Evangelikus egyházi szemle, 1900 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1900-02-28 / 2. szám
21 günkben nyertünk, helyezi a fősulyt; inig másrészt a dán nombánomság és könnyelműség sötét árnyékot vet a dán keresztyénsógre s megbénítja az Istenországa érdekében kifejtendő munkásságot. A svédek az ő nemzeti érzelgősségüknél fogva érzelmi oldalát emelik ki, a mint azt egyházi énekeikben észro vehetjük. A norvégek az ő komoly pathotitikus nemzeti sajátságuknál fogva, különös súlyt helyeznek a keresztyénség mély komolyságára s a czél érdekében kifejtendő harczra és küzdelemre. A németek nemzeti sajátsága a tudományos alaposság, azért ők arra törekedtek, hogy a keresztyén igazságokat minél mélyobbon és alaposabban felfoghassák. Az angolok az ő praktikus és tevékeny nemzeti sajátságuknál fogva különösen alkalmasak arra, hogy Istenországát a pogá- nyok között és otthon terjesszék s azért ők Isten- országának missionárius népe. Igen ügyelőmre méltó, hogy midőn a keresztyénség a 4-ik században Német- és Francziaország határaihoz közeledett, az Üdvözítő e két országot átugorva az evan- geliomol előbb Angliába vitte, mivel ösmerto az angol nép uomzeti sajátságát, tudli, h így olt missionárius népre akad. Midőn látjuk azt, hogy a keresztyénség és a nemzeti együvé tartoznak, akkor felette óvakodnunk kell két tévedéstől, mely különfélo módon Isten népénél érvényesülni szokott. Emlékezzünk csak azon különös, de ez esetben találó dán közmondásra : A macska furka szép, de csuk a maga helyén. A macska tarka nem volna szép, ha a fej helyét foglalná el — és a fej a fark helyét. Ezt a nem díszes kísérletet teszik azok, kik a nemzetit a keresztyénség fölé akarják helyezni, vagy a kiknél az a jelszó: előbb a kuliura s azután a keresztyénség. A kultúra a keresztyénség farka s minden oly népnél előmenetelre talál, mely a ke- resztyénséget elfogadta. Így volt ez Európa minden nemzeténél. A keresztyén morál észrevétlenül behatol az ország törvényhozásába és a nép erkölcseibe. Még akkor is, amidőn a keresztyén életet gyengítik és a népnél elnyomják, még akkor sem vész el teljesen a keresztyénség altul létrehozott kultúra. Csak ha a keresztyénségtől való elszakadás uj pogánysággá fejlődik, csak akkor pusztul el a keresztyén morál és humanizmus Kultúrával bírtak a pogány népek is jóval a keresztyénség előtt, Görögországban, Egyiptomban, Baby Ionban, Chinában és Indiában, de e kultúrából csak romo \ maradtak ; mert o kultúra nem volt a keresztyénség gyümölcse. Mert ma is, ha egyesek azt hiszik, hogy a kultúrának kell elől mennie s a keresztyéns jg farkként követheti azt, nagy tévedésben vannak. Így nagy baj volta pogány missziónál is például Indiában, hogy a berohanó európai kultúra lomloltságával előle is elrontotta a keresztyénség terjedésének útját. A majomtermészetü japánok nagy lelkesedéssel üdvözlik az európai kultúrát, de a keresztyénség- ről nem akarnak hallani. Ezzel ellentétben a durva és egészen műveletlen afrikai népek elfogadják a keresztyónségot s lesz nekik ekként igazi kultúrájuk is. Nem lehet tagadni, hogy a grundtvigianusok az ő erős nemzeti érzésükkel ugyanazon hibát követték el, hogy a macska farkát a macska fejének helyére tették. Itt értem a népies és nemzetinek túlságos hangsúlyozását, amidőn azt mondják, hogy az embernek mindenekelőtt az emberit kell szeretnie és érzőkkel bírnia minden jó és szép iránt az emberi életben, hogy előbb meg kell tanulnunk szeretni népünket és hazánkat s csak úgy lehetünk igazán keresztyénekké. Ez az a régi tévedés, melynek elve: előbb kultúra, azután keresztyénség. Azáltal, hogy a grundtvigianusok első helyre tették a nemzetiséget, nemzetiségimádókká lettek s igy az eredondő bűnt, mely szintén nemzeti bűn, megszüntették Amilv arányban gyengítjük a bűn- fogalmat, bűntudatot, ép oly urányban elveszti a keresztyénség is komolyságát, erejét és örömét. Innen ered azután, hogy van sok grundtvigiánu sunk, ukik a grundtvigi kultúrát szeretik, de a keresztyénség gyenge lábon áll náluk. Az emberi romlottság, az ördög, a bűn, a Jézus kegyelmének hangoztatását nem szeretik ez emberek, s az életben megszüntették Isten országa és a világ határait. Pedig Urunk szavai szerint előbb jön Isten országa s csak azután követkozhetik a többi. Ha valamit Isten országa elé akarunk tenni, úgy Isten országa eltűnik ; mert Isten országa nőin akar farkként szerepelni. Isten országa csak a fej lehet s azután következik a kultúra, az emberi, a nemzeti. Ha szeretjük népünket, úgy mindenek előtt meg kell mondani népünknek, hogy mi képezi népünk nemzeti eredendő bűnét; mert bár népünk sokféle bűnbe sülyedt, a dán nép nemzeti eredendő bűnének főágai: lustaság, nembánomság, élvvágy. Egy bűnös sem ösmerheti természetes bűnét tisztán és teljesen, ha nem (ismeri bűnös származását, tehát különös családi bűnét s mint nép nemzeti bűnét. Csak igy érezhetjük szükségét egy Üdvözítőnek, ki mind ezt megszünteti. Csak ily értelemben előzheti meg a nemzeti a keresztyén- séget, amennyiben felnyitja szemeinket, hogy nemzeti bűnösségünket látha-suk. Nem szép a macska farka, ha azt levágjuk. Es ez az a másik nagy hiba, melyet Isten népe más részében elk .vettek, a tulajdonképeni pietis- ták, midőn ezt mondták : Isten népének van meny- nyei hazája s igy a földi haza reá nézve közönyös vagy igen kis jelentőségű. Ez épen oly viszás do log, mint ha azt mondja valaki: isten gyermekének van otthona a menyben s épen azért elhanyagolja földi otthonát, vagy ha valaki azt mondja:
