SZEBERENYI LAJOS ZS. ág. h. ev. lelkész ß -Csabán. SS—------------------------------------Ä l ap szellemi és anyagi részéi illető közlemények a szerkesztő és kiadóhoz intézendő^ A lap minden hónap 30-án tétetik postára. *-----------------------------------------ifit H atodik évfolyam. 8. szám. fi.-Csaba, 1900. Jlugusztus 30. Regnum Marianum, A prímás székhelyén, a történeti emlékekben gazdag Esztergomban, megünnepelték a keresztyénség kilenczszázados emlékét. Ki- lenczszáz éve annak, hogy a bölcs és nemes uralkodó, I. István fejére tették a királyi koronát, miután előbb ő volt a keresztyénség leg- buzgóbb apostola e hazában. A róm. kath egyház ünnepe volt ez. — A hazában élő többi keresztyén egyház nem ünnepelt, bár az esztergomi ev. ref gyülekezet jónak látta részt venni a pápista körmenetben, melynek fő czélja volt a római egyház fényét és hatalmát demonstrálni a világ előtt. Sokan úgy szeretnék feltüntetni a dolgot, mintha a felekezeti békétlenségnek mi volnánk az okai. De a jóm. kath egyházzal mi soha együtt semmifele téren nem ünnepelhetünk. Ők mindég eretnekeknek tartanak bennünket, és ha politikai téren szövetségünket keresnék is, a rövidebbet huzó, megcsalatott fél mi lennénk Rómával mi semmiben, sehol és soha -együtt nem mehetünk. A szt. István korabeli keresztyénséggel bizonyos tekintetben rokonszenvezhetünk. A fél és egészen barbár népekkel szemben Róma kétségkívül missziót teljesített—s igy hazánkban is hálásan emlékezünk meg azokról, kik a keresztyénség azon tökéletlen, kezdetleges alakja elterjesztésében fáradoztak, buzgói kod tak, áldozatot hoztak. De a kilenczszáz éves keresztyénséggel hiába kérkedik Róma egyedül. Ugyan mi lett volna, ha hazánkban a reformátio el nem terjed, erős alapot nem vet? Minő lenne ma hazánk, ha itt a római katholikus egyháznak sikerül a contra reforrnáczio. Nem jutottunk volna mi is a tisztán pápista államok sorsára? Maga a római katholikus egyház is hazánkban fejlettségét annak köszönheti, hogy szemben állott a protestantismussal; azért nem vehetett fel oly alakot, a minővel találkozunk Olaszországban, Tirolban, Spanyolországban. A római katholikus egyház azzal kérkedik, hogy csak ő mentette meg és mentheti meg a keresztyónséget hazánkban Az esztergomi és hasonló ünnepélyek megmutatták, hogy mily keresztyénség a/, mely felé legújabban evezünk’hazánkban. Az esztergomi és társ ünnepeken azt láttuk, h ogy Krisztusról és megváltói müvéről alig tettek említést. A pápa és a bo'dogságos szűz nevét hallottuk emlegetni, az utóbbihoz fohászkodtak, hogy egy nyelv és e*y uit legyen uralkodó e hazában. Ez a leg- mjfibb lRegnum Marianum “ A római egyház a koy szellemének hódol, látszólag az államnak akar szolgálatot tenni, de a fő czél a „Reg num Marianum.“ És ki tagadja, a hatalmis, vagyonos egyháznak módjában áll a világ fiait magához édesgetni Fényt és pompát kifejthet. Gazdagon terített püspöki asztaloknál miniszterek, feje delmi vendégek jelennek meg — sőt curiosum- ként néhol meghívják a ref papot és zsidó rabbinust is Pezsgő árban gyönyörű toasztokat mondanak. A keresztyénség kiler.cz százados emlékét igy ünnepük meg! Hí valaki e napokban hazánkba utazott, bizonyára oly benyomással távozott tőlünk, hogy a „Regnum Marianum“ sohasem volt virágzóbb, dicsőségesebb hazánkban, mint épen ma, a liberálismus fénykorszakában. Nem hálaadó, nem kegyeleti ünnep volt
