Evangelikus egyházi szemle, 1900 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1900-02-28 / 2. szám
20 koztatott ki neki. Ha csak mindegyiknek ennyi esze volna köztük, hogy valami egészen különösre bukkannék, akkor mindegyiknek jutna még a spe- cziális tanításból. Ha egészen kigondolhatlan, annál jobb ! mi köze van a Léleknek a gondolkozáshoz I Egy gyülekezetemben rajongó a Léleknek kijelentése által tudta, hogy kik ama 144.000 megpecsételtek a Jelenések könyvében : A Herodestől meggyilkolt bethlehemi gyermekek. Midőn azt válaszolták neki, hogy Bethlehemben ennyi 3 év alatti gyermek nem lehetett, csak szánakozó mosolya volt ilyen lelketlen természetes számitás fölött. Luther azt mondá: „Akár milyen durva a kamasz, ha valamit álmodik, a szt. Léleknek kellett hozzá szólania és próféta akar lenni“ és ama mondást állította fel velük szembe : „Nagyon veszélyes a hitnek egy czikkét elvetni, melyet az összes keresztyének minden időben megtartottak“. Azon utak egyikót, a melyen Istennek lelke tanitani akar minket, úgy hivják, hogy : Kérdezd a hi vöket, kik előtted voltak I A mily bizonyosan kormányozza Isten, a világ fejedelme, az ő egyházát is, oly bizonyosan nem lehet igazság oly hitczikk mely ellenkezik az összes korábbi hivők hitével. Az irvingianusok ép azért oly büszkék tanukra, hogy az egyház apostol nélkül nem az igazi, mert az egyháznak valamennyi századon keresztül nem volt apostola; most tehát bizonyos, hogy csak a Lélek jelentette ki nekik. És épen azért nem lehet tanuk igazság, mert akkor az összes századokon át nem létezett volna igaz egyház, Istent, a történetnek vezetőjét, káromolja az ilyen állitás. De merta rajongók eszközök nélkül akarják a Lélek hatását, nagyon kedvelik a rögtöni, teljesen közvetlen megtéréseket. S hogy ilyeneket fölmutathassanak, nem akarnak ama momentum előtt az ember életében semmi mást sem látni, mint szurkos sötétséget és feneketlen istentelensóget, ámbár a valóságban talán már régen fokozatosan előkészült és lassanként csírázott az, a mi végre előállott. Készakarva nem látják, hogy a Lélek természetes eszközöket használ, hogy czélját elérje s hogy tekintetbe veszi az emberi természetet, mely a fejlődésnek törvénye alatt áll. A Léleknek hirtelen (abrupt), bűvös, természetellenes hatását kívánják így némely rajongók azt hiszik, hogy az ember minden pillanatban képes a megtérésre, a mit pl. a methodisták is mondanak. Azért vaktában neki rohannak mindenkinek, a ki velük találkozik és mintegy mellére szegezik a pisztolyt: Add meg magad, vagy örökre elveszel! Hogy maga az Isten először arra törekszik, hogy képessé tegye az embereket hívásának elfogadására és követésére, hogy a lelkeket el lehet rontani, ha erőszakkal akarjuk megmenteni, mielőtt Isten felszerelte arra, hogy megmentessék magukat. „A Lélek a hová funi akar, fú,“ azt jelentse: Ott is fuj, a hol Isten még I nem akarja. A a Lelket semmi sem köti, semmi sem korlátozza hatalmában. Semmi sem ! Még arra se tekintsen, hogy mi emberek, mint Istenaek hivő gyermekei is megtartjuk a régi Ádámot. Ismét és ismét hirdettik ama magasztos hirt: Már a földön lehetünk teljesen szabadok a bűntől. A methodistáknál határozott egyházi tan, és néhány évvel ezelőtt más széles körök is fölizgattattak ezen magas bölcseség által: Vajon hogy volna Isten Lelke előtt valami lehetetlen? Csak higyjed, és most, most mindjárt megszabadulsz minden bűntől 1 — igenis, ezen tévelygés nem volna lehetséges, ha mélyebb bűntudatuk volna. De, hogy ezen hiány épen eme tévelygésre vezette, az a sajátságos. A raczionálisták hiányos bűntudatukból csak arra a gondolatra jutottak, hogy ! erényeikkel szemben csekély gyengeségeik nem jöhetnek tekinteibe. Igenis, ha a rajongók azt hiszik, hogy a hitnek minden lehetséges, még a bűnnek levetése is, hit fogalmunk teljesen hamis. Hinni annyit tesz, mint erősen bízni Istennek Ígéretében. Ük a hitből az őket betöltő uj léleknek erőpróbáját csinálják Nem akarják észrevenni, hogy Isten a világ kormányzója, az emberi természetnek oly dege- I neraczióját engedte meg, hogy Pál „a tagjaiban í levő bűnnek törnényéröf' szolhat. Nem akarják í kérdezni, miért nem adott Isten semmi-téle igére I tét, hogy e törvényt már e földi életben helyezi hatáson kívül, miért akarja tehát továbbra is meghagyni. Nem zavarja meg, hogy eddigolé még senki sem volt bűn nélkül, hogy a rajongók is, kik magukról állítják, gyakran igazán borzalmas módon ; találtattak hazugoknak. A bűnnek ama mélysége, \ a melybe ilyen u. n. büntelenek zuhantak, meg- ) nyithatná szemüket az iránt, mért nem akar Isten / már e földi életben minden bűntől megszabadítani, ] hogy a régi Ádám nevelésünkre marad bennünk, De nem, épen mert minden ellene látszik szólani, \ annál inkább ingereltetnek, hogy a Lélek minden- j hatóságát dicsőítsék és a bűn ama törvényének ) eltörléséhez való hatalmat is neki tulajdonítsák. A keresztyénség és a nemzeti. S (Vége.) Jrta : Beck V örsleyi lelkész. I> -Engedélyezett /ordítás dán eredetiből. A keresztyénség az egyes nemzeteknél, nem- I zeti sajátsága szerint, különböző alakot vett fel. • A dán nép az ő vigságra hajló s élvezni szerető i nemzeti sajátsága következtében a keresztyénség I örömteljes oldalát tolja előtérbe, s igy a teljes bünbocsánatot adó kegyelemre, melyet keres ztsé-
